Régen András-napkor kezdődtek a disznóvágások, de a lányok és a legények is ilyenkor próbálták megtudni, ki lesz a jövendőbelijük, illetve hány év múlva várható a nagy esemény. A fiatalok különféle praktikákat alkalmaztak, a hajadonok például almát ettek és számolták a magokat.
Ha olyan almát találtak, amelyben hét vagy kilenc mag volt, akkor azokat papírba csomagolták és a párnájuk alá tették, hogy megálmodják a férjüket. A mondás is azt tartja: „Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát iccakáján”, csakhogy a disznótoros finomságok mellett ezt bizonyára nehéz volt betartani.
Családias hangulatban, a disznóölésnek nem igazán, de a rendezvénynek mindenképpen kedvező enyhe, napsütéses időben zajlott le Oromhegyesen az András-napi sokadalom és kocsonyafesztivál. A Faluházban kézművesek állították ki és árusították termékeiket, az érdeklődő gyermekek és felnőttek különböző foglalkozásokon vehettek részt. A szövésen, csuhézáson és kosárfonáson kívül szemet gyönyörködtető karácsonyi üdvözlőlapok készítése is folyt.
A helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület második alkalommal szervezte meg ezt az eseményt.
— Három jelentős megmozdulásunk van, a legnagyobb és a legrégebbi a Gazdag ág elnevezésű kiemelt, kistérségi rendezvényünk, amelyet február utolsó hétvégéjén immár 25. alkalommal tartunk meg. A másik kettő, a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, valamint az András-napi sokadalom és kocsonyafesztivál még újnak számít, most próbáljuk megfelelő formába önteni. A Magyar Nemzeti Tanácstól, Magyarkanizsa község önkormányzatától és a helyi közösségtől kaptunk megszervezésükhöz a támogatást, de igyekszünk pályázati úton is pénzt szerezni rendezvényeinkre. Próbálunk okosan, beosztóan gazdálkodni, inkább kevesebb utazást tervezünk, mert az autóbuszbérlés nagyon drága, ennek ellenére az idén eljutunk Debrecenbe a betlehemes találkozóra — mondta Koncz Lázár elnök.
A résztvevőket ízletes tejfölös lángossal és kocsonyával vendégelték meg, de vásárolni is lehetett a finomságból. Koncz Mária és Kalmár Eszter szerint talán azért készítenek mostanában kevesebb kocsonyát az emberek, mert hosszadalmas munka, sokat kell vele „vergődni”, az alapanyagok megtisztítása, például a disznókörömé, igencsak időigényes. Egy nagyobb adagnak a tányérba porciózás pillanatáig két-három nap is eltelhet. A rendezvényen feltálalt kocsonyához az oromhegyesi asszonyok meg is pörkölték a körmöt, mert úgy az igazi. Ahol disznóvágás van, ott ezt tudják, hiszen a forrázott és a pörkölt köröm íze között óriási a különbség — mesélték, és az is kiderült, hogy a kocsonya akkor a legjobb, ha kemencében főzik. Ez a téli étel azonban nemcsak „disznóságok”-ból állhat össze, hiszen különlegesen díszített, ínycsiklandozóan tálalt kakaskocsonyát is láthattunk.
A kora délutáni órákban a Faluház színpadán a nemrégiben alakult helyi Bohémia színjátszó csoport a disznóöléshez fűződő népszokások felelevenítésével szórakoztatta a jelenlévőket.
