A kunhegyesi református templom

A fáma úgy tartja, hogy amikor 1785-ben a 217 ,,nyakas'' kun család elhagyta szülőhelyét, Kunhegyeset, akkora volt a harag az ottmaradtak és a ,,kirajzottak'' között, hogy egy rendelettel megszabták: 20 pálcaütéssel büntetik azt, aki visszatér a faluba, de azokat is, akik visszafogadnak egy-egy a kunhegyesi földosztásból kimaradt családot vagy egyént. Az udvar a Bács megyei puszták benépesítését határozta el, és a kiköltözködni akaró kunhegyesiek az ígéret földjét a mintegy 270 kilométerre fekvő Bácsfeketehegyen találták meg. Az egy tőről fakadó nép - a kunhegyesiek és a bácsfeketehegyeik - közötti ellentétek az évszázadok alatt elsimultak, és testvéri kapcsolatalakult ki közöttük ismét. Egy 1995-ös rendelettel pedig visszavonták a 20 pálcaütésről szóló határozatot is, és így a bácsfeketehegyiek már szabadon, időről időre visszatérhetnek régen elhagyott szülőföldjükre!
Kunhegyesen a szeptember főként az iskolakezdésről és Szent Mihály napjára (a néphit szerint ez az időszak a gazdasági év fordulója) való felkészülésről szól. Az idén a Mihály-napi sokadalmat szeptember 24-e és 26-a között rendezték meg, a népünnepély keretében különféle gasztronómiai, kulturális és szabadidős programokkal csábítják az idelátogatókat. A bácsfeketehegyi önkormányzat évek óta rendszeres vendége ennek az ünnepségnek, az idén Pál Károly, a községi képviselő-testület elnöke és Kórizs József helytörténész látogatott el Kunhegyesre, amely város egyébként Bácsfeketehegy testvértelepülése. Volt itt mazsorettfelvonulás, háziasszony-vetélkedő, főző- és kerékpárverseny, íjászbemutató, galambröptetés, tűzijáték és ökörsütés is. A nap legkiemelkedőbb eseménye a ma már műemlékként számon tartott, 3000 férőhelyes, Hild József tervezte, neoklasszicista stílusban épült, református templomban volt. Nagy Kálmán lelkész ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy nagy megtiszteltetés a gyülekezet számára, hogy a református templom adhat otthont e felemelő ünnepségnek. Az ott megrendezett délutáni hangverseny keretében az idén első ízben adta át az újonnan létrehozott, Kunhegyes Város Díszpolgára Címet Szabó András fideszes polgármester, méghozzá két személynek is: dr. Borsos Imre nyugalmazott háziorvosnak és Pál Károlynak, Bácsfeketehegy képviselő-testülete elnökének. ,,Pál Károlynak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy aktív kapcsolat épülhetett ki Kunhegyes és Bácsfeketehegy között. A helyi kulturális közösség vezetőjeként folyamatosan építette a települések közötti kapcsolatot, munkáját nagy odaadással végzi'' - hangzott el az indoklásban. Pál Károly a díszpolgári cím átvétele után kiemelte: ,,Ez a templom, ahol most vagyunk, szimbolizálja kun mivoltunkat, magyarságunkat, azt, hogy megmaradtunk magyarként... A magyarországi rendszerváltozás óta járunk Kunhegyesre, és ekkor szélesedett az a kör, amely bekapcsolódott a kölcsönös, egymás iránti tiszteleten alapuló látogatások sorába... A díszpolgári cím mindazoknak szól, akik az elmúlt években valamilyen módon tettek azért, hogy ez a két közösség újra egymásra találjon.'' A hangversenyen a Csermely kórus és a Szélcsengő énekegyüttes kápráztatta el az ünneplő közönséget.
Az idén 225 éve annak, hogy a bácsfeketehegyiek ősei elhagyták Kunhegyest, november 12-én a faluban megemlékezést tartanak, amelyre minden hegyesit szeretettel várnak.