Mi a sikeres vállalkozás titka?

Mi a sikeres vállalkozás titka?

A magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság 2016 — A külhoni magyar fiatal vállalkozók éve elnevezésű programja keretében Zentán is bemutatkoztak négyen azok közül, akik bekerültek a Példakép Alapítvány kiemeltjei közé.

A Példakép Alapítvány civil kezdeményezés, mely azzal a céllal jött létre, hogy megismertesse a nyilvánossággal a sikeres fiatal magyar vállalkozókat, és a jó példák bemutatásával ösztönözze a helyi fiatalokat kreativitásuk kiteljesítésére, álmaik megvalósítására. A zentai találkozón főleg középiskolások hallgatták végig a sikertörténeteket, majd számos kérdést tettek fel a példaképeknek.


Magyar Vilma, Nagy Zoltán, Gál-Berey Tünde és Ljasuk Dimitry

Kell egy jó ötlet

Magyar Vilma (Underguide Kft., ügyvezető, társalapító):

— Olyan turisztikai és eseményszervező szolgáltatást működtetünk, amely által a külföldről vagy a hazánkból érkező vendégeknek mutatjuk be Budapestet, illetve Magyarországot, nagyon személyes, lokális élményeken keresztül. Azoknak ajánljuk, akik nem csak a külsőségekre, a klasszikus turisztikai látványosságokra kíváncsiak.

Kezdetben annak az eldöntése okozott nehézséget, hogy életképes-e az ötletünk, tetszik-e annyi embernek, hogy érdemes legyen ezt a vállalkozást fenntartani, továbbvinni. A vállalkozói lét kulcsfontosságú elemei a kitartás, a célorientáltság és a hit abban, hogy amit csinálok, az jó, és szeretném folytatni. Nagyon fontos, hogy azonosulni tudjak vele, hogy olyasmi legyen, amit élvezek, és minden reggel azt érezzem, hogy ma is ezzel szeretnék foglalkozni, még akkor is, ha vannak kudarcok, fárasztó és kevésbé motivált napok.

Én azt látom, hogy egyre követendőbb példa a fiatalok körében önmegvalósítónak lenni, ami azt is jelenti, hogy az ember merjen kiállni a saját gondolataival. Most olyan világban élünk, ahol valaki egy feltöltött videóval világhírű lehet, tíz évvel ezelőtt, amikor én indultam, ez a lehetőség még nem volt. Annak is örülök, hogy erre egyre több szakmai és pénzügyi támogatási kör létezik, ami segíti ezen az úton a fiatalokat.

Én is mások példáiból okulok és motiválódom, remélem, az én történetemből is tanulnak azok, akik meghallgatják. Nagyon szeretném, ha a világ nyitott lenne mások sikereire, ha ezeket nem irigységgel, hanem ösztönző tényként kezelnénk.

Azonosulj azzal, amivel foglalkozol

Nagy Zoltán (Butiq bár, alapító, tulajdonos):

— 2008-ban létrehoztunk egy teljesen új koncepciójú vendéglátóegységet. Viszonylag sok nehézségbe ütköztünk a cég gazdasági üzemeltetése, a munkaerő felvétele során, de ezt mind leküzdöttük. Mindenki azt mondta, nem fog működni, mi azonban sikerre vittük, 2012-ben a bárunkat beválasztották a világ 50 legjobbja közé.

Hogy mitől vagyunk mi különlegesek? Elsősorban attól, hogy odafigyelünk a vendégeinkre, mert nekünk elsődleges célunk, hogy azok, aki bejönnek hozzánk, százszázalékosan élvezhessék a szolgáltatásainkat. Ez nemcsak abból áll, hogy kapnak egy jó italt, hanem az egész környezetet úgy alakítottuk ki, és úgy dolgozunk benne, hogy ez az érzés megvalósuljon.

A sikeres vállalkozó legfontosabb jellemzője az önazonosság, hogy szeresd és azonosulj azzal, amit csinálsz, mert ha valaki utálja a vendégeit vagy az alkalmazottait — az ilyen emberekből elég sok van —, azok ezt észreveszik, és ők is így viselkednek vele. Értsük meg azt, amivel foglalkozunk, és teljes lényünkkel vegyünk részt benne.

Én kiválasztom a munkatársaimat, de úgy gondolom, hogy ők is választanak engem. Nemcsak munkatársat keresek, hanem azt a személyt, aki éppen velünk akar dolgozni, és hajlandó időt, energiát, de akár pénzt is áldozni arra, hogy kitanulja ezt a szakmát. A vendéglátás az esetek 90 százalékában kényszermunka, ha valaki nem tud elhelyezkedni, elmegy felszolgálni, pultozni. Mi a jelentkezőkkel teszteket íratunk, minden kollégám elbeszélget az új emberrel, és nálunk egy év is elmúlik, mire valaki eljut addig, hogy beálljon a pultba, és emberekkel foglalkozzon. Ezt tudatosan tesszük, hogy csak azok maradjanak velünk, akik valóban ezt akarják csinálni.

Etikus üzlet, fenntartható piaci viselkedés

Gál-Berey Tünde (Villámfordítás Fordítóiroda, tulajdonos, projektvezető):

— 2007-ben alapítottam meg a céget, amikor még magam is PhD-hallgató voltam a kertészeti egyetemen, szakfordítóként, majd kutatóként dolgoztam, így építettem össze az agrár üzleti modellek méltányos kereskedelmi elveit a fordítással, illetve a fordítás szervezésével.

Olyan fordítóiroda vagyunk Magyarországon, amely saját fejlesztésű szoftverrel mindazokat a projektvezetési folyamatokat automatizálta, amelyekhez nem kell emberi kreativitás, így a maradék energiánkat az értékteremtésre csoportosíthattuk át. A Villámfordítás az egyetlen fordítóiroda, amely az etikus üzleti és a fenntartható piaci viselkedést nemcsak hirdeti, hanem a gyakorlatába is átültette, és igazából ez adja az egyediségünket.

Közép- és kisvállalkozásokat céloztunk meg, de mostanra már sok nagyvállalat is az ügyfélkörünkbe tartozik. Minden olyan fordítás hozzánk kerül, amelynek rendkívül rövid határideje van, és nagyon különleges technológiát igényel, mert ebben vagyunk a legerősebbek. A listánkon mindazok a nyelvek szerepelnek, amelyekhez van szakemberünk. Ebbe speciális szakterületekkel az angol és a német is beletartozik, de az urdutól a pastun át a tegulu nyelvig mindent vállalunk. Amire van igény, ahhoz előbb keresünk szakembert, és aztán kínáljuk tovább.

Oroszlánként küzdeni

Ljasuk Dimitry (Global Plaza Kft., ügyvezető igazgató és tulajdonos):

— A tizenkét évvel ezelőtt megalapított cégem kezdetben olyan weboldal volt, amely összehasonlította az áruházláncok akcióit. Így az érdeklődőknek nem kellett pdf.-eket és újságokat lapozniuk, mert a mi segítségünkkel gyorsan megtalálták, hol érdemes vásárolniuk. Később több olyan dologgal is foglalkozni kezdtünk, ami az internetes világhoz, az online munkához kapcsolódik, például reklámkampányokat vezettünk, weboldalakat készítettünk, Facebook-oldalakat üzemeltettünk, és így sikerült az eltelt alig több mint egy évtized alatt egy elég jó online médiatervező, vásárló, kreatív ügynökséget létrehozni. Ma tizenketten-tizenhárman dolgozunk, és van három másik cégem is, ezek közül az egyik az USA-ban.

Amikor megalapítottam a vállalkozást, nem kértem hitelt, hanem az összes spórolt pénzemet belefektettem. Az elején nagyon nehéz volt, mert a pénzem mindössze hat hónapra volt elegendő. Tudtam, ha annyi idő alatt nem csinálok „csodát”, akkor elveszítem a megtakarításomat, és mehetek vissza alkalmazottnak. Nagyon hittem magamban, és az ember a saját ügyéért oroszlánként képes harcolni. Mindig akkora mosollyal és elszántsággal mentem ezekhez a hatalmas cégekhez, amelyek mellett én egy picurka hangyának tűntem, hogy elnyertem a bizalmukat, és sorra kötöttem az üzleteket. Nem hat, hanem három hónap után már nullszaldós voltam, ki tudtam fizetni a rezsit, az emberek bérét, ami további elszántságot adott nekem. Ma úgy élek, ahogy gyerekkoromban elképzeltem, nagyon sokat utazhatok, akkor dolgozom, amikor szeretnék, és onnan, ahonnan szeretnék, mert a munkám teljesen az online világhoz kötődik, bárhonnan végezhető.

Azt tanácsolom mindenkinek, aki vállalkozni szeretne, vagy egy kicsit is érzi a vállalkozói szellemet magában, hogy tegye meg, induljon el az úton. Biztos lesznek kudarcok, és nagyon sokszor nem fog aludni, de gondoljon arra, hogy sikerülni fog.


Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Példakép Roadshow
Értesítés
  • 2016.10.14.
  • LXXI. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink