A Méhecske Méhészegyesület a bácskossuthfalvi nyugdíjasotthonban szaktanácskozást rendezett mintegy száz méhész részvételével, akik Bácska és Bánát főként magyarlakta településeiről érkeztek. A tanácskozást Fazekas Róbert, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának elnöke nyitotta meg. Elmondta: nagyon fontos, hogy a méhészetben is folyamatos fejlesztések történjenek, s a méhészek a technológiai újdonságokon kívül megismerkedjenek a folyton változó törvényes rendelkezésekkel is. Stojan Anđelković, a Vajdasági Méhészszövetség titkára kiemelte, hogy a helybeli méz kiváló minőségű.
A méhészet Bácskossuthfalva, Pacsér és Krivaja környékén gazdag hagyományokra tekint vissza. Régebben külön egyesület működött Pacséron és Bácskossuthfalván, a háborús években azonban mindkét helyen megszűnt. 2000-ben szó esett a pacséri és bácskossuthfalvi egyesület újraalakításáról és egyesítéséről, ez 2001-ben hivatalosan is megtörtént. A szervezet feladata a méhészek társítása Bácskossuthfalva, Krivaja és Pacsér területéről, a közös érdekek képviselete, valamint a méhészet fejlesztése a gyógyhatású méz és a méhészeti termékek előállítása érdekében. Az egyesület másodlagos célja az ágazat népszerűsítése, mert a méhtermékek nagy jelentőségűek az egészséges táplálkozásban, a betegségek megelőzésében és gyógyításában, s maga a méhészet jelentősen kihat a gyümölcstermesztésre a méheknek a különféle növénykultúrák megtermékenyítésében való szerepe folytán. Holló Ferenctől, a bácskossuthfalvi, pacséri, krivajai Méhecske Méhészegyesület elnökétől megtudtuk, hogy a 35 aktív taggal együtt még sokan próbálkoznak méhészettel, de még nem mindenki csatlakozott az egyesülethez. A fiatalok körében is próbálták népszerűsíteni a méhészetet, az iskolában előadásokat szerveztek, a legifjabb nemzedék azonban nem mutatott túl nagy érdeklődést iránta. Könnyebb a helyzet azokban a családokban, ahol a nagytata és az édesapa is méhész, az ilyen esetekben a fiú rendszerint tovább folytatja a hagyományokat.
- Mint minden mezőgazdasági ágnak, nekünk is vannak nehézségeink. Több tényezőre nem tudunk hatni. A rengeteg permetezés, a vegyi anyagok eléggé károsítják, megtizedelik a méhcsaládokat, a kaptárból kijáró méhek elvesznek. A repcét, a meggyet virágzás közepette permetezik, s ekkor bizony nagy kára van a méhésznek. Ilyenkor kivisszük őket az erdőbe akácra, ott legalább nincsenek jelen a vegyszerek - mondta az elnök.
Az egyesület télen főleg szaktanácskozásokat, előadásokat szervez, majd a tavasz közeledtével beszerzi a méhészeti kellékeket.
- A Föld napja alkalmából mi is részt veszünk a környezet rendezésében, fákat ültetünk, a május végén sorra kerülő falunapon pedig kiállítással egybekötött vásárt rendezünk, melyen a mézet, a méz jótékony hatását népszerűsítjük. Emellett részt veszünk a méznapokon, a szüreti napokon, a méz- és borlovagok találkozóján, a topolyai mézkarneválon. Karácsonykor a Falu karácsonya elnevezésű rendezvény keretében az iskola tanulói számára különféle irodalmi és rajzpályázatokat szervezünk, a legjobb munkákat díjazzuk, s a lakosságot próbáljuk rávenni a méz fogyasztására, hiszen mézzel óvhatjuk az egészségünket. Kiváló az együttműködésünk több bel- és külföldi méhészegyesülettel, kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit, tapasztalatot cserélünk, ami a további fejlődés szempontjából elengedhetetlen - mondta Holló Ferenc, a Méhecske egyesület elnöke.
A szaktanácskozáson szó esett az intenzív méhészkedés technológiájáról, a konténeres méhészkedésről, az új előírásokról, a fejlesztésre folyósítandó kedvezményes kölcsönökről és juttatásokról, valamint a jelenlevők tájékozódhattak arról is, hogyan kerülhet sor a 2011-es magyarországi támogatásokra.