Tulajdonképpen nem is az zavar leginkább a városunk területén zajló homokbányászás terén, hogy egyes kivételezettek (újra) kielégíthetik féktelen kapzsiságukat, és hogy ennek érdekében számos állami, tartományi, városi tisztségviselőt, beosztottat sikerül megvenniük, lefizetniük, hanem az, hogy ebben az országban nincs egyetlen olyan befolyásos ember vagy szervezet sem, akit ez olyannyira zavarna, hogy erélyesen fellépne ellene. Vitathatatlan, hogy a városnak az építkezésekhez szüksége van homokra, és az épülő autópálya munkálatai is sokkal lassabban és nehezebben haladnának, ha mondjuk nagyobb távolságokból kellene szállítani a nyersanyagot, de úgy gondolom, hogy a Szabadka területén folyó homokbányászás terén tarthatatlan a helyzet
Törvénytelen a homok kitermelése
A Tartományi Energia- és Ásványinyersanyag-ügyi Titkárság elmondása szerint az elmúlt időszakban egyetlen homokbányászati engedélyt sem adtak ki erre a területre, vagyis leszögezhető, hogy Szabadka város területén minden homokbányászás illegálisan, törvénytelenül folyik.
Szőke Lajos Tartományi Energia- és Ásványinyersanyag-ügyi titkárhelyettes elmondta, hogy a Višnja nevű vállalat átadott egy kérvényt homokbányászásra, de az engedélyezési folyamatnak még igencsak a kezdetén tartanak, vagyis a bányászáshoz szükséges összes dokumentációt, mérést, tanulmányt még nem készítették el. A titkárság állítása szerint az említett cég csupán a szükséges földtani kutatásokon jutott túl.
- Most, hogy befejezték a kutatást, a következő lépésben fel kell mérniük a nyersanyagtartalékokat, majd ezek után még körülbelül 8 engedélyt kell beszerezniük a különböző hatóságoktól a nyersanyag kitermelésére. Például a vízügyi, építészeti, környezetvédelmi, mezőgazdasági, erdészeti hivataloktól kell a jóváhagyást megkapniuk. Mindez után egy kivitelezhetőségi tanulmányt is el kell készíteni. A végén pedig, ha már rendelkeznek felhasználási engedéllyel, elkezdhetik a kitermelést, de mindaddig, amíg nincsenek birtokában ezeknek az iratoknak, egyetlen kilogramm homokot sem szabadna elszállítaniuk - fogalmazott a titkárhelyettes, majd hozzátette, hogy minden illegális homokkitermelést a tartományi bányászati felügyelőségeknek kell jelenteni. Szőke Lajos elmondta, hogy már több illegális homokbányát is bezártak, szerinte nem az a legnagyobb probléma, hogy törvénytelenül bányásszák a homokot, hanem az, hogy nem tudni: milyen minőségű a homok, vagyis egyáltalán alkalmas-e autóutak építésére.
Megpróbáltam a bányászati felügyelőség vezetőjét elérni, de lapzártáig nem sikerült beszélnem vele.
Következmények pedig lesznek!
A közhiedelemmel ellentétben a törvényeket nem azért hozzák meg, hogy utána áthágják őket. Például nem véletlen az, hogy egy bányanyitáshoz rengeteg mérést, tanulmányt, engedélyt kell beszerezni, elvégezni. A köztársasági bányászati minisztérium honlapján (http://www.mem.gov.rs) részletesen le van írva, hogy mi szükséges egy bánya megnyitásához, működtetéséhez. A törvényes rendelkezéseket nem azért léptették életbe, hogy megnehezítsék a vállalkozók dolgát, netán a bürokrácia útvesztőin keresztül még több pénzt facsarjanak ki belőlük. Egy bánya szabálytalan, ellenőrizetlen működtetésének súlyos következményei lehetnek a környezetre, az emberekre. Jelen pillanatban a Szabadka területén működő homokbányák felügyeletét senki sem végzi, vagyis mértéktelenül és szabályozatlanul folyik a kitermelés. Például az a vállalat, amely az autóút építéséhez szolgáltatja ezt a természeti kincset, mintegy 70 hektár területtel rendelkezik és 4 millió köbméter homok kitermelésére készül.
A szakemberek szerint tilos olyan bányászati tevékenység, amely rövid vagy hosszú távon megváltoztathatja a terület ökológiai jellegét, vízháztartását, pótolhatatlan élőhelyet veszélyeztet, és a bányászati tevékenységet csak a célirányos mennyiség előzetes meghatározása, a bányatelek végleges kijelölése és előre elkészített rekultivációs terv engedélyezése után lehet megkezdeni. Mgr. Hulló István biológus, környezetvédő szerint a szabályozatlan homokkitermelésnek több súlyos következménye is lehet.
- A nagyméretű föld-, illetve talajmozgatásnak erős környezeti hatásai vannak. Az olyan szerkezetű fiatal talaj, mint a homok - amely egy jégkorszak utáni képződmény -, kalciumban gazdag és nagy szemcséjű képződmény, amely könnyen átengedi a csapadékot, a víz az első zárórétegig viszonylag gyorsan leszivárog. Itt különböző ereket, tárolókat alkot. Ezek a vizek később a felszínre törve tavakat, mocsarakat hoznak létre. Legnagyobb tavaink: a Palicsi- és a Ludasi-tó, valamint annak idején a Kelebiai-tó is ilyenformán jöttek létre. A kitermelés során egy mesterséges meder képződik, és ha az első zárórétegig lehatolnak, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a víz csapdába kerül, veszélyeztetve ezzel a környék vízellátását - mondja Hulló István. A biológus szerint tévhit az, hogy a mesterséges medrekben minden esetben tó alakul ki. A terület előbb-utóbb elmocsarasodik, sőt az emberi gyarlóság következtében szeméttel lesz telehordva. A homokon különleges, egyedi növénytársulások alakulnak ki, a kitermelés során a felszíni vegetáció megszűnik, majd a munkálatok befejeztével új fajok jelennek meg.
- Ezeket a medreket általában nem temetik be, és megjelenik bennük a gyomnövényzet, amilyen például a parlagfű, a selyemkóró és még sok más agresszív növény, amelyek átalakítják a terület évezredek alatt kialakult jellegét - tette hozzá mgr. Hulló István. A környezetromboláson kívül van még egy negatívuma a kitermelésnek: az emberekre, a településekre gyakorolt közvetlen hatás. A rezgés, a por, a zaj, a vibráció mind-mind megnehezítik az emberek életét.
Épül az autóút - de milyen áron!
Az autóút építéséhez szükséges homokot a Višnja nevű vállalat területéről bányásszák. A teherautók Palicson a Prežihov Voranc és a Lopudi utcán keresztül közlekednek.
- Megy a homokozás, jelenleg körülbelül 104 vállalkozó 280-300 teherautóval hordja a homokot - tudomásom szerint Szőregig, és volt, amikor óránként 280 teherautó is átvonult a Prežihov Voranc és a Lopudi utcán - mondja Puha Gábor, a palicsi helyi közösség elnöke. A Lopudi utca - amelyet három évvel ezelőtt helyi járulékból aszfaltoztak - teljesen tönkrement, aszfalttöredékek sem látszanak már. Igaz, a helyiek ígéretet kaptak arra, hogy a munkálatok befejezése után helyrehozzák az útburkolatot. A helyi lakosok már legalább hat alkalommal lezárták az utat, mígnem szóba álltak velük. Az illetékesektől ígéretet kaptak arra, hogy az autóutat kivitelező vállalatok naponta karban tartják azt a két utcát, ahol eljárnak a teherautók. Emellett, mivel a Lopudi utca nagyon rossz állapotban van, mindennap munka után elsimítják, és feltöltik apró kövekkel, valamint a por megelőzése érdekében naponta több alkalommal locsolnak. A teherautó-forgalmat is sikerült megfelezniük, az üres járművek más útvonalon térnek vissza a bányához.
Puha Gábor lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy már tavaly is hordták az erdőből a homokot, de amióta elkezdték építeni az autópályát, a gondjaik megtöbbszöröződtek. A helyi közösség első embere szerint a kamionoknak 40 tonna homokot volna szabad egyszerre szállítaniuk, de a járműveken magasítások vannak, és nem használnak ponyvát sem, vagyis legalább 10-15 tonnával többet cipelnek a megengedettnél. Természetesen feltehető a kérdés, hogy vajon a rendőrség miért nem avatkozik közbe. A szóbeszéd úgy tartja, hogy a rendvédelmi szervekre ráparancsoltak, hogy ne tartsák fel a kamionokat, még akkor sem, ha azok szabálytalanul közlekednek. Azt gondolom, hogy a híresztelésnek lehet hinni, csak meg kell nézni egy ilyen homokszállító teherautót. Mivel ponyvát nem használnak - annak a felhelyezése ugyanis időigényes, és a szállítók teljesítményre dolgoznak - a szállítmány jó része az utakon, a kertekben, a házak udvarában köt ki. Emellett a járművek gyakran túllépik a sebességkorlátokat is. A rendőrség mégsem tesz semmit.
A Prežihov Voranc, a Lopudi utca és az ott lakók sorsa a közeljövőben talán jobbra fordul. Az utóbbi napokban, hetekben lezajlott egyeztetéseknek - amelyek a kivitelező, az állam, a városvezetés, az érintett lakosok és a palicsi helyi közösség között zajlottak le - máris vannak kézzel fogható eredményeik. Mindent összevetve azonban úgy tűnik, hogy a valódi problémáról: az ellenőrizetlen és mértéktelen homokkitermelésről - nem akar senki sem beszélni.
A város évek óta tervezi egy központi homokbánya megnyitását. A mai napig ez nem történt meg, pedig az önkormányzat ezekben a hetekben, hónapokban jókora bevételtől esik el, holott nem is olyan rég még racionalizációról, takarékoskodásról beszéltek. Úgy tűnik, hogy az egyéni és a vállalati érdek most is diadalt aratott a közösségi érdek felett.