Kovács Mátyás: Kártérítést kérek Horváth Ágnes fotója

Most már üres a zentai kaszárnya, és a városatyák azon gondolkoznak, mire használhatnák a katonaság által hosszú évtizedeken át bitorolt épületeket. A nyár elején, amikor az alábbi eset történt, még javában pezsgett az élet a laktanyában, talán túlságosan is. Június 18-án ugyanis két szerb katonatársa annyira megverte a gombosi Kovács Mátyást, hogy később el kellett távolítani a lépét. A történtek idején már mindhármuknak csak pár napjuk volt hátra a szolgálatból, majd a ,,nagyszabadság' következett volna és a leszerelés. A bántalmazást egyébként összefüggésbe hozták azzal a március 13-ai esettel, amikor Zentán, az egyik szórakozóhely előtt magyar fiatalok elégették a szerb zászlót. Egyesek tudni vélték, hogy Kovács Mátyás állítólag helyeselte a cselekményt. Az ügyben november 22-én ítélet született, amelyet november 25-én hirdettek ki: az egyik vádlott egy év és tíz hónap, a másik hat hónap börtönbüntetést kapott.
Kovács Mátyás szeptemberben -- amikor egyébként az ügy kipattant -- a Magyar Szó újságírójának elmondta, hogy névsorolvasáskor gyakran kinevették a magyar neve miatt, néha provokálták is, de ez különösebben nem foglalkoztatta. Az a két fiú, aki rátámadt, már az első napon úgy jött be a kaszárnyába, hogy utálja a magyarokat. A viszonyok akkor mérgesedtek el egy kissé, amikor megjavította a körlet traktorát. A felettesei ezt értékelték, attól fogva a kaszálás volt a dolga, és ő kapta a legtöbb jutalomszabadságot, ami zavarta a társait. Június 18-án neki is kimenője volt, de hamarabb tért vissza a laktanyába. Később hallotta, hogy az érkezők azt kiabálják, minden magyart agyon kell verni, mert elégettek egy szerb zászlót. Ő nem is tudta, hogy ilyesmi történt volna a városban. A verekedés a szobájában esett meg, ketten ütlegelték, miközben ismét azt hangoztatták, úgy értesültek, ő gyújtotta fel azt a bizonyos lobogót. Aztán bejött az ügyeletes, a támadók pedig kiszaladtak.
A mentők a sérült katonát először a zentai, majd az újvidéki katonai kórházba szállították, s a vizsgálat után megállapították, hogy minden rendben van. Másnap a kaszárnyában rosszul lett, ismét bevitték Újvidékre, a katonai kórházba, ahol ezúttal azt diagnosztizálták, hogy ki kell venni a lépét. Kovács Mátyás a bevonulása előtt egy szövetkezetben dolgozott szerelőként, de oda nem térhet vissza, mert két évig nem emelhet semmi nehezet. A család, apa és fia, hangsúlyozta, szerették volna titokban tartani az ügyet, úgy tervezték, esetleg az ítélet meghozatala után szólnak róla.
A zentai községi ügyészség 2005. június 24-én vizsgálati eljárást indítványozott a két katona, Pavle Milovanoviæ és Vladimir Pupovac ellen annak az alapos gyanújával, hogy június 18-án este a zentai kaszárnyában súlyos testi sérülést okoztak egy másik katonának, Kovács Mátyásnak. A két gyanúsítottat meghallgatta a vizsgálóbíró, és azonnal előzetes letartóztatásba helyezték őket a szabadkai kerületi börtönben. Miután a tanúkat is kihallgatták, a zentai községi ügyészség július 18-án emelt vádat a két személy ellen. Az első főtárgyalást augusztus 31-én tartották meg, amikor megszüntették a gyanúsítottak előzetes letartóztatását, akik a továbbiakban szabadlábról védekezhettek. Az utolsó főtárgyalás, a hetedik, november 22-én volt. A kívülállók szerint túl sokáig tartott az eljárás, de a bíróságon ezt azzal indokolták, hogy a tanúk, akik az elkövetés pillanatában még a Tisza parti városban töltötték a katonai szolgálatukat, azóta leszereltek, és szétszéledtek egész Szerbiában. A törvények alapján a két tárgyalás között kilencven nap szünet lehet, de Zentán minden két hétben kitűztek egyet. A kihagyásokra a soron következő tanú biztosítása miatt volt szükség.
A november 25-én megszületett ítélet alapján Pavle Milovanoviæ vádlottat súlyos testi sértés okozása miatt találták bűnösnek és egy év, tíz hónap börtönbüntetést szabtak ki rá (a törvényes minimum egy év, a maximum tíz év). Vladimir Pupovac szintén bűnös, mert részt vett a verekedésben, amiért hat hónap börtönbüntetést kapott (a legkisebb kiszabható büntetés három hónap, a legnagyobb három év). Természetesen ki kell fizetniük az eljárás költségeit is. Az ítélet nem jogerős, mindkét félnek joga van élni a fellebbezés lehetőségével, a dokumentum kézhez vételétől számított 15 napon belül. A sértett Kovács Mátyás kártérítési pert indíthat. A bíróságon megtudtuk azt is, hogy enyhítő körülményeket egyik vádlottnál sem találtak. Pavle Milovanoviæ egyébként büntetett előéletű, korábban, egy más jellegű vétségben feltételesen ítélték el.
Kovács Mátyás röviden csak annyit nyilatkozott, hogy értesült az ítéletről. Habár a kiszabott büntetést kevésnek tartja, mégsem fog fellebbezni, de a kártérítési eljárást minden bizonnyal megindítják.
Juhász Attila, Zenta polgármestere, örömmel nyugtázta, hogy megszületett az ítélet, még akkor is, ha ilyen hosszú ideig kellett rá várni. Annak viszont nem örül, hogy ennyire enyhe lett, mert így nincs visszarettentő hatása. Hozzátette azt is, hogy bizonyára mindenki a temerini verekedéssel hasonlítja majd össze, amihez képest valóban jóval kevesebbet kaptak a zentai kaszárnya-ügy vétkesei. Megígérte, hogy kapcsolatba lép a gombosi fiúval, akinek -- véleménye szerint -- élnie kellene a fellebbezés jogával.