Megnyugodhat, van néhány jó hírünk...

Megnyugodhat, van néhány jó hírünk...

Itt az adószabadság – már csak magunkért dolgozunk — Csendesebb vizeken a költségvetés, akár környezetvédelemre is juthatna — Miből készül a mustár, mi az ISIS és mi a TOEFL? – felvételi kérdések a belgrádi bölcsészkaron

Itt az adószabadság — már csak magunkért dolgozunk

De csak akkor, ha a június elejéig megkeresett minden garasunkat az államnak adtuk. Egyébként nem kell örülni, egy adó sem szűnik meg, senkinek sem marad több a fizetéséből, mindössze az adószabadság napjáról, azaz a Tax Freedom Dayről van szó. Ez az a dátum, amikortól saját magunknak dolgozunk, vagyis az éves jövedelmünket terhelő adókat és járulékokat elméletileg letudtuk. Szerbiában az idén ez a nap június 6-ára esett, azaz bő öt hónap összbevétele elegendő ahhoz, hogy megfizessük a közterheket. Az év további részében keresett pénz tehát már csak a miénk. A Tax Freedom Day nevű fordulópontot a világ sok országában évente kiszámolják. Szerbiában az idei közfogyasztás a GDP 42 százaléka, így az év csaknem felében az államnak dolgozunk — akárcsak például Norvégiában. Romániában, Bulgáriában, Litvániában, Írországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Spanyolországban kisebbek az adóterhek, a fejlettebb országokban, Belgiumban, Franciaországban, a többi skandináv államban viszont nagyobbak, ezekben valamikor júliusban van a fordulópont, sőt, az abszolút listavezető Luxemburgban szeptember 28-án. Persze ez nem arról szól, hogy gazdagabbak vagyunk. Közgazdászok szerint az emberek többségének fogalma sincs, milyen sok adót fizet, hiszen nettó bért viszünk haza, és amikor a boltban vásárolunk, akkor sem foglalkozunk azzal, hogy a pénzünk 10 vagy 20 százaléka az államé. (Danas)

 

Csendesebb vizeken a költségvetés, akár környezetvédelemre is juthatna

A Fiskális Tanács szerint nagyon jól áll az ország büdzséje, sőt, annyira jól, hogy elő lehetne venni néhány régi gondot, és megoldani. Konkrétan a szennyvízkezelésre és a vízellátásra, a hulladékkezelésre és a tiszta (tisztább) levegőre gondoltak. Kiszámolták, hogy tíz év alatt 9 milliárd eurót kellene fordítani környezetvédelemi fejlesztésekre, és ebből gazdasági haszon is származhatna. A témával foglalkozó konferencián a szakemberek kifejtették: ha évente a GDP 1,3 százalékát, azaz mintegy félmilliárd eurót környezetvédelemre költenének el, az legalább 0,5 százalékponttal járulna hozzá a gazdasági növekedés gyorsításához. Azt javasolták, a jövő évi költségvetés már így készüljön. Az évi félmilliárd euró tetemes részéről az államnak kellene gondoskodnia, 150 milliós fejlesztést viszont az önkormányzatok és a közvállalatok fizethetnének — köztük elsőként a villanygazdaság mint a legnagyobb légszennyező. (Szerbiai RTV)

 

Miből készül a mustár, mi az ISIS és mi a TOEFL? – felvételi kérdések a belgrádi bölcsészkaron

Nehéz volt az általános műveltségi teszt. Még az egyik szerző, Oliver Toškov is azt nyilatkozta, ő sem tudná mindenre a helyes választ. A fővárosi egyetem bölcsészettudományi karának felvételijén szereplő tudásfelmérő minden évben vegyes visszhangra talál, egyrészt az érdekes és széles körből merített kérdések miatt, másrészt pedig azért, mert az összesen szerezhető 30 pontból a jelentkezők folyamatosan 13-15-öt érnek el. Az idei tesztet egyébként a fiatalok könnyebbnek találták, mint a tavalyit, ám így sem számítanak 15 pontnál többre. A feladatlapon matematika, biológia, vegytan, szociológia, történelem, pszichológia, művészet, irodalom, mitológia, sport és még számtalan más témakör szerepel. A legtöbben ki tudták választani azt a várost, amely a felkínáltak közül a legtávolabb van Belgrádtól, megválaszolták, mi az ISIS, illetve hogy minek a rövidítése a CV, viszont a Bloomberg-terminál, a Szkülla, a profilaxis, a bordói lé és a TOEFL beazonosítása már kemény diónak bizonyult. Kifogott az olvasón is? Elő a Google-keresővel! (Blic)


Nyitókép: Szalai Attila illusztrációja

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Minden év egy új kezdet
Belgrádi Szemmel
Egyet előre, kettőt hátra
Belgrádi Szemmel
Facebook

Támogatóink