A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet július 27-e és augusztus 3-a között első alkalommal szervezte meg a Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszó Tábort (MadT). A rendezvénynek, amelyen csaknem negyven, 15 és 30 év közötti fiatal vett részt, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium adott otthont. Jelentkezéskor figyelembe vették, hogy az érdeklődő tagja-e már valamely művelődési egyesületnek, színjátszó csoportnak, illetve a jövőben kíván bekapcsolódni ebbe a tevékenységbe.
Az életkor alapján kialakított három csoportot Kálló Béla és Kőrösi István, a Szabadkai Népszínház, illetve az Újvidéki Színház színművészei, valamint Perényi Balázs budapesti drámapedagógus, kritikus vezette, a kreatív mozgás tanára a budapesti Víg Ágnes volt, a kreatív zenefoglalkozást a szintén budapesti Papp Gábor drámapedagógus irányította, a beszédtechnikai órákat pedig Kovács Frigyes, a Szabadkai Népszínház színművésze tartotta.
Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa, az egyik szervező elmondta, a beharangozóban tett ígéretüket, hogy a foglalkozások és a műhelymunkák reggeltől estig zajlanak, sikerült teljesíteni.
- Ez a tábor tulajdonképpen egy komplex képzési forma első állomása, amely az amatőr- és diákszínjátszó utánpótlásról kíván gondoskodni. Emellett tematikus hétvégi foglalkozásokat szeretnénk tartani az idősebb korosztálynak, illetve korhatár nélkül azoknak a csoportvezetőknek, akik igénylik. Tervezzük még az egész éven át tartó szakmai segítségnyújtást, ami azt jelenti, hogy a hozzánk fordulók a projektum mögött álló szakemberektől kaphatnak a darabválasztásra, színészi játékra, rendezésre, dramaturgiára stb. vonatkozó tanácsokat. Mindezt az Apáczai Alapítványnál megnyert pályázatunk teszi lehetővé.
Perényi Balázs budapesti drámapedagógus, kritikus arról beszélt, hogy a csoportalakítástól a bemutatóig tartó utat egy hétbe sűrítve járták végig.
- Rögös, de nagyon kalandos és izgalmas út ez, amelyről még csak azt sem mondhatjuk el, hogy egyenes, sőt, az irányát sem tudjuk előre. Függ attól is, hogy ki milyen tempóban tud haladni, merre indulna el szívesen, milyen az érdeklődése. A hozott tudás és tapasztalat egyenlőtlensége nagyon megnehezíti a munkát. Egyesek rohannának, szárnyalnának, de nem tehetik, mert meg kell várniuk a többieket. Ehhez nagy-nagy türelem és empátia is kell, amit szintén tanulunk.
* Ha elmegyünk egy vajdasági magyar amatőr színjátszó szemlére, akkor nagyon tarka kép tárul elénk: a csoportok a népszínművektől kezdve a kísérletező darabokon át sok mindennel foglalkoznak. Kiknek szól ez a tábor?
- Akik a teljesen hagyományos, tradicionális utat járják, vagyis kapnak egy szöveget, megtanulják, mozgásokat rendelnek hozzá, felrakják a színpadra, itt azok is szerezhetnek olyan készségeket, amelyek által ezt a formát jobban megtölthetik, igazzá tehetik. Megragadhat bennük egy-két mondat, instrukció, ami eszükbe jut a következő próbafolyamatban. Viszont az az út, amit mi járunk, közelebb áll egy kereső módszerhez. Nem kész megoldásokból, színházi mintákból építkezünk, hanem megkeressük azt a belső választ, ami külső színpadi válasszá válva hitelesen közvetítheti a tartalmat. Nagyon fontos a személyiség felszabadítása is ahhoz, hogy létrejöjjön az a kreatív, alkotó légkör, amiben ezek az új válaszok megszületnek. Sok időt, energiát fordítunk arra, hogy a csoportban kialakuljon az az együttmunkálkodás, egymásra figyelés, ami kinyitja a személyiséget és alkalmassá tesz erre a keresésre.
A Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszó Tábor létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap és a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság támogatta. Akiknek év közben szakmai segítségre van szükségük a munkájukhoz, azoknak a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet kell elérniük a www.vmi.org oldalon, illetve a 024/816-790-es telefonszámon.