A hajdújárási Rádió 90 immár nyolc éve áll a hallgatók szolgálatában, állandó hallgatóinak a száma pedig 15 és 20 ezer körüli. A 90-es Mhz-en 24 órán át magyar nyelvű adást sugárzó rádióállomás a hallgatók kedvencévé, szinte családtagjává vált. Több felmérés szerint is a Rádió 90 volt a múlt évben a harmadik leghallgatottabb rádióállomás Szabadka község területén, és ez önmagáért beszél.
Csőke Lászlót, a hajdújárási Rádió 90 igazgatóját, illetve egyik tulajdonosát mélységesen felháborítja a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség (RRA) döntése, melynek értelmében Szabadka község területén csak egy regionális és négy helyi frekvencia osztható ki a pályázók között.
- Magyarkanizsa községben az Agrárfejlesztési Központ nevű civil szervezettel közösen pályáztunk a helyi hullámhosszra. åk lettek volna a frekvencia tulajdonosai, mi pedig a technikai és a logisztikai hátteret biztosítottuk volna számukra. Még a listára sem kerültünk rá, döntésüket meg sem indokolták, egyszerűen lehetőséget sem adva a fellebbezésre. Véleményem szerint minősíthetetlen mindaz, ami jelenleg Szerbiában folyik a frekvenciák körül, az ügynökség döntése pedig egyenesen a demokrácia megcsúfolásának nevezhető. Szerbiában több száz rádióállomás működik, s a Köztársasági Műsorszórási Ügynökségben lévő öt ember dönti el, ki kaphat frekvenciát. Korábban azt ígérték, hogy megszüntetik az éléskamrából és fürdőszobából főleg turbófolkot meg üdvözleteket sugárzó, a média megcsúfolásának nevezhető adókat. Akkoriban Boris Tadić állt az illetékes minisztérium élén, s mi a mundér becsülete védelme érdekében egyet is értettünk az említett rádiók megszüntetését tartalmazó törvénytervezettel. Úgy fest a dolog, hogy mindez fordítva sült el - mondja László.
Véleményük szerint Szabadka községben esélyük sem lett volna a helyi frekvencia megszerzésére, hiszen a városban tizenhárom rádió működik, s csak négy helyi hullámhossz került elosztásra. A műsorszórási törvény értelmében tartalékfrekvenciát is elő kell irányozni a civil szféra számára, de ezt az RRA elmulasztotta megtenni.
A tulajdonos csalódottan veszi tudomásul, hogy a meghozott rendelkezést a média tényként kezeli, és nincs jogorvoslat, s legalább 5000 médiában dolgozó marad majd munka nélkül.
- A rádióállomások mellett az összes politikai párt szégyene az, ami most a média terén folyik. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa. Szerintem nem a demokrácia útján, hanem az általános diktatúrába vezető úton haladunk - szögezi le.
A népszerű Rádió 90 vezetősége nem törődik bele a jelenlegi áldatlan helyzetbe, és már újabb megoldásokon töri a fejét, melyek révén továbbra is a hallgatóik szolgálatában állhatnak a nap 24 órájában. Úgy érzik, nem hagyhatják cserben hűséges hallgatóikat, hiszen amikor támogatásra szorultak, akkor a polgárok egy nap alatt több mint 3000 eurót összegyűjtöttek a rádió további működése érdekében.
- Továbblépünk, másfél hónapon belül a Digitális Televíziónak köszönhetően fél Európában hallhatók leszünk, a kábelrendszernek hála pedig egész Vajdaság területén eljutunk a hallgatókhoz.
A rádió egyelőre még a 90 Mhz-es hullámhosszon szól, ám kérdés, vajon meddig. A 2001-ben kiadott kedvező minisztériumi elbíráláson Boris Tadić aláírása szerepel, de az RRA-val szemben még ez is kevésnek bizonyult.
- A rádiózás területén óriási problémák tapasztalhatók. Nincs szakmai bizottság, nincs monitoring, főleg a szakmaiatlanság uralkodik.
- A munkahelyet magunknak teremtettük meg saját tőkéből. Habár sok pályázatra jelentkeztünk, fejlesztésre vagy továbbképzésre sem kaptunk lehetőséget. Nyolc év alatt öntudatos, tehetséges kis csapat kovácsolódott itt össze, számunkra mindennapos a küzdelem a munkahelyünk megmaradásáért. A hallgatók naponta érdeklődnek, hogy van-e pozitív visszajelzés az RRA-tól, és hogyan segíthetnének. Mindezt azt mutatja, hogy a munkánkat jól végezzük, ennek kellene az elsődleges szempontnak lennie egy rádió működésében. Születésem óta küzdök azért, hogy nekem is jusson hely a nap alatt és hogy ne dobjanak le a Taigetoszról - fejezte be a beszélgetést Csőke László.