Még szorosabb gazdasági együttműködés

Még szorosabb gazdasági együttműködés

Vajdasági Agrár- és Élelmiszeripari Konferencia 2017 elnevezéssel tartott szakmai tanácskozást a Magyar Nemzeti Kereskedőház és Magyarország szabadkai főkonzulátusa. A térség önkormányzatai és gazdasági kamarái mellett mintegy százhúsz vajdasági és magyarországi vállalat is képviseltette magát.

Dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja emlékeztette a hallgatóságot a tavaly megszervezett energetikai fórum eredményeire, melynek folytatásaként a térség jellegéből adódóan az idén agrár, mezőgazdasági és feldolgozóipari témakörben rendeztek tanácskozást. Babity gratulált a Vajdasági Magyar Szövetségnek a szerbiai elnökválasztáson elért kimagasló eredményért.

— A VMSZ által választott út a szerbiai magyarság számára a jövő útja. Szabadka város vezetősége nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a külföldi befektetőket az Észak-bácskai körzetbe vonzza. Örömmel jelenthetem ki, hogy a magyarországi érdeklődés növekszik, a kis-, a közép- és a nagy horderejű befektetők is érdeklődnek az észak-bácskai község iránt. Célunk a vajdasági magyar és a magyarországi magyar cégek vagy tágabb értelemben a szerbiai cégek közötti közeledés elősegítése, minden fél igényeinek, elképzeléseinek megfelelően. A tavalyi sikeres üzleti fórumnak köszönhetően néhány hónapon belül szerződések aláírására és megrendelésekre kerül sor. Kívánom, hogy a mai fórum hasonlóan eredményes és sikeres legyen — mondta Babity.

Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke kiemelte, hogy a magyar—szerb kapcsolatok sohasem voltak ennyire jók és kiegyensúlyozottak, mint most. A magyar—szerb együttműködésnek számtalan előnye és közös pontja van, az egyik az agrárium. A politikai feltételek megvannak a gazdasági együttműködéshez, így a vállalkozóktól függ, hogy milyen beruházásokat valósítanak meg. Pásztor kiemelte a magyar kormány gazdaságfejlesztési támogatásának jelentőségét.

— Ez a segítség nagyon értékes gazdasági szereplőink erősödése szempontjából, egyszersmind ezek a források kiemelten fontosak Szerbia gazdasági fejlődésének szempontjából is. A támogatási összeg az országba érkezik, az itt élő családokat erősíti, itt járul hozzá a bruttó nemzeti össztermék növekedéséhez — emelte ki a többi közt Pásztor.

Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója elmondta, hogy fontos a magyarországi befektetők és a vajdasági vállalkozók közötti szoros kapcsolat kiépítése, ezáltal Vajdaság és egész Szerbia gazdaságilag felzárkózhat a térség országaihoz. Kiemelte, hogy a rendelkezésre álló források és piaci lehetőségek, melyek a vajdasági vállalkozók lehetőségeit bővítik, itt teremtenek munkahelyet és adófizetői dinárokat. Nagyon kemény munka áll amögött, hogy a magyar állam által nyújtott gazdaságfejlesztési források eljussanak a vajdasági vállalkozókhoz. A vajdasági mintára Felvidéken és Kárpátalján is példaként tekintenek.

— Az elmúlt másfél évben a Magyar Nemzeti Kereskedőház a huszonkét Kárpát-medencei és lengyelországi irodájának köszönhetően csaknem 4 millió eurónyi üzleti lehetőséget hozott a határon túli magyar vállalkozásoknak, de ez nem elegendő. A rendelkezésünkre álló szolgáltatásaink a határon túli magyar vállalkozások számára is elérhetőek. A nemrég indult Partner Portálon a határon túli vállalkozók megtalálhatják azokat a rendezvényeket és tudásanyagokat, amelyek a piacra való kijutásukban segíthetik őket. Újabb fázisba léphet az Áldomás projektum, aminek eredményeképpen — Áldomás márkanévvel — akár a legkisebb termelő által megtermelt termék is eljuthat magyarországi vagy távolabbi áruházláncok polcaira. Ezzel a termékjelzéssel a vajdasági gyümölcs, lekvár és fagyasztott zöldség is eljuthat akár a magyarországi, akár a külföldi piacra — mondta Oláh Zsanett.

Bogdan Laban, Szabadka polgármestere kiemelte, hogy Magyarország fontos külkereskedelmi partner Vajdaság és az Észak-bácskai Regionális Gazdasági Kamara számára.

— Az Észak-bácskai Regionális Gazdasági Kamara adatai szerint a két ország közötti árucsere-forgalom az elmúlt évben 155 millió dollárt tett ki, ez az árucsere 8,2%-a. A Magyarországra való kivitel összege 92,1 millió dollár, azaz az összkivitel 8,6%-a, a behozatal pedig 62,9 millió dollár, ami az összbehozatal 7,6%-ának felel meg. Magyarország — Németország mögött, de Olaszország, Ausztria és Franciaország előtt — Szerbia számára a térség második legerősebb külkereskedelmi partnere. A két ország közötti gazdasági együttműködést még szorosabbra kell fűzni, még tovább kell fejleszteni — emelte ki Laban.

A Vajdasági Agrár- és Élelmiszeripari Konferencián az érdeklődők több szakmai előadást is hallhattak. Kovács András, a Hagyó Kft. ügyvezető igazgatója a cég innovatív technológiáinak alkalmazásáról beszélt a borászat és a pálinkafőzés területén. A többi közt elmondta, hogy a világ legnagyobb, harminckét literes pálinkáspoharát néhány éve Gyulán készítették. Forgács Mónika, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. képviseletében a vírusmentes szaporítóanyagok gyümölcstermesztésben betöltött szerepéről tartott előadást. Bakó Gábor, a Bakó Kertészeti Kft. tulajdonosa az elmúlt évtized kertészeti kihívásait mutatta be a Bakó Kertészeti Kft. példáján, Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke az ipari kendertermesztés és feldolgozás lehetőségeiről beszélt, Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője pedig az alapítvány működéséről számolt be a jelenlévőknek.


Szabó Attila felvételei

Kép galéria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Állásbörze Szabadkán
Gazdaság
  • Balázs Szilvia
  • 2017.04.06.
  • LXXII. évfolyam 14. szám
Facebook

Támogatóink