Még a csapból is a zentai csata folyjék!

Még a csapból is a zentai csata folyjék!

A község turisztikai jellemzőiről beszélgetett Zentán dr. Győri Lukrécia, a Szerbiai Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Hírközlési Minisztérium államtitkára Ceglédi Rudolf polgármesterrel, Kosiczky Andrással, a községi tanács idegenforgalommal, sporttal és ifjúsággal megbízott tagjával, valamint Laskovity Kornéllal, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetének igazgatójával.

Zentának számos lehetősége — földrajzi helyzete, történelme, kulturális öröksége, természeti adottsága — van rá, hogy a turizmust, mint gazdasági ágazatot, magasabb szintre emelje, és kiaknázza a benne rejlő értékeket.

A város a Tisza partján fekszik, fehér és rózsaszín virágú gesztenyefákkal övezett sétánya egyedülálló a környéken. Közel van a szerb—magyar és a szerb—román határ, ezenkívül a nagyvárosok is — mint például Belgrád vagy Budapest — elérhető távolságra vannak tőle.

A település történelmében több olyan dátum akad, amely felkeltheti az ide látogatók érdeklődését: II. Endre magyar király 1216-ban kiadott adománylevelében említik először, II. Ulászló királytól 1506-ban megkapta mindazokat a kiváltságokat, amelyeket Szeged is, 1697-ben itt zajlott le az a híres ütközet, amelynek köszönhetően Magyarország szinte teljes területe felszabadult a török hódoltság alól. A zentai csata világtörténelmi jelentősége akkora, hogy erre az eseményre fel lehetne építeni a község idegenforgalmát. Természetesen már vannak kezdeményezések, és számos ötlet is, mely megvalósításra vár. A vendégvonzó felsorolásból nem maradhatnak ki a szecessziós épületek, a híres zentaiak, a Tisza virágzása mint egyedülálló természeti jelenség, a termálvíz stb.

Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete 2006-ban alakult meg, és azóta folyamatosan tevékenykedik a város imázsának felépítésén. Turisztikai információs irodát üzemeltetnek, emléktárgyakat árusítanak, rendezvényeket szerveznek — Tiszavirág Fesztivál, I love Zenta, Karácsonyi Kavalkád —, és hozzájuk tartozik a zentai csata emlékére emelt kilátó is.

Ha a község a turizmusát a zentai csatára szeretné építeni, akkor át kell tekinteni, mi az, ami már megvan, és mi szerepel a tervekben. A zentai csatának van emlékműve, a Városi Múzeumban kiállítása, a városnapot szeptember 11-én, az ütközet napján tartják, a Vajdasági Víz Alatti Kutatók Egyesülete több éve „vallatja” a Tisza medrét a csatából maradt tárgyak után, az idén százéves városháza tornyában 2010-ben megnyílt Emlékkilátó évente 2000-2500 látogatót, főleg csoportokat vonz. A gasztronómiai specialitások közé tartozik a Zentai csata-marcipán, a Zentai csata-tál — egy helyi vendéglőben már kapható — és a Zentai csata-bor. Ahogyan a szakemberek mondták, azt szeretnék, ha a csapból is a zentai csata folyna! Ennek érdekében az elképzelések között szerepel a többi közt a zentai csata felelevenítése, eljátszása; egy emlékpark kialakítása; tematikus utak szervezése Savoyai Jenő, a zentai győző nyomában; az Emlékkilátó bővítése; új kiállítások rendezése; az interaktivitás növelése, például vetélkedőkkel. Kezdeményezték azt is, hogy a Zentai csata-marcipán, mint a helyi cukrászati tradíció terméke, felkerüljön a szerbiai kulturális örökség listájára.

A város idegenforgalmi vonzerejét növelheti a hamarosan megépülő sportcsarnok, a sportpályák, a termálkút, a Halászcsárda üdülőtelep, a már felsorolt rendezvények mellett pedig a birkanyíró és birkapörköltfőző verseny, az aratóünnepség, a Mosolytenger gyermekfesztivál, a nemzetközi hőlégballonverseny, a Táncpanoráma, a motorostalálkozó, de nem szabad megfeledkezni a horgászatot és a kerékpársportot kedvelőkről sem.       

Dr. Győri Lukrécia szerint jó, hogy Zenta felismerte a lehetőségeit, és megpróbálja kihasználni őket, mivel a vendégek manapság már nemcsak turisztikai terméket és szolgáltatást igényelnek, hanem élményeket is. Ilyen lehetne például a zentai csata eljátszása, vagy ha a kilátóban korhű öltözékben várnák a látogatókat. 

A finanszírozási kérdésekről szólva elmondta, a minisztérium jövő évi költségvetése még nem készült el, de az előző évek tapasztalatából már tudják, milyen lesz a támogatási struktúra. Mivel a kedvezőtlen gazdasági helyzetet is figyelembe kell venni, nem szabad nagy összegekre számítani. Korábban az önkormányzatok, az utóbbi néhány évben pedig már az általuk alapított szervezetek is pályázhattak a köztársasági forrásokra, főleg kisebb projektumokkal, mint például a turisztikai jelzések elhelyezése, tematikus körutak, látogatóközpontok létesítése. Emellett a civil szektor számára is ki fognak írni pályázatokat, a kis- és a középvállalkozóknak pedig kedvező hiteleket fognak adni, noha ez a terület jövőre valószínűleg átkerül egy másik tárcához.  

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Sulisztár
Riport
  • 2018.11.11.
  • LXXIII. évfolyam 45. szám
Facebook

Támogatóink