Az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége

Az Újvidéki Rádió az idén ünnepli fennállásának 59. évfordulóját. Pillanatnyilag ez az intézmény az egyetlen, amely tartományi frekvencián egész napos magyar adást sugározhat. A rádió szerb nyelvű adása külön hullámhosszon fogható, akárcsak a román, a szlovák, a ruszin, a bunyevác, a macedón, az ukrán, a roma, illetve a horvát nyelvű. A magyar szerkesztőségnek mintegy 46 állandó munkatársa van, és Vajdaság számos településén 35 tudósítója.
- Pillanatnyilag tíz nyelven sugároz műsort az Újvidéki Rádió, és hét kisebbségnek is van szerkesztősége a házban. A magyar szerkesztőségnek a 80-as években ment legjobban a sora, ekkor több mint 100 főállású munkatársunk volt, és ezekben az időkben kezdődött meg a 24 órás magyar nyelvű adásunk is, és tart is mind a mai napig. El kell mondanom azt is, hogy a Kárpát-medencében a kisebbségi adók közül a miénk sugároz legrégebb óta egész napos közszolgálati magyar műsort - mondja Guszton András, az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének a főszerkesztője, majd hozzáteszi: a munka egyre nehezebb, elsősorban azért, mert óriási volt a hanyatlás a 90-es években.
Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt a szerkesztőség személyi állománya megfeleződött, a pillanatnyi létszáma kevés a közszolgálati követelmény maradéktalan teljesítéséhez, ezért sajnos több népszerű műsorukat is fel kellett áldozniuk, például az éjszakai élő műsoraikat, estefelé pedig főleg ismételnek, zenét sugároznak.
- Nekünk arra kell törekednünk, hogy teljes közszolgálati tájékoztatást nyújtsunk a vajdasági magyarságnak. A VRT-ben ez néha nehézségekbe ütközik, mert amikor megtörtént a szerbiai RTV szétválasztása, és megalakult a vajdasági RTV, a vezetőség úgy gondolta, hogy nekünk főleg a tartományi eseményekre kell összpontosítanunk. A szerb kollégák esetében ezt teljesen megértem, hiszen mögöttük továbbra is ott van a Belgrádi Rádió, nekünk pedig önállóan kell mindent megoldanunk. A kisebbségi tájékoztatás folyamatosan pluszmunkát igényel, mivelhogy főleg a hazai hírügynökségekre támaszkodunk, vagyis fordítanunk kell. Ennek ellenére azt gondolom, hogy nagyjából sikerül a közszolgálati feladatokat teljesíteni.
Az Újvidéki Rádió legnépszerűbb műsora a délutáni híradó. A legutóbbi felmérés szerint a vajdasági magyaroknak több mint a 67 százaléka hallgatja ezt az informatív műsort. Erre különösen büszke a szerkesztőség, már csak azért is, mert a szerb szerkesztőség híradója csak 35 százalékos népszerűségnek örvend.
A rádiódiffúziós törvény nem befolyásolta az Újvidéki Rádió működését, sőt Guszton úgy gondolja, hogy még meg is erősítette a rádió közszolgálati szerepét, és az egyes rádiók megszűnte után a vétel is jobb minőségű lesz.
- Sajnos nem teljes Vajdaság lefedettsége, pedig a törvény értelmében kilencvenszázalékosnak kellene lennie. Egy verseci adóra szükség volna, de a versenypályázatot már meghirdették az adók beszerzésére, és remélem, a jövőben meg is épül. Emellett a Szerémségben is egy hullámhossz fenn van tartva a számunkra.
Guszton András fontosnak tartja azt az elvet, hogy ne csak magyar nyelvűek, hanem magyar szellemiségűek is legyenek a műsoraik.
- Ha megkapjuk a munkahelyi besorolásban már szereplő munkahelyeket - körülbelül tíz munkatárssal gyarapodna dolgozóink létszáma -, akkor, úgy vélem, simán ki tudjuk szolgálni a vajdasági magyarság igényeit - teszi hozzá a főszerkesztő.
Klemm József, az Újvidéki Rádió igazgatóhelyettese a rádióban lezajlott változásokról beszélt.
- Amikor új vezetőség került az Újvidéki Rádió élére, és amikor sikerült elszakadnunk a Belgrádi Rádiótól, valamint önálló vajdasági közszolgálati médiumot létrehozni, akkor az első gondolatunk az volt: a közszolgálatiság csak úgy teljesíthető, ha egyrészt az egész Vajdaságban hallgathatnak bennünket, másrészt pedig ha az egész Vajdaságra vonatkozó híreket közzétesszük. Ez sajnos egyelőre elképzelhetetlen, hiszen nincs egy átfogó tudósítóhálózatunk, amely az egész tartományt lefedné. Ki kell építeni egy olyan jól működő együttműködést a helyi rádiókkal, amilyen valaha volt. Ennek érdekében körlevélben fordultunk a helyi rádiókhoz. Kértük, hogy nézzék át az általunk felkínált együttműködési javaslatot, és véleményezzék. Több mint 20 rádiótól kaptunk visszajelzést, és közülük 16-tal már alá is írtuk a szerződést. Az egyezmény alapvető kitétele az, hogy a szerződést aláírók ingyenesen műsort cserélhetnek. Ezáltal az Újvidéki Rádió is hozzájuthatna azokhoz a helyi jellegű információkhoz, amelyek bekerülnének a Vajdaság ma című műsorunkba, mely műsort a jelenlegi egyórásról háromórásra tervezünk bővíteni.
Klemm elmondja, hogy némely külföldi rádióval is - az összes olyan elektronikus médiával, amely azokban az államokban működik, ahol az Újvidéki Rádió nyelvén is sugároznak - együttműködnek. Ez azt jelenti, hogy a magyar, a szlovák, a romániai és két horvátországi rádióval, valamint az ukrajnai közszolgálati médiummal is együttműködési szerződést írtak alá. Tehát egy nemzetközi hálózatot építettek ki.
- Az elmúlt évtizedekben a hatalom szándékosan és módszeresen leépítette az Újvidéki Rádiót, és nemcsak a magyar szerkesztőségre gondolok. A foglalkoztatottak száma megfeleződött, de egyes szerkesztőségekben még ennél is kevesebben dolgoztak. A mostani átszervezés egyúttal azt is jelenti, hogy lehetőség nyílik majd új, fiatal munkatársak felvételére is. A magyar szerkesztőség esetében ez azt jelentené, hogy több mint tíz munkatársat vehetünk fel. Úgy gondolom, hogy ez hozzájárul majd a műsorok minőségi javulásához is - fejezte be a beszélgetést Klemm József.
Krnács Erika előadóművész 1988-óta munkatársa az Újvidéki Rádiónak.
- A közismert drámaszerkesztőségben dolgoztam dramaturgként. Nagyon jó munkahely volt ez számomra, hiszen mindig a színművészet és az irodalom között vacilláltam, és mivel végzettségem szerint magyartanár vagyok, hiányzott a színház. A drámai szerkesztőség nagyon jó talaj volt, lehetőséget nyújtott a kreativitásra. Kísérleti gyermekhangjátékokat készítettünk. Nagyon szerettem ezt a munkát. Most teli vagyok hiányérzettel. Egy ideig lektorként dolgoztam a magyar szerkesztőségben, aztán a művelődési műsorokhoz kerültem. Franyó Zsuzsannával együtt a Metszetek című műsoron dolgozunk.
Krnács Erika beszámol arról is, hogy nagyon sokan elmentek a rádióból, és több mint a felére csökkent munkatársainak a száma.
- A számomra a legfájdalmasabb az, hogy a drámaszerkesztőség megszűnt, pedig tizenkilenc színészünk volt. Történnek próbálkozások az újraélesztésére, de úgy érzem, hogy már sohasem lehet olyan jó, mint amilyen korábban volt - szögezi le Krnács Erika.