Lutri és reskontó

Lutri és reskontó

A Hét Nap e heti számának fő témájáról, a szerencsejátékokról szóló riportunk megszületését két verssor indította el.

Arany János ugyanis a következőket írta az 1853-ban keletkezett Alkalmi vers című, újévi kívánságokat felsorakoztató költeményében: „Valaki csak ráteszen, / Nyerje meg a lottót”. Amikor olvastam, egy kissé gyanús volt számomra, hogy már Arany János idejében is létezett a szerencsejátéknak ez a fajtája. Persze nem kellett sokat keresgélnem, a világháló azonnal eloszlatta a kételyeimet. A lottó (nevét az olasz lotto, magyarul sors, nyeremény szóból kapta, Magyarországon sokáig lutriként emlegették) Génuából (a mai Genova) származik, ahol a szenátorokat megjelölt golyók segítségével választották ki. Ezt az eseményt a polgárok mindig nagy izgalommal várták, és természetesen fogadásokat is kötöttek.

A génuai rendszerű lottót 1751-ben császári parancs alapján vezették be az osztrák és a cseh örökös tartományokban, majd az osztrák lottó bérlője, Cataldi gróf 1763-ban Magyarország területére is koncessziót kapott. Az első játékokat Budán és Pozsonyban rendezték meg, majd az üzletben rejlő lehetőséget felismerve II. József 1787-ben saját kezelésbe vette az osztrák lottózást. A szerencsejáték magyarországi meghonosodása lassabban haladt, mert a hazafias érzelmű polgárság kezdetben bojkottálta az idegen játékot.

Ha a film és a lottó kapcsolatáról beszélünk, akkor sokunknak minden bizonnyal a Valami Amerika című alkotás jut eszébe. Az első rész azzal fejeződik be, hogy kihúzzák az egyik főszereplő, a legkisebb testvér állandó számait, méghozzá azokat, amelyekkel a többiek folyamatosan ugratták. A kombináció ugyanis egészen egyszerűen az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es és az 5-ös számot tartalmazta. A matematikusok szerint annak, hogy ezeket a számokat sorsolják ki, éppen akkora esélye van, mint bármelyik másik öt számnak. Egyébként az ötös lottón csaknem 44 millió (egészen pontosan 43 949 268) variáció létezik.

A lutri az ifjúkori olvasmányélményeinkben is helyet kapott. Emlékezzünk csak vissza, mekkora gondot okozott Nyilas Misinek Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényében az eltűnt reskontó (fogadószelvény).

Azt mondják, a szenvedélyes játékos csak két esetben nem tud leállni: ha nyerésben van, vagy ha vesztésre áll. Remélem, önök sem teszik le addig az újságot, amíg el nem olvassák a 16—19. oldalon található cikkünket. Utána pedig sorra veszik a többi érdekes írást is.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Ikaría
Heti Jegyzet
Kezdjük az alapoknál!
Heti Jegyzet
Facebook

Támogatóink