Lovagok Királyhalmon

Lovagok Királyhalmon

Udvarhölgyek, lovagok és a Gumimacik cserkésztábora

Már januárban elkezdtük tervezgetni-szervezgetni a Homokháti Kistérségi Cserkészkörzet lovagtáborát. Minden megbeszéléssel előbbre haladtunk, és lassan összeállt a tábor programja, mígnem elérkezett a nagy nap.

Már mindenki izgatottan várta. Az előtáborban felépítettük a legszükségesebb építményeket: a konyhát, a zuhanyzót, a várkaput, kialakítottuk a gyülekezőteret, megerősítettük a hidat a vizesárok felett. Ezen a két napon mindenki nagyon sokat dolgozott, hogy minden elkészüljön, mire megérkeznek a táborozók Királyhalomról, Kispiacról, Hajdújárásról és Keviből. A lovagok és az udvarhölgyek augusztus 22-e és 29-e között töltöttek együtt nyolc napot.

Az én feladatom az adminisztrációs munka volt: az érkező cserkészek adatait, a szülői beleegyezéseket és a tábordíjat gyűjtöttem be, miközben a többiek a programokat készítették elő. Szakácsaink is várták már a táborozókat, hogy nagyon finom ételeket főzzenek nekik. Persze volt, hogy nagyon megszaladt a bors a levesbe, de az éhes hasnak az is ehető volt.

A tábor második napján én voltam a napostiszt. Életemben most először töltöttem be ezt a fontos tisztséget, amit nagyon élveztem.

Majdnem mindennap voltak játékok és forgószínpad — cserkészismereteket adtunk át a táborozóknak. Pénteken az Apollon Íjászkör tagjai voltak a vendégeink, akik előadásuk során megismertették velünk a lovagi erkölcsöt, valamint a felszerelésüket, majd bemutatták az íjászat alapjait, a táborlakók pedig lőhettek is. Közkívánatra távcéllövést is tartottunk. Az est fénypontjaként tüzes nyilakkal gyújtották meg a nyilvános tábortüzet — az eseményre szép számmal érkeztek vendégek a közeli településekről.

Másnap a közeli Szelevényi-erdőben kirándultunk. Visszaérkezve táborhelyünkre, volt mit látnunk: megjöttek a kiscserkészeink, a Gumimacik, akiket nagy szeretettel fogadott a vár népe. A nagyon aranyos, kedves gyerekekkel játszottunk, és elkészítettük a Gumimaci-medáljukat is, melyet a tábor idején hordtak.

Vasárnap szentmisén vettünk részt a királyhalmi Jézus szentséges szíve plébániatemplomban, majd kilátogattunk a szamárversenyre. Ez a nap egy kicsit szabadabb volt. Barátkozással, sok játékkal és énekkel telt, az érdeklődők pedig a verseny minden olyan programján részt vettek, amelyen csak lehetett. A szamárverseny nézői közül többen meglátogatták a sátrunkat, ahol a fiatalabbak cserkészjátékokat játszhattak, csacsit készíthettek kukoricacsuhéból, az idősebbek pedig ismerkedhettek a cserkészettel, és beszélgettek a vezetőinkkel. Még a rossz idő sem szegte a jókedvünket. A vihart, illetve a jégesőt énekszóval és kézművességgel vészeltük át a sokaknak menedéket nyújtó sátor alatt. Az ítéletidő elültével segítőkész cserkészek lepték el a teret, és a szerencsétlenül járt árusoknak segítettünk menteni a még épségben maradt portékát.

Hétfőn azokat a cserkészjelölteket próbáztattuk, akik felkészültek a cserkészéletre. A próbát mindannyian sikeresen teljesítették. A nap legfőbb attrakciója a rohampálya volt. A tábor egész ideje alatt nekem ez tetszett a legjobban, de azt hiszem, mindenki élvezte, aki teljesítette, miközben a füle hegyéig sáros és lisztes lett.

Az utolsó estén került sor a fogadalomtételre, melyen a sikeresen próbázók kiscserkészek, cserkészek és vándorcserkészek lettek. Legvégül a király mindenkit meghívott a királyi udvarba egy hatalmas lakomára, ahol finomabbnál finomabb sültek sorakoztak a roskadásig telt asztalokon. A vacsora mindenkinek ízlett, és bőségesen be is lakmároztunk.

Hamar elérkezett a kedd, a tábor zárónapja. Kiscserkészeink még egy utolsó tábortüzet ültek, mert náluk ez a nap fordítva indult, a tábor többi lakója pedig szomorú szívvel bontani kezdte, amit nyolc napon át épített. Az utolsó métázás után kiderült, kinek ki volt a titkos barátja a tábor alatt, majd szomorúan búcsút intettünk a helynek, a barátoknak, és nehéz szívvel, elfáradva, de szép emlékekkel gazdagodva hazatértünk otthonunkba.

Ezúton szeretnénk megköszönni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, hogy támogatta táborunk megvalósítását, a királyhalmi vadászoknak, hogy ismételten a tanyájukon lehettünk, a királyhalmi helyi közösségnek, hogy a tábor lebonyolításához segítséget nyújtott, és mindenkinek, aki terményeivel, valamint munkájával hozzájárult a sikeres megvalósításhoz.

DÓZSAI Evelin
10. sz. Boldog Mór Cserkészcsapat, Kispiac

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Százötven versmondó
Jó Pajtás
Közlekedjünk környezettudatosan!
Jó Pajtás
  • Sebők Csáki Krisztina
  • 2018.10.30.
  • LXXIII. évfolyam 43. szám
Facebook

Támogatóink