home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Létbizonytalanság a kistérségi rádiókban
Tóth Lívia
2015.07.27.
LXX. évf. 29. szám
Létbizonytalanság a kistérségi rádiókban

Nemrégiben Belgrádban a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ülésén a nemzeti közösségek nyelvén sugározó média volt a téma. Az már bizonyos, hogy az önkormányzati alapítású tájékoztatási eszközök magánosítási határideje október 31-ére tolódott ki.

A tanácskozáson viszont kiderült, a kormányelnök személyesen bízta meg az illetékes államtitkárt, találjon megoldást a kisebbségi médiumok sorsára, mert nem hallgathatnak el október végén. Ez akár biztató is lehet, de mi lesz azokkal a rádiókkal, amelyek nem kerültek be a privatizációs folyamatba?

A több mint négy évtizede létező, napi hatórás magyar műsoridővel működő Temerini Rádió például július 1-jétől néhány napon át csak zenét közvetített, majd a dolgozók fokozatosan visszatértek a tájékoztató és az egyéb programok készítéséhez. A községi média magánosítását ugyan a megszabott határidőn belül nem hirdették meg, de mivel a Szerbiai Műsorszórási Ügynökség nem vonta meg a rádiótól — és másoktól sem, akik hasonló sorsra jutottak — a frekvenciát, nincs akadálya a további üzemeltetésének. Illetve egy „pici” mégiscsak van, hiszen az önkormányzatok nem finanszírozhatják tovább ezeket az intézményeket.

A Verbászi Rádióban nincs műsor

A Verbászi Rádió a Bácska Televízióval együtt a Verbászi Tájékoztatási Közvállalat része. A rádió 1968-ban kezdett működni, a megalakulása óta három (szerb, magyar és ruszin) nyelven sugározott műsort, később lett ukrán adás is. A Bácska Televízió 2004-ben vált a közvállalat részévé, 2009 óta van magyar adása.
A vezetőség mindent megtett azért, hogy a közvállalat bekerüljön a magánosítási folyamatba, ez viszont nem sikerült. Ennek okát a korábbi időszakban kell keresni.
A Verbászi Rádió az alapításától kezdve 2007-ig egy, az önkormányzat tulajdonában lévő épületben dolgozott, és nem kellett bérleti díjat fizetnie. 2007-ben, amikor a községben a Szerb Radikális Párt került hatalomra, átköltöztették a rádiót egy magánvállalkozó objektumába, azzal a megállapodással, hogy a bérleti költségeket az alapító, vagyis az önkormányzat fedezi. Mint kiderült, ezt nem tette meg, az adósság 16 millió dinárra növekedett, melyet a tájékoztatási közvállalat „nyakába varrtak”, és ezért nem kerülhetett be a privatizációs folyamatba. A hírek alapján a harminchat foglalkoztatott közül az önkormányzat nyolcat áthelyez a Standard Közművesítési Vállalatba, melyben a községi képviselő-testület legutóbbi ülésén született döntéssel egy, a médiával kapcsolatos szakosztályt alapítottak. A többiek várják az elmaradt bérek és a végkielégítés kifizetését.
A Verbászi Rádió, mely napi egyórás magyar adást készített, már nem sugároz műsort, csak a Bácska Televízió, így a magyar nyelvű hírek is ott hallhatóak. Az illetékesek szerint ez azért van, mert az adóba becsapott a villám. Ha megjavítják, és még nem érkezik meg a végzés a vállalat megszüntetéséről, a rádióműsor újraindul.

Az újságírókat a saját sorsukon kívül az is érdekli, mi lesz a műszaki felszereléssel, az archívumban összegyűjtött anyaggal. A rádió magyar szerkesztősége egyébként többször sikeresen pályázott a tartományi tájékoztatási titkárságnál, a kapott eszközökből pedig számítógépet vásárolt. 

Sikeres uniós pályázat után megszűnés?

A napi egyórás magyar műsort sugározó Nagybecskereki Rádió sem került be a magánosítási folyamatba. A 28 dolgozó közül (12 újságíró, 6 technikus) tízen (közöttük 4-5 újságíró) önként jelentkeztek, hogy felveszik az állam által ígért végkielégítést. A többieknek az alapító (az önkormányzat) megpróbál minimálbérről gondoskodni, ha megtalálja a kifizetés módját.

A napi egyórás magyar műsort eddig ketten készítették. Az egyik újságíró a távozás mellett döntött, a másik kolléganő marad, ameddig csak lehet, és bedolgozik a szerb műsorokba is.

A Közép-bánáti körzetben csak a Nagybecskereki Rádiónak van regionális műsorszórási engedélye, s a törökbecsei NB rádió mellett, mely szintén kimarad a magánosítási folyamatból, csak ő sugárzott magyar nyelvű műsort. A magyar adást nemcsak a községbeli magyarok, hanem a tordaiak, a magyarcsernyeiek, a magyarittabéiak is hallgatták, mivel az ő eseményeikről is tudósítottak. Ha ez megszűnik, akkor a magyar nyelvű tájékoztatás Nagybecskereken a Zrenjanin című hetilapban megjelenő egy oldalra korlátozódik.

Értesüléseink szerint a rádió vezetője fokozatosan csökkenti a szerb nyelvű élő műsorok adásidejét is, a szombati és a vasárnapi hírműsorok már megszűntek, ezen a két napon csak zene szól a Nagybecskereki Rádióban.

A rádió egyébként tavaly nyert egy uniós pályázaton, melyből teljesen új digitális stúdióberendezést vásárolt. Mivel a feltétel az volt, hogy ez a felszerelés nem kerülhet magánkézbe, az igazgatóbizottság döntése értelmében a privatizáció után az önkormányzat tulajdonában marad.

Heti tizenkilenc óra magyar műsor megy veszendőbe?

Mivel a törökbecsei NB Rádió magánosítását a községi képviselő-testület nem szavazta meg, a médiavállalat október végéig sem jogosult az önkormányzat támogatására. Az illetékesek ismertették a dolgozókkal az előállt helyzetet, és közölték, két hónapig talán még tudnak bért fizetni.

A rádiónak egyébként hét állandó és két szerződéses dolgozója van, közülük egy a magyar adásért felelős. Ő azt az ígéretet kapta, hogy ha a rádió megmarad, akkor rá, illetve a magyar műsorra továbbra is szükség lesz.

Bizonyára felkínálják majd az ingyenes részvényeket a dolgozóknak, de ők valószínűleg nem merik vállalni a rádió működtetését, mert tudják, mennyi pénzt kellene havonta előteremteniük.

Ha az NB Rádió egy-két hónapon belül elhallgat, nemcsak a vajdasági magyar rádiózás válik egy színfolttal szegényebbé, hanem a Törökbecse környékén élő magyarságnak is jócskán sérül majd az anyanyelvű tájékoztatáshoz való joga, hiszen hétfőtől csütörtökig napi négy-, vasárnap pedig háromórás magyar műsort sugároztak, azaz hetente tizenkilenc órát.

35 év — két magánosítás  

Július 4–én a valamikori Kúlai Rádió, mai nevén Kúlai Kommuna Rádió megünnepelte a fennállása 35. évfordulóját, csakúgy mint a szintén három és fél évtizede megjelenő Kúlai Kommuna községi lap, melyet a szerkesztőség ad ki.

A tájékoztatás, illetve a lapszerkesztés kezdetben magyar, szerb és ruszin nyelvű volt. Az adások jelenleg öt nyelven jutnak az éterbe, magyar (hétfő—szombat 90 perc, vasárnap 60 perc), szerb és ruszin nyelvű adás naponta hallgatható, ukrán hetente, német pedig havonta egyszer. A valamikori népes szerkesztőségből mindössze hét olyan újságíró maradt, aki a napi huszonnégy órás műsoridőért és a Kúlai Kommuna lap havonta megjelenő számainak szerkesztéséért felel.

Az eltelt 35 év alatt voltak szép és kevésbé szép időszakok. A rádió 2007-ben már átélt egy sikertelen privatizációt. A volt tulajdonos 16 munkabérrel maradt adós, és többmilliós külső tartozást halmozott fel 2009-ig, amikor is sikerült megszakítani a folyamatot. A jubileumi év gondtalan megünneplését azonban a Kúlai Tájékoztatási Központban is elhomályosítja egy kissé az újabb privatizáció, de a vezetőség bízik benne, hogy a vásárló szakmabeli lesz, aki nem gátolja sem a szabad, sem a kisebbségi nyelveken való tájékoztatást. 

Rövid dél-bánsági kórkép

Az antalfalvi község többnemzetiségű rádiójában, illetve televíziójában tevékenykedők abban reménykednek, hogy a médiaprivatizáció egyelőre bizonytalan sorsa rájuk nézve mégiscsak kedvezően alakul majd.

Ugyancsak a lehető legkevesebb „vérveszteséggel” járó megoldáskeresés jellemzi a pancsovai RTV-t is, mely az 1999 karácsonyától létező Magyar Percek című tévéműsora mellett 2014 októberétől heti egy alkalommal magyar nyelvű rádióműsort is készít.

Magyarán, a nevezett médiavállalatok újságírói, technikusai, operatőrei stb. továbbra is magas fokú szakmai elhivatottsággal végzik vállalt küldetésüket — az aktuális politikai körülmények által kreált, sajnos egyre inkább beszűkülő keretek között.  


Köszönöm az összefoglaló elkészítéséhez nyújtott segítséget Vujkovity Máriának (Verbász), Zséli Ágnesnek (Törökbecse), Molnár Arankának (Nagybecskerek), Kozma Líviának (Kúla), Ádám Csillának (Temerin) és Martinek Imrének.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..