A júniusban elfogadott szándéknyilatkozat a katonai műveletek leállítása mellett 60 napot adott arra, hogy a felek tartós megállapodást dolgozzanak ki a konfliktus lezárásáról. Ennek része lett volna az iráni atomprogram kérdésének rendezése, valamint a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása is. A hétfői határidő azonban úgy telt le, hogy részletes nukleáris tárgyalások megkezdéséről sem érkezett hír, a júniusi megállapodás rendelkezéseinek jelentős része pedig már korábban érvényét vesztette.

A legnagyobb akadályt jelenleg a Hormuzi-szoros jelenti. A háború előtt ezen a tengeri útvonalon haladt át a világ nemzetközileg kereskedett kőolaj- és földgázmennyiségének mintegy ötöde. A forgalom a júniusi megállapodás után átmenetileg növekedett, azóta azonban ismét a háború előtti szint töredékére esett vissza.

Teherán a szoros újbóli megnyitásáért többek között az amerikai blokád megszüntetését, az Irán körül állomásozó amerikai erők visszavonását és háborús jóvátételt követel. Az iráni vezetés ugyanakkor azt is jelezte, hogy a jövőben ellenőrzést kíván gyakorolni a vízi út felett, és az Ománnal kialakítandó rendszerben akár díjat is szedhetne az áthaladásért. Washington ezt elfogadhatatlannak tartja.

Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban tovább élezte a retorikát: azt állította, hogy Irán veresége után az Egyesült Államok amerikai területté nyilváníthatja a Hormuzi-szorost. Az iráni vezetők visszautasították a kijelentést. Ebrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának elnöke arra szólította fel Trumpot, hogy a szorossal kapcsolatos fenyegetések helyett inkább saját biztonságával foglalkozzon.

Trump a 60 napos határidő lejártakor ismét hangsúlyozta, hogy Washington számára továbbra is az a legfontosabb cél, hogy Irán semmilyen körülmények között ne juthasson atomfegyverhez. Az Egyesült Államok egyelőre az Iránra nehezedő gazdasági nyomás fenntartására épít, miközben Teherán továbbra sem fogadja el az amerikai feltételeket.

A feszültséget tovább növeli Amir Hatami iráni vezérőrnagy kijelentése. Az iráni hadsereg főparancsnoka 30 ezer dollárnak megfelelő jutalmat helyezett kilátásba minden olyan amerikai katona elfogásáért vagy megöléséért, akit átadnak az iráni hadseregnek. A bejelentés újabb jele annak, hogy a határidő lejártával egyelőre nem a közeledés, hanem a fenyegető retorika erősödik a két fél között.

A diplomáciai csatornák ugyanakkor nem zárultak be teljesen. Irán szerint a közvetlen tárgyalások már júniusban megszakadtak, de közvetítőkön keresztül továbbra is zajlik üzenetváltás. Pakisztán, amely fontos szerepet játszott a júniusi egyezség létrejöttében, jelezte: tovább dolgozik azon, hogy a felek ismét tárgyalóasztalhoz üljenek. Egyelőre azonban egyik oldal sem mutat hajlandóságot arra, hogy engedjen a legfontosabb követeléseiből, így továbbra is fennáll egy újabb katonai eszkaláció veszélye.