Egzotikus hússzállítmány a világ végéről

Világszerte időről időre felüti fejét a madárinfluenza, a száj- és körömfájásjárvány, a sertéspestis vagy a kergemarhakór. Sokak szerint a felsorolt járványok inkább hisztériakeltéssel azonosak, avagy arra szolgálnak, hogy ellehetetlenítsék egyes országok, illetve területek húsiparát vagy mezőgazdaságát. Ezáltal a háztájiban saját célra tartott állatok tenyésztését, illetve a kis- és középvállalkozásban működő állattartó telepeket világszerte felválthatják az úgynevezett multinacionális cégeket kiszolgáló monumentális állattartó telepek. Mivel az emberek, azaz a vásárlók mindinkább úgy érzik, hogy a házi készítmények egyre kevésbé ellenőrizhetőek, rákényszerülnek a biztonságosnak hitt bolti élelmiszerekre. Vajon a boltokban és főként a multinacionális üzletláncokban árusított termékekkel mindenki biztosra mehet, avagy vakon megbízhat bennük? Köztudomású, hogy cseppet sem, mivel a térségünkben megvásárolható hús- és élelmiszer-készítmények összetétele és főként származási helye több mint kétséges. Évek óta furcsábbnál furcsább térségekből kerülnek a polcokra a termékek, duplázódik, sőt triplázódik az élelmiszer, illetve húsbehozatal, miközben a helyi magántermelők a tönk szélére kerültek. A hivatalos adatok szerint Szerbia mintegy 15 millió dollár értékben vásárolt például húst az idei év folyamán. Ez a mennyiség a kétszerese a tavalyi behozatalnak. A tavalyi mutatók szintén jóval túlszárnyalják a tavalyelőttit. Tavaly Szerbia mintegy 11 000 tonna sertéshúst importált, négyszer annyit, mint tavalyelőtt. Ráadásul a hússzállítmányok rendkívül gyanús körülmények között, fagyasztva érkeznek az országba Koszovón és Montenegrón keresztül Brazíliából, Argentínából és más egzotikus helyekről.

Hol marad a fogyasztóvédelem?

Aki jól ismeri a szerbiai fogyasztóvédelem hatékonyságát vagy inkább hiányosságait, annak jó oka van az aggodalomra. Jóformán a teljes lakosság kiszolgáltatott az élelmiszer-beszerzés és -fogyasztás kapcsán. Amíg Dél-Amerikából tonnaszámra érkezik a szinte ellenőrizetlen fagyasztott hús, addig Észak-Amerikából szintén illegálisan kerül forgalmazásra a tiltott hormonokat tartalmazó csirkecomb. Szomorú tény, hogy az illegális hússzállítmányok története nem új keletű dolog a térségben. Már csaknem fél évtizede, vagy még annál is régebben használják a Koszovó környéki övezetet a határokon átívelő illegális húsbehozatalra. A Koszovóval határos Bujanovac község területén egykor csaknem 2000 kg, az Egyesült Államokból származó csirkehúst és Brazíliából származó fagyasztott sertéshúst foglalt le az állategészségügyi felügyelőség. Súlyosabb következménye azonban nem volt sem az említett konkrét ügynek, sem az azt követő újabb ellenőrzéseknek. A Szerbiai Gazdasági Kamara a régi jó szokásnak megfelelően természetesen cáfolja az illegális szállítmányok létét. A hatóság szerint a szerbiai húspiacon jelenleg is megfelelő minőségi ellenőrzés folyik. Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara tanácsosa szerint a vádak jelentős része alaptalan. Egyébként is a húsnak több mint 90 százaléka az uniós országokból, azaz Ausztriából, Németországból, Spanyolországból, Franciaországból, Lengyelországból és Magyarországról érkezik. A fagyasztott hússzállítmányokkal kapcsolatban pedig hozzátette, hogy a behozatali hús nagy része fagyasztott, ami azt jelenti, hogy feldolgozásra kell kerülnie. De abban sincs semmi különös, ha a frissen fagyasztott húst kiolvasztják, és így kerül a pultokra, csak nem szabad még egyszer lefagyasztani, majd kiolvasztani. A hatóságok szerint tehát nincs ok az aggodalomra. De talán jobban tenné a gazdasági minisztérium, ha egy olyan átfogó törvénytervezetet dolgozna ki, amely a helyi termékek forgalmazását és védelmét segítené és ellensúlyozná az úgynevezett multiláncok monopolhelyzetét.