home 2024. március 19., József napja
Online előfizetés
LeTESZTelve
Szerda Zsófi
2015.06.08.
LXX. évf. 22. szám
LeTESZTelve

Nyolcadik Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó. Egy hely, ahol összejön a régió színházi embereinek színe-java. Kilenc nap, mely csak a színházról szól, mégis sokkal több annál. Életérzés és gyűjtőtégely. A szervezők a harmadik napon már hullafáradtak, a szemekben mégis határtalan tűz lobog. Reggel kilenckor és éjjel egykor is.

Mindenki, aki az elmúlt két hétben Temesváron járt, elkészíthette — és el is készítette — a kötelező esernyős szelfit, hiszen a Csiky Gergely Állami Magyar Színház melletti utcát színes ernyőruhába öltöztették. Néha az eső ellen védett, néha pedig napellenzőként működött, néha egyik-másik ernyő lassan ringva hullott alá, vagy becsukódva és lázadva lógott a fejünk fölött. A TESZT május 23-án kezdődött a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a szegedi MASZK egyesület, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a szlovén Via Negativa koprodukciójában készült előadás bemutatójával. Elsőként tehát a temesvári közönség láthatta a több hónapos munka eredményét, a Manipulációk című darabot, Bojan Jablanovec rendezésében. A csapat ezt később előadja majd Szegeden, Újvidéken, Szabadkán és Ljubljanában is. Hajdu Szabolcs is visszatérő vendég nemcsak a fesztiválon, hanem a színházban is. A nagy sikerrel játszott Békeidő című előadás rendezőjéről van szó, aki most a budapesti Maladype Színházban színpadra vitt Ernelláék Farkaséknál című darabbal érkezett a fesztiválra. Május 24-én a belgrádi Jugoszláv Drámaszínház Fjodor Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését mutatta be, mely szintén megosztotta a közönséget. Volt, aki unalmasnak találta, de Gerold László például a negyedik nap után, amikor megkérdeztem, melyik előadást emelné ki, éppen ezt nevezte meg mint a neki legjobban tetszőt.

Május 25-e Az őrült lokomotív napja volt. Jernej Lorenci a darab rendezője, a csapat pedig a ljubljanai Szlovén Nemzeti Színházból érkezett egy izgalmas krimihangulatot árasztó előadással egy őrült mozdonyvezetőről. Akit nem gázolt el az őrült lokomotív, és maradt még energiája, az megnézhette a temesvári Auăleu Színház A fára épített ház című darabját.

Május 26-án cetinjei társulat érkezett Temesvárra. A Zetski dom Királyi Színház Slobodan Šnajder Az elvesztegetett idő enciklopédiája című előadásával szerepelt. Gregor Samsa története sokak számára ismerős lehet, ezt hozták el a színészek a fesztiválra galambokkal, érdekes jelmezekkel és egy remek főszereplővel. Ezután a házigazdák léptek színre a Kokan Mladenović rendezte Koldusoperával. Siker, taps, ováció.

A közönség soraiban ülni olyan volt, mintha otthon lettem volna. Szerbek, magyarok, románok, horvátok, szlovének és még sorolhatnám. Egy olyan közegben, mint Temesvár, elkerülhetetlen a vegyes nyelvű közönség a színházban, a fesztiválra pedig több társulat érkezett a régió városaiból, és szívesen követték egymás előadását, ezért a szervezők minden darab esetében gondoskodtak fordításról, nem is akárhogyan. Volt itt felirat és szimultán fordítás is — néha jobban hallottam a magyar fordítót, mint a színészt. Olyasmi is előfordult, hogy az újvidékiek Bánk bánját szerbül és románul lehetett követni, olyannyira figyeltek ugyanis a nézői igényekre, hogy a horvát, montenegrói, szerbiai csapatok közös nyelvére való fordítást megfelelőbbnek tartották az angolnál.  

A fesztivál ötödik napja az ismerős arcok napja volt, hiszen ekkor vitték színre Oliver Frljić előadását, az Aleksandra Zecet, melyet a szabadkai közönség már láthatott a Desirén. Érdekes volt megfigyelni, hogyan hat (vagy nem hat) a meggyilkolt kislány története a temesvári közönségre. A fiumei (rijekai) HKD Színház – Nemzetközi Stúdiószínházi Fesztivál csapata először kapott tapsot. Eddig természetesen nem azért nem kapott, mert nem jó a darab — hallottuk az előadást követő beszélgetésen —, hanem mert eddig valahogy senkinek sem volt kedve tapsolni, miután megnézte, az embereknek jobban esett ülni még néhány percig a sötét nézőtéren. A másik két ismerős arc Mucsi Zoltán és Scherer Péter, Kapa és Pepe, avagy esetünkben Don Quijote és Sancho Panza voltak. Cervantes klasszikusát hozta el két remek színésszel a budapesti Nézőművészeti Kft. — Szkéné Színház.

Mivel Újvidék igen messzi város, Temesváron sikerült megnéznem az Újvidéki Színház Bánk bánját, Urbán András rendezésében. A nagy nemzeti drámák a mai kor gyermekének általában egy picit porosak, és talán unalmasnak is hatnak, viszont Urbán lefújta róla a port, és feltURBózta a történetet olyan kiszólásokkal, bevezetővel és befejezéssel, amelyek egy új köntöst adtak a régi szövegre. Zombor is nagyon messzi város, így Boris Liješevićet és a Zombori Nemzeti Színházat is Temesváron csíptem el. A társulat A varázsló című életrajzi ihletésű darabot hozta el. Thomas Mann életét, íróvá alakulását, szerelmét és házasságát, gyermekeinek sorsát és Goethével folytatott elképzelt beszélgetéseit követhettük a színpadon. Igazán jólesett megnézni ezt a darabot, és kedvet kaptam Thomas Mannt olvasni.
Pénteken csak egy előadást láthatott a nagyérdemű, de ez nem véletlen, hiszen az az egy több mint négyórás volt. Tomi Janežić legendássá vált 6-7 órás, Sirály című előadását tavaly már láthatta Temesvár, „Tomilag” tehát meg vannak edzve, szeretik is őt, most Ivan Iljics halálát hozta el a Szerb Nemzeti Színház társulatával.

Az utolsó napon, azaz 30-án két romániai előadással fejeződött be a fesztivál. Az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház Joël Pommerat A két Korea újraegyesítése című darabját mutatta be, a házigazda, azaz a Csiky Gergely Állami Magyar Színház – Állami Német Színház pedig a nagy sikerű Moliendo café című előadását Silviu Purcărete rendezésében.

Az „off” programban is mindenki megtalálta a számára izgalmas programot, volt slam poetry, Dés András és a Forte Társulat, színházi jam (mely nem a színésznők által készített lekvárt, hanem a Titkos Társulat és Kárpáti Péter „rendezésében” megvalósuló improvizációs esteket jelenti), volt könyvbemutató (Határutak — TESZT-kiadvány), valamint Magyari Etelka és Levko Esztella a fesztivál idején készült közös előadásának premierjére is sor került.

És hogy mi az, amit még nagyon szerettem? A falat. Minden előadásnak külön fala volt, s erre lehetett írni véleményt, humoros beszólásokat és reakciókat, lehetett válaszolni is rájuk, illetve itt voltak kifüggesztve az előadásokról írt kritikák is. Nagyon szerettem még az esti malacságokat is. Jaj, nem kell rosszra gondolni, csak a svédasztalra utaltam, hiszen az utolsó előadás után minden este közös vacsorára hívtak meg bennünket. Az étkezés befejeztével pedig egy frissítő sör várt ránk, egy üdítő beszélgetés régi és új barátokkal színházról és arról, hogy mindenhol ugyanazok a gondok, azaz nincs pénz, hogy milyen jó előadásokat láttunk, és hogy mennyire örülünk egymásnak. Egy fesztiválnak az a halála, ha nincs kialakítva egy külön hely a barátkozásra. Talán emiatt IS jó a TESZT.

Vannak fesztiválok, amelyek versenyjellegűek, ahol fontos, hogy ki hányadik helyen végez, s ahol minden társulat ideges, izgul, vajon hogyan szerepelt, és mit szól a zsűri a produkciójához. Természetesen ilyenekre is szükség van, és az olyan kellemes, nyugodt hangulatú, nem versenyjellegű fesztiválokra is, mint amilyen a TESZT vagy Szabadkán a Desiré Central Station. A megmutatkozási lehetőség a fontos, a barátkozás, a színházi élmény, és az, hogy a közönség miután egy-egy előadás után éppen kifelé tart, nem arról beszél, hogy na, szerintem ez nem kap semmilyen díjat, illetve arról, hogy ennek hányadik helyen kellene végeznie, hanem arról az élményről, amelyet a színpadon látottak nyújtottak neki, és azokról az érzésekről, amelyeket keltettek benne. Ahogyan több fesztiválon, az előadások után itt is szerveznek kerekasztal-beszélgetéseket. Ezeket az idén Upor László dramaturg, műfordító, szerkesztő vezette, aki az „Ezt is elviszem magammal” rovatba a következőket írta: „Egy nagy zsák cigarettafüsttel átitatott szennyes ruhát. Azt kimosom. A többi bennem marad.” Én már kimostam a szennyest, és a többi bennem maradt. LETESZTELVE!

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..