Műsorai egy részének szüneteltetésére kényszerül a Szabadkai Rádió Magyar Nyelvű Műsorok Szerkesztősége - adta hírül a médiaház. Az intézmény - amely a Strategic Marketing Közvélemény-kutató Intézet felmérése szerint Vajdaságban a 4. leghallgatottabb rádió - kényszerből teszi meg ezt a lépést, az elmúlt években ugyanis drasztikusan megfogyatkozott a szerkesztőség tagjainak a létszáma. A Szabadkai Rádió Magyar Nyelvű Szerkesztősége erkölcsi és anyagi támogatásokban bízva tartott ki eddig, de most elérkezett addig a pontig, hogy azt kell mondania: ,,nem tudjuk így folytatni tovább'. A szerkesztőség a sajtóhoz eljuttatott közleményben kifejti, hogy az anyaországi Szülőföld Alapnál pályáztak gyermek-, művelődési és honismereti műsorok készítésére, de nem hagytak jóvá számukra egy fillért sem. ,,Nemcsak az anyagi eszközök hiánya okoz gondot, hanem úgy érezzük, nem kaptunk erkölcsi támogatást sem, magunkra maradtunk abbéli törekvésünkben is, hogy az egyik legnépszerűbb közszolgálati magyar rádió műsorstruktúráját megtartsuk azon a szinten és színvonalon, amit a hallgatók az elmúlt 42 évben megszokhattak.'' - áll a közleményben.

Hatalmas médiavisszhang

Németh Ernő, a Szabadkai Rádió Magyar Nyelvű Szerkesztőségének vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy hatalmas médiavisszhangja lett a lépésnek.
- Szinte az egész Kárpát-medence foglalkozott velünk, megmozgattuk a közvéleményt. A célunk az volt, hogy felhívjuk az illetékesek figyelmét értékeink megőrzésére, nem szabad megengedni azok tönkretételét. A határon túli mintegy három és fél millió magyarnak összesen 6 rádiója van, 6 olyan rádiója, amely egész napos magyar adást sugároz, a szabadkai rádió is ilyen, és ez egy olyan érték, amit nem szabad veszni hagyni - emeli ki Németh. Azt szeretnék elérni, hogy a magyar kormányban tudatosuljon ezen értékek fontossága. A főszerkesztő szerint az ideális megoldás az lenne, ha az önkormányzat mellett a tartomány, a köztársaság, illetve a magyar kormány is támogatná az intézményt valamekkora összeggel.
 Célunk az, hogy normális körülmények között, elfogadható számú szerkesztőségi taglétszámmal dolgozzunk - mondja a főszerkesztő. Néhány évvel korábban a magyar szerkesztőségben 30-an készítették a műsorokat, a külső munkatársaknak tisztességes tiszteletdíjat tudtak fizetni, ma 12-13-an vannak, és a külső munkatársaknak - akik műsorokat is vezetnek - nem tudnak fizetni. November 30-án szűntek meg azok a programok, amelyeknek az volt a céljuk, hogy segítsék a délvidéki magyarságot identitástudatának megőrzésében. Ezután nem lesz gyermekműsor, honismereti és művelődési műsor. Németh Ernő szerint legalább 20 fő kellene ahhoz, hogy biztosítva legyen az egész napos magyar adás, és ehhez kellene nagyobb anyagi támogatás.
Az intézmény helyzetével a VMDP szabadkai szervezete, az MNT és a VMSZ is foglalkozott.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt Szabadka Város Önkormányzatának képviselőcsoportja felajánlotta decemberi képviselői juttatását a Szabadkai Rádió Magyar Szerkesztőségének a kisegítésére, emellett felszólította a Magyar Koalíció színeiben a szabadkai Városi Képviselő-testületbe bejutott összes képviselőt, külön a VMSZ frakcióvezetőjét, kövessék kezdeményezésüket.

,,A problémát hosszú távon kell rendezni''

Barát Tóth Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa szerint a Vajdaságban élő magyar közösség tájékoztatása szempontjából nagyon fontos a Szabadkai Rádió magyar műsora.
- Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy mivel jómagam is huszonöt évig az újságírásban dolgoztam, és még most sem távolodtam el ettől a hivatástól, megértem a kollégákat. Tudom, hogy végső elkeseredésükben döntöttek egyes műsorok beszüntetése mellett, mert úgy érezték, senki sem áll ki mellettük. Ez bizonyára nem így van, csak éppen adódhat olyan helyzet, amikor az erkölcsi támogatás már nem elegendő, amikor a biztatásokkal, vállveregetésekkel ''tele a padlás”. Sajnos, ebben a pillanatban a Magyar Nemzeti Tanács sem tud mást tenni, mint a már meglevő ígéretekhez hozzátenni még egyet.
A Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége, de mások esetében sem vállalhatjuk át az önkormányzat kötelezettségét. Az illetékesek ugyan váltig állítják, hogy ők pénzelik a rájuk eső részt, ami alatt főleg a tájékoztató jellegű műsorokat értik, a plusz tartalmakat viszont - szerintük - az anyaországnak vagy a Magyar Nemzeti Tanácsnak kellene fizetnie. Csakhogy a Szabadka város területén élő hatvanezres magyarság nem az anyaország adófizetője. A magyar szerkesztőség vezetője azt kérte, próbáljunk meg lobbizni a tartomány, a köztársaság és az anyaország felé, mert úgy vélik, ha a pénzelésüket több lábra lehetne állítani, hogy ne csak az önkormányzatra támaszkodjanak, s akkor a jövőjük is biztosabb lenne. Ebben mindenképpen szerepet vállal a Magyar Nemzeti Tanács, de ez lassú folyamat, s hamarosan nem lesz pénz a kasszában. Igaz, hogy most elsősorban egy életmentő ''pénzinjekcióra” van szükség, de a problémát hosszú távon kell rendezni, hogy a szerkesztőség ne kerüljön minduntalan ilyen helyzetbe. Ebben, az alapítón kívül jelentős szerepet kell vállalniuk az adásnyelvek kapcsán érintett nemzeti tanácsoknak, természetesen a Magyar Nemzeti Tanácsnak is.

Rövid időn belül lesz pénz

,,Elfogadhatatlan a magyar nemzetiségű hallgatóság számára készülő, fontos műsorszámok elmaradása a Szabadkai Rádióban' - nyilatkozta a napokban Pásztor István, a VMSZ elnöke. Véleménye szerint két lépésben kell megoldani az előállt helyzetet: elsőként a külső munkatársak elmaradt tiszteletdíjának kifizetésére kell sürgősen pénzt találni, majd pedig hosszú távon és tartósan rendezni kell a szerkesztőség munkája pénzelésének a kérdését. Az alapítón kívül itt jelentős szerepük lehet az adásnyelvek kapcsán érintett nemzeti tanácsoknak, köztük elsősorban a Magyar Nemzeti Tanácsnak. Pásztor István - a Szabadkai Rádió híre szerint - vállalta, hogy a tiszteletdíjas munkatársak honoráriumának kifizetésére szükséges pénzt rövid időn belül előteremtik, utána pedig az illetékes intézményekkel egyetemben maguk is kiveszik részüket a helyzet tartós rendezésében.