Kulturális nyomozások az építészet világában

Kulturális nyomozások az építészet világában

A Szabadkai Városi Múzeum a vajdasági magyar képzőművészet napján a 140 évvel ezelőtt született Vágó Józsefet ünnepelte.

Két fiatal kutatót hívtak meg egy-egy előadás erejéig, ezekben egy érdekes nyomozás kerekedett ki. Vajon mi van akkor, ha sejthető, hogy egy-egy épületet éppen Vágó József tervezett, de erre nincsenek közvetlen bizonyítékok? Ilyenkor akár egy kilincspajzs is döntő jelentőségű lehet.

A múzeumnak otthont adó egykori Dömötör Miksa-bérpalota 1906-ban épült Vágó József és Vágó László építészek tervei alapján. Divat volt ugyanis akkoriban a legnagyobb és a legdekoratívabb emeletes paloták felépítéséért versengeni, ami a XX. század elején túlnőtt az egyszerű versengésen, és már sokkal inkább annak a vágynak a kifejeződése lett, hogy valami kiemelkedő szülessen — fogalmazta meg Gordana Prčić Vujnović a Vágó József és László szabadkai alkotásai című tanulmányában. Ettől a vágytól hajtva néhány magánember budapesti építészeket kért fel a tervezésre, tette hozzá.

Így érkeztek el Szabadkára a Nagyváradon született Vágó fivérek, akik addigra már nagy számban terveztek épületeket, főként bérpalotákat, s építették meg a szemorvos, kutató Dömötör Miksa szecessziós elemekkel díszített bérházát, mely évtizedekkel később a Minerva nyomdának, majd 2008-tól a Szabadkai Városi Múzeumnak ad otthont. Hat évvel később pedig ismét Szabadkán alkotott Vágó József, Vojnics Piroskának tervezett bérpalotát 1912-ben. Nézzék meg A fasizmus áldozatainak tere 14. alatt álló épületet! 

A rendezvényen Zuh Deodáth, az MTA Filozófiai Intézetének filozófiatörténésze Kilincspajzsok és monogramok — A Világosság Nyomda épületének története és stíluskritikai vizsgálata címmel tartott előadást kutatásáról, melynek témája a budapesti, egykori Conti utca 4. alatt álló Világosság Nyomda (Népszava-székház) épülete. A Vágó fivérek 1908—1909. évi művének építéstörténetét nyomon követve mutatja be, hogy noha az épület szerzőségének megítélését jórészt érdektelenség és az eredeti tervek kutatásának elmaradása motiválta, az építészek azonosítása mind stíluskritikai elemzéssel, mind pedig a korabeli sajtó szemléje révén biztos kézzel elvégezhető. A többi közt a már említett ablakzáródásokat és/vagy oromzati formákat mintázó monogramos/piktogramos kilincspajzsokkal. A másik fiatal kutató, Hausmann Cecília esztéta, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanára Oromzatos otthon címmel a Vágó József feltételezett és kevéssé ismert nagyváradi munkái ügyében végzett kutatásait/nyomozásait összegezte, hiszen a jól ismert épületeken kívül van néhány kérdéses, neki, illetve testvérének, Vágó Lászlónak tulajdonítható terv is. Közben kiderült, milyen érdekes, kontrasztos és heves vérmérsékletű is volt az ünnepelt építész.

 A rendezvény zárásaként a Vajdasági Magyar Képtár (1830—1930) felújított állandó tárlatát tekinthették meg az érdeklődők.   

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink