Külön szabályok vonatkozzanak a kisebbségi médiára

Külön szabályok vonatkozzanak a kisebbségi médiára

A Kárpát-medencei magyar sajtóról tanácskoztak Brüsszelben

A kisebbségi nyelvű sajtó helyzete Kelet- és Közép-Európában címmel tartottak konferenciát Brüsszelben június elején. Az összejövetelen főként a Kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét tekintették át. A rendezvény egyik kezdeményezője és társszervezője Deli Andor vajdasági származású EP-képviselő volt. Kérdéseinkre e-mailben válaszolt.
* Milyen kezdeményezésre rendezték meg a kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozást? Mi indokolta egy ilyen brüsszeli konferencia összehívását?
— Áprilisban egy hasonló tanácskozást tartottunk, melynek szintén társszervezője voltam — felvidéki, kárpátaljai és erdélyi magyar néppárti képviselőkkel együtt. Az előző konferencia sikerén felbuzdulva, úgy gondoltam, az Európai Parlamentben érdemes lenne a Kárpát-medencei kisebbségi nyelvű média helyzetéről is beszélni. A kezdeményezésemhez társszervezőként csatlakoztak képviselőtársaim, Bocskor Andrea, Deutsch Tamás, Csáky Pál, Sógor Csaba és Tőkés László. Különösebb okunk nem volt arra, hogy éppen most kerítsünk sort az eseményre, viszont úgy gondolom, a határon túli magyarságot érintő kérdéseket — legyen szó oktatásról vagy tájékoztatásról — napirenden kell tartani, mert mindig aktuálisak.
* Milyen szempontokat vettek figyelembe a téma körüljárása során?
— A konferencia célja elsősorban az volt, hogy kapjunk egy átfogó képet a határon túli magyarság kisebbségi nyelvű tájékoztatásáról Ukrajnában, Szerbiában, Szlovákiában és Romániában. Továbbá az is, hogy a helyzetfelmérés alapján megállapítsuk a közös gondjainkat, erősségeinket, és mérlegeljük az együttes fellépés, problémamegoldás lehetőségét. A konferencia első részében Vincze Loránt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke és Balázs Bence, a MIDAS (Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Szervezete) képviselője általánosságban értékelte a kisebbségi nyelvű média helyzetét Európában. Majd újságírók, szerkesztők, főszerkesztők és médiaszakemberek beszéltek a kisebbségi nyelvű tájékoztatás egy-egy területéről. Szem előtt tartottuk, hogy a meghívottak a média különböző területeiről érkezzenek (nyomtatott és online sajtó, rádió, televízió), hogy minél szerteágazóbban tudjuk körbejárni a témát.
* Ön úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi nyelvű médiára külön játékszabályok kell hogy vonatkozzanak. Melyek és miért?
— Ahogy a tanácskozáson is elmondtam, a kisebbségi médiának nemcsak tájékoztatási szerepe van, hanem küldetése is: részt kell vállalnia a kisebbségi nyelv, kultúra és identitás megőrzésében. A haszonelvűség nem alkalmazható a kisebbségi médiára, mivel elsősorban nem nyereségesnek kell lennie, hanem sajátságos feladatkört kell ellátnia. Ezzel pedig sajátságos bánásmódnak is együtt kell járnia. A többségi állam feladata a kisebbségi sajtó fenntarthatóságáról való gondoskodás, hogy ezáltal szavatolja minden polgár számára az anyanyelvű tájékoztatást, mely alkotmányos, illetve nemzetközi egyezmények által is szavatolt joga a kisebbségi közösségeknek.
* Szerbiában/Vajdaságban ez működik?
— Úgy gondolom, hogy részben igen, noha mindig van hová fejlődni. A tulajdonjogi viszonyokat tekintve külön jogszabályok vonatkoznak a kisebbségi nyelvű médiára, és a magánosítási eljárás során is. Az alapítói jogokat a nemzeti tanácsok gyakorolhatják, ami a kisebbségi önkormányzatiság egyik fontos eleme. A kisebbségi nyelvű tájékoztatás fenntartására a köztársasági, a tartományi és az önkormányzati költségvetés is külön pénzügyi forrásokat irányoz elő, ami elvileg jó kiindulópont, de ezek az eszközök sajnos sokszor nem elegendőek. Az anyaország a vajdasági magyar nyelvű médiumok legtöbbjét szerencsére példaértékű támogatásban részesíti, mely kiküszöböli a fennálló, főleg pénzügyi gondokat. 
* Lehet-e független a kisebbségi sajtó? Független az állami támogatásoktól? Független a saját politikumától? Független az anyaországi politikumtól?
— Azt gondolom, hogy állam, politikum és sajtóorgánum között lehet korrekt együttműködés, mely mellett a sajtó még független marad, ezért a válaszom igen. A kisebbségi sajtóval kapcsolatban úgy fogalmaznék, hogy a közösség érdekében kell dolgoznia, és részt kell vállalnia a nemzeti identitás, nyelv és kultúra megőrzésében. Viszont ebben sem tudjuk összehasonlítani egymással a támogatásra szoruló kisebbségi sajtót és a többségi nyelvű médiát, mely piaci elvek alapján önfenntartó tud lenni. 
* Az anyagiakon túl milyen nehézségekkel küzd a kisebbségi sajtó az önök meglátása szerint?
— Ahogy az előadóinktól hallhattam, az egyik legnagyobb gond sok esetben a káderhiány, emellett a műszaki felszereltség is hagy kívánnivalót maga után. Ezek általában az anyagi források hiányának következményei.
* Hogyan látja a vajdasági magyar média jelenlegi helyzetét? Támogatás, szakemberek, tájékoztatás, minőség, korszerűség, olvasottság, nézettség, hallgatottság szempontjából?
— Ha kizárólag a vajdasági magyar nyelvű sajtót vesszük figyelembe, akkor olyan gondokról beszélhetünk, mint például a támogatás nem megfelelő mértéke, az alacsony olvasottság vagy hallgatottság, a kevésbé korszerű műszaki feltételek. Ez a konferencia viszont arra is jó volt, hogy lássuk, hol is állunk a kisebbségi nyelvű tájékoztatás területén. Végighallgatva a kárpátaljai, erdélyi és felvidéki előadók beszámolóját az ottani magyar nyelvű sajtó helyzetéről, azt kellett megállapítanom, hogy hozzájuk képest a vajdasági magyarságnak igen jelentős a médiahálózata, ráadásul sokkal kedvezőbb feltételekkel. Számukra elképzelhetetlen egy 24 órás magyar nyelvű televízió- vagy rádióadás, mely Vajdaságban már természetes. Az ukrán nyelvtörvény például ellehetetleníti a magyar nyelvű tájékoztatást Kárpátalján.
* A brüsszeli konferenciának lesz-e valamilyen hozadéka? Az érintetteken kívül kik vettek még részt rajta, és érkezett-e valamilyen visszajelzés?
— A tanácskozásnak köszönhetően kaptunk egy Kárpát-medencei körképet a magyar nyelvű média helyzetéről, ami jó alapot ad ahhoz, hogy kidolgozzunk egy egységes álláspontot, illetve megfogalmazzuk a határon túli magyar közösségek érdekét a köztájékoztatás területén. A végkövetkeztetéseket pedig később meg tudjuk osztani az anyaországgal, az uniós intézményekkel és a többségi állammal. A konferencián a meghívottakon kívül mintegy 40-50 személy vett még részt, európai parlamenti képviselők, az ő munkatársaik, valamint külképviseleti alkalmazottak.
* Követi-e ön Brüsszelből az itthoni magyar médiát, illetve a sajtóval kapcsolatos történéseket?
— Figyelemmel kísérem az interneten elérhető vajdasági magyar sajtótermékeket. Hetente érkeznek interjú- és riportfelkérések, úgyhogy több vajdasági újságíróval is kapcsolatban állunk.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Eredmények, tervek, kapcsolatok
Interjú
Facebook

Támogatóink