Közös nevező: a zentai csata

Közös nevező: a zentai csata

Hajnal Jenő, a Magyar Összefogás lista vezetője és Perpauer Attila, a lista tagja a zentai önkormányzatban megbeszélést folytatott a helyi kulturális intézmények vezetőivel. A találkozón, amelyen jelen volt Ceglédi Rudolf polgármester és Kormányos Katona Gyöngyi, a községi tanács művelődéssel, oktatással és tájékoztatással megbízott tagja is, áttekintették az elmúlt évek munkáját és felvázolták az elkövetkező időszak feladatait.

Az összejövetel utáni sajtótájékoztatón Ceglédi Rudolf és Kormányos Katona Gyöngyi megállapította, az elmúlt két évben a zentai önkormányzatnak sikerült nagyon jó kapcsolatot kiépítenie a Magyar Nemzeti Tanáccsal, amelynek a pozitív hatását az intézmények is érzik.

A jelenlévők számos érdekes, megvalósításra váró ötletet vetettek fel, ezek egyike, hogy az 1697-es zentai csata, mint arculatteremtő, kulturális és turisztika érték, minél eladhatóbb legyen. A felszólalók hangsúlyozták, elsősorban nem önmaguknak, hanem a fiataloknak építkeznek. A művelődési élet tartalommal való megtöltése segíthet az ifjabb korosztálynak, hogy a szülőföldön maradjanak, de természetesen az anyagi és gazdasági feltételeket is meg kell teremteni.

Hajnal Jenő megerősítette, valóban modellértékű az, ahogyan az önkormányzat együttműködött az MNT-vel, és ezzel jelentős támogatáshoz juttatta az oktatási és a művelődési intézményeket. Zentát a vajdasági magyar kultúra egyik központjának tartják, és ezt a szerepet be is tudja tölteni. A jövőben azt kellene megnézni, hogyan tudná a szomszédos községekkel megtalálni azokat az egymást kiegészítő feladatokat, amelyek nem versenyt, hanem fejlődést jelentenek. Ezeket az elképzeléseket kellene beépíteni az anyaországi és az Európai Uniós pályázatokba. A zentai csata valóban alap lehetne, amelyhez egész évben tartó események, fesztiválok, színházi előadások, kiállítások, hagyományőrző rendezvények kapcsolódnának. Perpauer Attila kiemelte, az önkormányzat eddig is támogatta a falvakat, ami nagyon fontos, hiszen az épülő közösségi életbe a kis települések is beletartoznak.

Vukosavljev Iván, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény sikertörténete az önkormányzat és az MNT közös gondoskodásának köszönhető. A társulat létrehozása után a közönségbázis kialakításán dolgoztak – a kisiskolásoknak és a felnőtteknek egyaránt készítettek előadásokat --, a következő lépésben igyekeznek kiterjeszteni a színház hatósugarát, a Tisza mente mellett egész Vajdaságban és az anyaországban is megpróbálnak jelen lenni.

Fodor István, a Történelmi Levéltár vezetője örömének adott hangot, hogy az egykori kaszárnya épületének a rendbetételére valószínűleg még az idén kiírják a közbeszerzést. Ez nem csak nekik, hanem a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek is lényeges, hiszen közösen tehetnek azért, hogy az eddig kallódó anyag megmaradjon és létrejöjjön a Magyar Dokumentációs Központ. Egyetértett azzal is, hogy a zentai csatának arculatépítő központi rendezvénnyé kellene kinőnie magát.

Hugyik Richárd, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatója a jövőbeni tervek közül a kortárs magyar képtár kialakítását, a zentai csata emlékkomplexum, illetve állandó multimediális kiállítás létrehozását említette. Az alapvető cél olyan közösségi kultúra létrehozása lehetne, amelyben a zentaiak és a környékbeliek megtalálják az érdeklődési körüknek megfelelő művelődési lehetőségeket.

Pejin Attila, a Zentai Városi Múzeum első embere arról számolt be, hogy az

1946-ban alakult intézménynek kezdetben nagyjából hasonló volt a gyűjtési területe, mint a levéltárnak, ennek köszönhető, hogy olyan gazdag gyűjteményeik vannak. Ezek közé tartozik a néprajzi összeállításuk is, amely másfél évvel ezelőtt éppen a Magyar Nemzeti Tanácsnak köszönhetően újult meg. Kitért arra is, hogy november 14-én, ami egyben a Vajdasági magyar képzőművészet napja, ünneplik Ács József születésének 100. évfordulóját, ami Zenta és a helyi művésztelep szempontjából nagyon fontos. A kortárs képzőművészetnek továbbra is szeretnének helyet adni, talán egy állandó kiállítás keretében, ami azonban a jelenlegi épületükben nem lehetséges.

Hajnal Jenő a sajtótájékoztató végén, újságírói kérdésre, összegezte a Magyar Összefogás kampánykörútját.

— Több héten át jártuk a terepet és olyan párbeszédet sikerült kialakítani a vajdasági magyarokkal, amely arról árulkodik, hogy ez a közösség rendkívül nyitott, jól ismeri az MNT eddigi munkáját és nagy elvárásai vannak az új nemzeti tanáccsal szemben is. Az emberek őszinték, segíteni akarók, de elkeseredettek is, hiszen nagyon sok gond nyomja a vállukat. Sokan a világot gondolják a nemzeti tanáccsal megváltani, de mi nem erre akarunk vállalkozni, hanem arra, hogy a területiség, a szakmaiság, az együttműködés elve alapján olyan közösséget építsünk, amelyben mindenki megtalálhatja magát. A következő négy év sorsfordító lesz, nem csak Szerbia, de az itt élő magyarság számára is. Azáltal, hogy az EU felé haladunk, minden szegmense a programunknak arról szól, hogyan tudjuk az oktatás, a tájékoztatás, a művelődés, az anyanyelv által az embereket meggyőzni arról, hogy itt maradjanak, itt próbálják meg ezt a nehéz időszakot átvészelni. 

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink