home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Közös nevező?
2017.08.07.
LXXII. évf. 31. szám
Közös nevező?

Egyeztettek az ellenzék vezetői — Európai szabványok Szerbia útjain — Mit kezdjünk a nyaralás után megmaradt valutával?

Egyeztettek az ellenzék vezetői

Úgy tűnik, az ellenzéki pártok talán megtalálták azt a közös nevezőt, amely -- a különbségek ellenére is -- lehetővé teszi egységes fellépésüket a majdani belgrádi városi választásokon. A hármast jelenleg a DP-s Dragan Šutanovac, a Szabad Polgárok Mozgalom élén álló Saša Janković, valamint Szerbia volt elnöke és a Szociáldemokrata Párt első embere, Boris Tadić alkotja. A három -- lényegében különböző nézetet valló -- ellenzéki politikus eddig kétszer ült össze: először magánbeszélgetést folytattak zárt ajtók mögött, majd a Bundestag elnökével, Norbert Lammerttel tárgyaltak. Az egységes ellenzékhez csatlakozók között felmerült még Vuk Jeremićnek, valamint az Új Párt vezetőjének, Zoran Živkovićnak a neve is. Boris Tadić szerint a tárgyalások jó úton haladnak, és nemsokára a szélesebb közvélemény számára is ismert lesz az az egységes álláspont, amellyel az ellenzéki politika képviselteti majd magát. (Blic)

Európai szabványok Szerbia útjain

Autópálya melletti zajvédő falak már régóta léteznek Európa-szerte, olyan környező államokban is, mint Horvátország és Szlovénia. Az illetékesek igyekeznek a hazai autópályáknál is ilyen hangvédelmet kiépíteni. Az első falakat a 10-es korridor déli részén húzták fel, és egyre többet látni az újonnan kiépített, a lakott területekhez közel elhaladó kritikus autópálya-szakaszoknál is. Az előírások szerint a nappali zajszint nem lehet nagyobb 65 dB-nél, az éjszakai pedig nem haladhatja meg az 55 dB-t. Mivel az autók által okozott zaj szintje általában 80 dB körül van, láthatjuk, mekkora jelentősége van a zajártalom csökkentésének és az úgynevezett akusztikus trauma megelőzésének. A gyakorlatban kétféle fal létezik: az egyik meggátolja a hang vízszintes továbbterjedését, a hanghullámok ugyanis kikerülik az akadályt, és irányt változtatva felfelé indulnak. A panelek másik fajtája különleges anyagból (kőzetgyapotból) készül, és képes elnyelni a zajt. (Blic)

Mit kezdjünk a nyaralás után megmaradt valutával?

Görögországon kívül Törökország a hazai turisták kedvenc nyaralóhelye. Felmerül azonban a kérdés: hazatérés után mit tegyünk a megmaradt török lírával? A szerbiai pénzváltók ugyanis nem váltják be, csakúgy, mint a japán jent, kínai juant, cseh koronát, román új lejt, macedón dénárt, az egyiptomi fontot és még sok más külföldi pénznemet. A hazai pénzváltók általában tizenhárom konvertibilisnek számító valutát váltják át: az amerikai dollárt, angol fontot, eurót, konvertibilis márkát, magyar forintot, horvát kunát, orosz rubelt, svájci frankot, az ausztrál és kanadai dollárt, a norvég, svéd és dán koronát, a bankok ezek közül azonban csak a dollárt, eurót, fontot, rubelt és a frankot. A pénzügyi szakember tanácsa: ha maradt olyan valutánk, amelyet nem tudunk beváltani, tegyük el egy következő alkalomra, vagy adjuk át valakinek, aki hasznát tudja venni az adott országba való utazása során. (Blic)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..