Az ünnepség részvevői a himnuszt éneklik - Szalai Attila fotói

Kodály Zoltán neves zeneszerző születése 130. évfordulójának jegyében tartották meg január 13-án a zentai Művelődési Házban a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett délvidéki központi ünnepséget. A rendezvény kezdetén harangok köszöntötték a jeles vendégeket, akik nemcsak a Vajdaságból, hanem a Kárpát-medence magyar közösségeiből érkeztek. A jelenlévők az idén az egyik díjazottal, Kisimre Szerda Annával énekelték el a himnuszt.

Az egybegyűlteket Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke üdvözölte Lőrincze Lajos tanár úr egyik könyvének címét idézve: Megnől az ember szíve.
- Valóban ez történik, hiszen annyian vagyunk itt, és olyan erősek vagyunk együtt, mi magyarok - mondta Dudás Károly, és utalt arra is, hogy sokan már magyar állampolgárként ülnek a teremben, ami nemcsak minket, hanem a nemzetet is erősíti. Csakúgy, mint a megjutalmazottak, akik egyben a közösséget segítenek megtartani.
Ünnepi köszöntőt Pirityiné Szabó Judit, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága Kapcsolattartási Főosztályának vezetője és Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa mondott.
- Isten, áldd meg a magyart - kezdődik a mi himnuszunk, amely nem győzelmi dal vagy csatadal, hanem egy évszázadokon át szorongatott kétségbeesett nép imádsága a mi megtartó istenünkhöz. A himnusz nem egyszerűen egy magyar irodalmi alkotás, s így a magyar kultúra kiemelkedő alkotása, annál sokkal több, egy nép közbenjáró imádsága, amely összeforrt a magyar történelemmel, és a magyar hazáért való aggódással, a magyar hazaszeretettel. Imádságos jellegével egyesíti és megerősíti azt, amit a Boldogasszony anyánk vagy az Erős vár a mi istenünk című énekekben a magyarok a korábbi időkben énekeltek. (...) Nem véletlen, hogy éppen nemzeti imánk születésnapja a főhajtás, a tisztelgés a legfontosabb közös kincsünk, a magyar kultúra előtt, amely jelzőjét és minőségét adhatja létünknek - mondta beszéde kezdetén Pirityiné Szabó Judit, majd gondolatmenetét a következő mondatokkal zárta:
- Az öngondoskodó összefogásnak a szép példája ez a mai nap is, ugyanúgy, mint ahogy már évekkel ezelőtt elkezdődött a Kárpát-medencei kulturális ernyőszervezetek Zentára zarándoklása és a magyarság kulturális fővárossá tétele. Szívből kívánom mindazoknak, akik a magyar kultúráért felelősséggel tartoznak, akik nem kis erőfeszítések árán teszik a dolgukat, hogy a mai nap igazi ünnep legyen. Azzal a tudással és szent meggyőződéssel, hogy amit teszünk, azzal népünket, nemzetünket, jövőnket szolgáljuk. Isten, áldd meg a magyart - a mai napon, de mindennapjainkban is.
Lovas Ildikó először a kitüntetettekről szólt:
- És úgy vélem, a díjjal való értékelésben az a legszebb, hogy rámutat, reflektorfénybe vonja azokat, akik folyamatos munkájukkal mindig a középszerű felett teljesítettek, kiemelkedőt hoztak létre, oly módon alkottak, hogy az esztétikai erejében múlhatatlan teljesítménnyé vált. A ma este díjazottjai mai központi ünnepségünk főszereplői. Ma este bennük testesül meg mindaz, ami a vajdasági magyar kultúrát annak minden területén kiemelkedővé, sajátságossá, magyarrá és vajdaságivá, a világba tartozóvá és a szikesbe bezárttá teszi. Az elmúlt évtizedek bizonyos pillanatainak nyüszítő valóságává, máskor megnemesülő látomássá. Gratulálok!
Szónoklatában kitért a vajdasági magyar kulturális stratégia teljes konszenzussal való elfogadására, ami arra ösztönöz és kötelez, hogy párbeszédben éljük meg különbözőségeinket, szembenállásainkat is. Ugyanakkor ennek sikere a kulturális élet minden szereplőjén múlik.
A megemlékezés jegyében átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismeréseit is.
Magyar Életfa Díjban részesült Lepár Ferenc nagykikindai amatőr színjátszó és rendező, Nemes Fekete Edit szabadkai keramikusművész, Pekár Tibor szabadkai hegedűművész-tanár, helytörténész és Vicsek Károly újvidéki filmrendező. Aranyplakettet msgr. Huzsvár László nyugalmazott nagybecskereki megyés püspök, plakettet Hegedűs János, a nyékincai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke, Kisimre Szerda Anna topolyai népzeneoktató, Koncz Lázár, az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Kovács Magdaléna, a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület elnöke, Rontó Márta muzslyai népzeneoktató és az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ kapott.
Az est keretében hirdették ki a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2011 című pályázat eredményeit is. A megmérettetés szépirodalmi díját az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet érdemelte ki Terék Anna Duna utca című verseskötetéért. A legszebb gyermekkönyvért járó díj a zentai zEtna Kiadónak jutott Csík Mónika Mákvihar című könyvéért, a legszebb album pedig Sirbik Attila Színes por - Szajkó István-portré című könyve lett, amely a szabadkai Életjel Kiadó gondozásában jelent meg. Ez a kiadó adta ki Dömötör Gábor A holdleány álma című könyvét is, amely a tavalyi év legszebb értekezőpróza-kötete. Elismerő oklevelet kapott a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ (dr. Szöllősy Vágó László: ''Hagyományok büszke őre...”) és az Életjel Kiadó (Fekete J. József: Ami átjön. Magyar olvasókönyv), valamint az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet Bogdán József Bíborbogár, Bogdán József Másnap, Burány Nándor Articsóka és Gerold László Retro című könyvéért.
Elismerésben részesült dr. Szöllősy Vágó László is, akinek az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díszoklevelét a Kárpát-medencei közművelődésért és kultúráért tett erőfeszítéseiért Dáné Tibor Kálmán, a szervezet elnöke adta át.
Az ünnepi műsorban közreműködött a budapesti, Liszt-díjas Auer vonósnégyes (Oláh Vilmos, Berán Gábor, Gálfi Csaba, Takács Ákos) és Hajvert Ákos Radnóti-díjas előadóművész.

Kárpát-medencei Kulturális Fórum 2012

A Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, az Anyanyelvi Konferencia, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal hagyományos találkozóját a Kárpát-medencei művelődési ernyőszervezetek, kulturális intézetek, a vajdasági magyar művelődési egyesületek, szervezetek és közintézmények vezetőinek és szakmunkatársainak a részvételével tartották meg. A jelenlévők Szarajevóból, Eszékről, Pélmonostorról, Lendváról, Szkopjéből, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Pozsonyból, Dunaszerdahelyről, Somorjáról, Ungvárról, Beregszászról, a Vajdaságból és az anyaországból érkeztek.
Az esemény annak jegyében zajlott, hogy Magyarországon elkészült A nemzetpolitikai stratégia kerete, nálunk viszont a Vajdasági magyar kulturális stratégia 2012-2018 című dokumentum. Üdvözlőbeszédet Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke és Pomogáts Béla, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi Konferenciájának elnöke mondott, bevezető előadás megtartására Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár asszonyt és Lovas Ildikót, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosát kérték fel a szervezők, de a témával kapcsolatban a jelenlévők is megosztották gondolataikat.
A nemzetpolitika céljáról, hogy a magyarság gyarapodó közösség legyen, Répás Zsuzsanna beszélt. Elmondta: a határon túli közösségek számára a magyar állam partner, de nem kívánja és nem is tudja átvállalni a környező országok magyar szervezeteinek feladatait. A felszólalók többek között a szórványban élők problémáira és kulturális értékeire hívták fel a figyelmet, de elhangzott az is, hogy létre kellene hozni az egész Kárpát-medencével foglalkozó kulturális stratégiát.