Az IMF közös költségvetést szeretne az eurózónában
Az IMF szakértői szerint egy közös, európai költségvetéssel lehetne a jövőben elejét venni azoknak a gazdasági hibáknak, amelyek az európai adósságválság kialakulásához vezettek. A közös költségvetéssel a tervek szerint növekedne a 17 tagországból álló eurózóna ellenálló képessége a gazdasági sokkhatásokkal szemben. Továbbá jobban lehetne segíteni a legrosszabb helyzetben levő tagokat, hogy elkerüljék a súlyos gazdasági recessziót. Emellett a közös költségvetésből finanszírozni lehetne különböző közszolgáltatásokat vagy infrastrukturális fejlesztéseket, azonkívül az egységes rendszer védőháló is lehetne a válság sújtotta országok felett. A szakértők számításai szerint a közös költségvetés az eurózóna tagállamai összesített éves GDP-jének a 2,5 százalékát, azaz 200 milliárd eurót tehetne ki. Franciaország már javasolt egy eurózónás költségvetést, de konkrét számokat nem mondott. Németország nem lelkesedik az ötletért, egyes utalások szerint nem egyezne bele semmilyen közös költségvetésbe, melynek összege több volna 10-15 milliárd eurónál.

Maradhat a nagykoalíció Ausztriában
Folytatódhat a szociáldemokraták és a konzervatívok nagykoalíciója az osztrák választások eredményeképp. Bár a két koalíciós párt a legrosszabb eredményét érte el a II. világháború óta, mégis közösen abszolút többséget alkothatnak az osztrák parlamentben. A jelenlegi választást az Osztrák Szociáldemokrata Párt nyerte meg mintegy 27 százalékot szerezve, a második helyen pedig a konzervatív Osztrák Néppárt végzett 24 százalékkal. A két párt minden bizonnyal újra koalícióra fog lépni. A választásokkal kapcsolatban fontos még kiemelni, hogy az ellenzék legnagyobb ereje, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártnak majdnem négy százalékkal jobb volt az eredménye az öt évvel ezelőttinél. Ezáltal kis híján az ország második politikai tényezőjévé vált.

Az idei esztendő alternatív Nobel-díjazottjai
Stockholmban a Right Livelihood Alapítvány kiosztotta az idei évi alternatív Nobel-díjakat. Ezt a díjat 1980-ban hozta létre Jakob von Uexküll német-svéd író, egykori európai parlamenti képviselő azzal a céllal, hogy elismerjék az olyan emberek munkásságát is, akik elkerülték a hivatalos Nobel Alapítvány figyelmét. Az idei esztendő kitüntetettjei között szerepel Paul Walker amerikai politológus, aki évtizedek óta a vegyi fegyverek megsemmisítéséért küzd, és egy palesztin emberjogi központ alapítója, Raji Sourani is, aki az Izrael által megszállt területeken elkövetett hatósági túlkapásokat és jogsértéseket vizsgálja. Rajtuk kívül alternatív Nobel-díjban részesült még Denis Mukwege kongói sebész, aki a háborúban megerőszakolt nők ellátásával foglalkozik és Hans R. Herren agrártudós, akinek hála természetes eljárással védhetőek meg a 200 millió afrikai ember napi megélhetését lehetővé tevő maniókatermények.

Az orosz hatóságok és a Greenpeace ütközete a Barents-tengeren
Az oroszországi Murmanszk közelében az orosz hatóságok őrizetbe vették a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistáit és az őket szállító Arctic Sunrise jégtörő hajó személyzetét. Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság a Greenpeace mintegy 30 aktivistáját azzal gyanúsítja, hogy hajójukkal megtámadták a Prirazlomnaja orosz olajfúrótornyot. A környezetvédők az északi-sarkvidéki olajkitermelés ellen tiltakoztak a Barents-tengeren, amikor megjelent az orosz parti őrség egyik hajója. Az orosz hatóságok Murmanszkba kísérték a Greenpeace hajóját. Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint a környezetvédők nem kalózok, de megsértették a nemzetközi jogot. „Miért éri meg az aktivistáknak, hogy a lehetséges súlyos következményekkel nem számolva ilyen PR-akciókat tartsanak?” — kérdezte az elnök. Az orosz törvények szerint akár 15 év szabadságvesztésre is ítélhetik a környezetvédőket.

Horvátország letartóztatná a Mol elnök-vezérigazgatóját
A zágrábi bíróság elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. Az olajvállalat vezérigazgatóját azzal gyanúsítják, hogy egykor vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol—INA vállalat irányításában. A bíróság honlapján közzétett közlemény szerint a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség az eddigiekben már kétszer is kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságtól, de az ennek nem tett eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Az ügy kapcsán a Mol visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.

Hamarosan rendeződhet a görög közszolgálati média helyzete
A görög közszolgálati televízió újraindítása után az új görög állami rádióadó is megkezdte működését. Az EDT, avagy a Görög Közszolgálati Televízió rádiós részlege átmeneti megoldásként egyelőre csak egy kis athéni stúdióban kezdte el sugározni adásait — a görög kormány tervei szerint ugyanis a következő hónapokban a júniusban költségvetési okokból bezárt ERT feladatait teljesen ellátni képes, NERIT névre keresztelt állami televízió- és rádiószolgáltató kezdi meg majd működését. Mint ismeretes, Antonis Szamarasz görög kormányfő — takarékossági okokra hivatkozva — júniusban egyik napról a másikra döntött az ERT bezárásáról és 2500 munkatársának elbocsátásáról. Az intézkedés heves tüntetésekhez és számos külföldi szervezet tiltakozásához, mi több, kormányválsághoz is vezetett Görögországban.