A Kossuth-szobrot Józsa László és Vizi E. Szilveszter leplezték le - Szabó Attila felvétele

Szombaton este Szabadkán, a Népkör Magyar Művelődési Központ előtti Kossuth Lajos téren a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében került sor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre, valamint Kossuth Lajos mellszobrának felavatására. A bronzból öntött mellszobor Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész alkotása, amely Antal Mihály híres szabadkai öntödéjében nyerte el végső formáját. Az ünnepségen több magas rangú politikai és közéleti személyiség is megjelent.
Az MNT 2005-ben hozott határozata a délvidéki magyarság nemzeti ünnepei sorába emelte március 15-ét, amikor a forradalmon és a szabadságharcon kívül a magyar sajtó napját is ünnepeljük. A magyar sajtó napján a Vajdaságban a Dévavári család felajánlására Napleány Díjat vehet át az az újságíró, aki a vajdasági magyar újságírás területén maradandót és értékeset alkotott. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szakmai kuratóriuma az idén ötödik alkalommal ítélte oda e díjat, ezúttal Kabók Erikának, a Magyar Szó szerkesztőjének, újságírójának. Az elismerést a VMMSZ nevében Dudás Károly elnök adta át a kitüntetettnek.
- A világ legtermészetesebb dolga, hogy a Kossuth-szobor átadásával egyidejűleg adjuk át e díjat, hiszen Kossuth Lajos hírlapíró is volt, s a márciusi ifjak, a forradalmárok első tette az volt, hogy szabaddá tették a sajtót, s Táncsics Mihályt kiszabadították börtönéből. A mi szabadságharcunk most is tart, s ebben a szabadságharcban a délvidéki magyar sajtó segít a közösség fennmaradásában - mondta többek között Dudás Károly.
A díjazottat Mihályi Katalin, a Magyar Szó szerkesztője méltatta.
A Hernyák György által rendezett ünnepi műsorban felléptek a szabadkai Népszínház művészei és a Népkör MMK Róna táncegyüttese, majd Józsa Lászlónak, az MNT elnökének ünnepi beszéde következett.
- A márciusi ifjak azt üzenik számunkra, hogy szabadságunkat és boldogulásunkat csak tettekkel vívhatjuk ki, fel kell ismernünk az alkalmakat és meg kell ragadnunk a történelmi lehetőségeket... Ránk, kisebbségekre vár az a feladat, hogy ebben az országban eszmékről beszéljünk. Mondjunk igent a kisebbségi közösségek politikai érdekképviseletére, a kisebbségi önkormányzatiságra és mondjunk igent Európára. A két hónap múlva esedékes választásokon ne essünk ámulatba olyanoktól, akik rólunk, de nélkülünk akarnak dönteni. Törekedjünk arra, hogy mi dönthessünk a saját sorsunkról... Az összefogás az eddiginél jóval jelentősebb érdekérvényesítési erővel kecsegtet a jövő parlamentjeiben és a jövő önkormányzataiban.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a történelmi áttekintés után kitért a magyarság jelenlegi helyzetére és kilátásaira.
- Ez az ünnep a magyar nemzet egységét fejezi ki a Kárpát-medencében és az anyaországban. Az anyaország nem fordíthat hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek, testvér a testvért nem tagadhatja meg, a december 5-ei népszavazást is el kell felejtenünk, szégyellnünk kell. Azt kell néznünk, mit tehetnénk a kisebbségben élő magyarokért... Reményeink szerint hamarosan Szerbia is csatlakozik az európai unióhoz, így a magyar nemzet további részei kerülnek az unióba. A 12,5 milliós magyarságnak az egységet kell képviselnie Európában - mondta Vizi E. Szilveszter, majd bejelentette, hogy megszületett a közös akarat az MTA szerbiai regionális tudományos tanácsának létrehozásáról, s az első közös lépések már meg is történtek.
A beszédek elhangzása után Józsa László és Vízi E. Szilveszter leleplezte a Népkör homlokzatán kialakított szoborfülkében található Kossuth Lajos-mellszobrot, s elhelyezték a vajdasági magyarság és az anyaország közös tisztelgő koszorúját.