Angela Merkel kétsebességes Európát építene
A gazdasági és az értékválság minden szinten meghatározóvá vált az Európai Unió jövőjét illetően. Legalábbis ez olvasható ki a német kancellár legutóbbi gondolataiból. Szerinte költségvetési és politikai uniót kell létrehozni Európában, és ennek során a kétsebességes integráció elvét kell követni. Fokozatosan egyre több ''kompetenciát kell átadni Európának”, és a nyitottságot meg ugyan kell tartani, de nem lehet ''egy helyben járni csak azért, mert egyik-másik tagország még nem akar továbbmenni” -- mondta. Angela Merkel német kancellár és Mario Monti olasz miniszterelnök ez ügyben megbeszélést folytattak Barack Obama amerikai elnökkel is. A három vezető arról cserélt eszmét, hogy többet kell tenni az európai gazdaság megszilárdítása és a növekedés érdekében. Továbbá megállapodtak abban is, hogy lépéseket tesznek az eurózóna szilárdságának megerősítésére.
Öngyilkos merénylet a kandahári piacon
Legalább 22 embert meggyilkolt és több mint ötven embert megsebesített két öngyilkos merénylő Afganisztánban, Kandahár repülőtere mellett egy piacon. A helyi hatóság szerint az áldozatok mindannyian civilek voltak. Az első támadó motorral érkezett, és a gyülekező teherautók közé hajtott, mielőtt aktiválta volna a pokolgépet. Később, miután a robbantás helyszínén összesereglettek az emberek, egy újabb támadó, ezúttal egy gyalogos robbantott fel egy második pokolgépet. A kandahári repülőtér mintegy 16 kilométerre található a várostól, és egy fontos NATO-bázisnak ad otthont. Az afganisztáni Kandahár tartományban a legintenzívebb az afgán tálibok tevékenysége, és a többi között ez az a régió, ahonnan a lázadók megkezdték a tevékenységüket.
Kritikus a helyzet Szíriában
Folytatódik a vérontás Szíriában. Legújabb értesülések szerint a Bassar el-Asad elnökhöz hű hadsereg lőtte a felkelés egyik központjának számító dél-szíriai Deraa város egyik lakónegyedét, és legkevesebb 20 embert ölt meg, közöttük nőket és gyerekeket. Sokan megsebesültek, pontos számuk azonban nem ismeretes. A felkelők és a kormányhadsereg közötti összecsapásoknak az utóbbi napokban több mint 50 -- főleg civil -- halálos áldozatuk volt szerte az országban. Martin Nesirky, ENSZ-szóvivő elmondta, égett emberi hús szagát lehetett érezni, és számos helyen láttak vértócsákat, illetve vérnyomokat a falakon. A megfigyelők páncélozott gépjárművek nyomát is látták, valamint súlyosan megrongálódott házakat, melyeket rakéta-, aknagránát- vagy gépfegyverlövedékek találtak el.
Dróncsapással likvidálták az al-Kaida-vezért
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA dróncsapása végzett Pakisztánban az al-Kaida terrorszervezet második számú vezetőjével, a líbiai születésű Abu Jahja al-Líbivel. A pilóta nélküli repülőgéppel végrehajtott támadásra Pakisztán északnyugati részén került sor. A csapásban 15-en vesztették életüket. Al-Líbi egyébként a terrorszervezet legfelső szintű műveleti parancsnoka volt, és ő tartotta a kapcsolatot az al-Kaida más országokban működő csoportjaival. Amerikai értékelés szerint második számú vezetőjének az elvesztése súlyos csapás az al-Kaida számára, mert a szervezeten belüli tapasztalatok terén senki sem léphet a nyomába. A terrorista egyebek között azzal vívta ki hívei elismerését, hogy 2005-ben megszökött egy afganisztáni amerikai bázison működő börtönből.
Hollande, a száguldó elnök
Mondhatni, rövid ideig tartott az új francia elnök konszolidált viselkedése: Francois Hollande ugyanis egy Normandiában tartandó hivatalos rendezvényre igyekezvén 180 kilométeres óránkénti sebességgel száguldozott az autópályán. Az autójából kilépve teljes nyugalommal azt válaszolta a forgalmat felügyelő rendőröknek, hogy ''Nem, nem hiszem, hogy annyival mentem. Miért, úgy észlelték?” Egy francia sajtóorgánum kiszámolta, hogy egy szürke kisembernek ebben az esetben 3750 euró büntetést kellene fizetnie, akár három évre eltilthatnák a vezetéstől, hat büntetőpontot kapna, sőt akár az autóját is elkobozhatnák. Az új szocialista elnök gyorshajtása már csak azért is felháborodást keltett, mert igyekszik magát egyszerűnek és hétköznapi embernek feltüntetni, a beiktatására pedig úgy érkezett, hogy minden piros lámpánál megállt.
Modell a kommunista bűnök rendezésére
A két jól ismert totalitárius rendszer bűnei közül az egyiket szigorúan büntetik, de mi van a másikkal? Erre a kérdésre keresték a választ azon a nemzetközi tanácskozáson, amelyet Brüsszelben, az Európai Parlamentben szerveztek. A konferenciát főként balti képviselők szervezték, de a szervezők között volt Szájer József, Schöpflin György és Tőkés László magyar néppárti EP-képviselő is. A fórumot az Európai Parlament előző elnöke, Jerzy Buzek nyitotta meg, és egyebek között azt hangoztatta, hogy a kommunista bűnöknek a jövő generációk számára is figyelmeztetőeknek kell lenniük, ezért világosan kell beszélni róluk. A tanácskozás résztvevői abban állapodtak meg, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás új modelljének kialakítására is szükség lehet annak az erkölcsi és jogi adósságnak a rendezéséhez, amely az Európai Unión belül is létezik a lakosság azon részével szemben, amely a kommunista totalitárius rendszerek alatt súlyos emberijog-sértéseket szenvedett el. A felszólalók egyetértettek abban, hogy nemzetközi szinten, így az Európai Unióban is többet kell tenni a kommunista rezsimek idején elkövetett emberiesség elleni bűnök megtorlására.
