Merkel-Hollande-találkozó

Az újonnan megválasztott francia államelnök első hivatalos útja Berlinbe vezetett. Hollande a beiktatása után alig néhány órával utazott a német fővárosba bemutatkozó látogatásra. A francia küldöttséget szállító repülőgépet villámcsapás érte, ezért vissza kellett fordulnia Párizsba. Hollande és kísérete végül egy másik gépen jutott el Berlinbe. A német kancellár és a francia államfő sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták: pontosan tudják, hogy a két ország közti kapcsolatnak különleges jelentősége van az európai egységfolyamat előrehaladásában, és ennek megfelelően végzik munkájukat. A konzervatív kancellár kiemelte: a közte és a francia kollégája közti különbségek csekélyebbek annál, mint ahogyan ez a sajtóban kifejezésre jut. A szocialista köztársasági elnök pedig rámutatott: mostanáig mindig kiválóan alakult a francia-német viszony. Amikor más-más pártcsaládból származó politikus volt a francia elnök, illetve a német kancellár - legutóbb például a szociáldemokrata Gerhard Schröder és a konzervatív Jacques Chirac -, a két politikus akkor is jól együtt tudott működni.

NATO-csúcstalálkozó - kivonulnak a franciák Afganisztánból

Chicagóban tartották meg a NATO csúcstalálkozóját, melyen részt vett Francois Hollande új francia elnök is, aki még az összejövetel előtt nagy bejelentést tett a Fehér Házban: Franciaország úgy döntött, hogy 2012 végéig hazavezényli katonáit Afganisztánból. Hollande Barack Obama elnökkel közölte, hogy tartja magát választási ígéretéhez, és kivezényli a francia csapatokat a háború sújtotta országból, mivel a francia harcoló erők kivonásának határideje ''nem lehet alku tárgya”. Erre reagálva a NATO csúcstalálkozóján Anders Fogh Rasmussen, a szövetség főtitkára kijelentette, hogy a francia döntés nem változtat a NATO ütemtervén, és 2014 végéig fogja átadni a biztonsági feladatokat az afgán erőknek. ''Nem fogjuk siettetni a kivonulást. A célunk, a stratégiánk és a menetrendünk változatlan marad" - fogalmazott Rasmussen.

Barack Obama és Mitt Romney vagyona

Az Egyesült Államokban egy 1978-ban hozott kormányetikai határozat értelmében a magas beosztású állami tisztségviselőknek nyilvános vagyonnyilatkozatot kell közzétenniük. Így a két leendő elnökjelöltről megtudhattuk, hogy cseppet sem szegény emberek, jóllehet Mitt Romney republikánus elnökjelölt 200 millió dolláros vagyona mellett Barack Obama több mint 10 millió dollárnyi tulajdona csekélynek tűnhet. A jelenlegi elnök, Obama pénzének nagy része egyébként életrajzi könyve, a Dreams From My Father, valamint annak gyermekkönyv-változata után kapott tiszteletdíjakból származik. Az elnöknek 2011-ben 100 ezer és 1 millió dollár közötti bevétele volt a kötetekből, jóval kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, amikor 15 millió dollárra becsülték az értük kapott tiszteletdíjat. A család vagyonbevallásából az is kiderült, hogy Obama mintegy fél és 1 millió dollárt tart egy olyan pénzintézetnél (a JP Morgan Chase Banknál), mely a héten egy jelentős veszteség miatt a címlapokra került.

Skócia kiválna Nagy-Britanniából?

Alex Salmond skót kormányfő az év elején hivatalosan bejelentette, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenné válásáról. Ha ez megtörténne, vagyis ha kiválna Nagy-Britanniából, akkor az ország uniós tagságát is elveszítené. A skót miniszterelnök egyelőre kitart amellett, hogy egy független Skócia automatikusan megtarthatná EU-tagságát a britek által kiharcolt mentességekkel együtt. Jogi szakértők egy része azonban úgy véli, hogy Skóciának újra jelentkeznie kellene az EU-ba, és magának kellene kivívnia a schengeni zónából, illetve az euróövezetből való kimaradását. Skócia függetlenné válásával megkérdőjeleződhet Nagy-Britannia európai uniós tagsága is, s a két országnak újra kérnie kellene felvételét az Európai Unióba - vélekedett Patric Layden tapasztalt skót alkotmányjogász.

Washington tervet dolgozott ki Irán megtámadására

Az iráni atomtárgyalások újrakezdése előtt az Egyesült Államok izraeli nagykövete kijelentette, hogy az Irán elleni támadás tervei elkészültek, és bármikor napirendre kerülhetnek. ''Jobb lenne a helyzetet diplomáciai úton megoldani, de ez nem jelenti azt, hogy egy esetleges katonai támadás tervei ne állnának készen és ne kerülhetnének bármikor napirendre” - fogalmazott az iráni helyzetről Dan Shapiro. Az Egyesült Államok izraeli nagykövete ezért immár másodszor tett határozott utalást arra, hogy Washington felkészülten várja a háború megkezdését. Izrael világossá tette, hogy fenyegetve érzi magát Irántól, és a sajtóhírek szerint a kormány radikálisabb tagjai, így Avigdor Liebermann külügyminiszter is hajlik arra, hogy mielőbb megkezdődjön a támadás Teherán ellen. Mindazonáltal a hivatalos tárgyalásokon az amerikai kormány igyekezett rávenni az izraeli kabinetet arra, hogy halassza el az esetleges katonai akciókat.

Irán-Google-csata

Irán arra készül, hogy beperli a Google internetes portált, mert térképszolgáltatásában mellőzte a Perzsa-öböl elnevezést. Ramin Mehmanparaszt iráni külügyi szóvivő közölte, hogyha a Google nem állítja vissza a korábbi Perzsa-öböl elnevezést a térképein, akkor súlyos pert akaszt a nyakába. A szóvivő a Mehr félhivatalos iráni hírügynökséggel közölte: Teherán már figyelmeztette a Google-t, hogy pert fontolgat ellene. Az irániak rendkívül érzékenyek a történelmileg és nemzetközileg is fontos öböl, a Perzsa-öböl elnevezésére. Számos arab ország ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az öblöt Arab-öbölnek nevezzék.