Délidőben érkeztünk a kollégiumba. A fiúk éppen ebédelni készültek, de az ízletes falatok elfogyasztásához csak az asztali áldás után kezdtek hozzá. Meghitt pillanat volt. Felemelő érzés látni a 16-17 éves fiatalokat imádság közben.
A ház, amely befogad
- A muzslyai Emmaus Kollégium azért épült, hogy a szórványban élő fiúknak lehetőséget adjon az anyanyelvükön való továbbtanulásra - mondja Kalapis Sztoján szaléziánus szerzetes pap, az intézmény vezetője. - Az idén 5. éve, hogy fogadtuk az első csoportot a kollégiumba. Annak idején úgy gondolta a szaléziánus közösség, msgr. Huzsvár László megyés püspökkel, a bánáti papokkal és pedagógusokkal együtt, hogy helyes és jó lenne, ha a fiúknak is létrehoznánk egy az iskolanővérekéhez hasonló kollégiumot. Nem tévedtünk. Idejében elkészült, akkor, amikor a legnagyobb szükség volt rá. A kollégiumban meleg szobákban, jó feltételekkel tudnak tanulni a gyerekek, és elmondhatom, hogy az iskolákban is jó eredményeket érnek el, utána pedig az életben is tudnak érvényesülni. Kikerülve innen feltalálják magukat, hiszen az iskolát általában jó eredménnyel fejezik be, mert a kollégiumban a tanulás áll az első helyen, ezenkívül pedig kellő nevelésben is részesülnek.
Az egyik legnagyobb érdeme az intézménynek, hogy azokon a szórványban élő gyerekeken tud segíteni, akik egyébként otthon maradnának.
- Jelenleg 43 gyerekünk van, Bánát egész területéről érkeznek, Tiszaszentmiklóstól Székelykevéig. Például tizenketten vannak Székelykevéről, de van két bácskai fiú is Bácskertesről és Gunarasról.
A szülők nyugodt lelkiismerettel engedik gyermekeiket a kollégiumba, ahol a testi és a lelki nevelésre is nagy súlyt helyeznek.
- Este 10 órakor van a lámpaoltás. Csak azok maradhatnak fenn, akiknek tanulniuk kell. Másnap a gyerekek frissen kelnek, így az órákon is jobban oda tudnak figyelni. Hetente kétszer hallgatnak szentmisét, vannak esti imáink, és van gyónási lehetőség is, tehát a lelki egészségükre szintén odafigyelünk. Azért is jó ez a kollégium, mert folyamatosan ellenőrizzük őket, nem lehet egész éjjel csavarogni a városban. Ezt a szülők látják és tudják. Igaz, a gyerekek nem értékelik ezt a túlzott odafigyelést, de azok a diákok, akik befejezték tanulmányikat és később vissza-vissza térnek hozzánk, hálásak az itt töltött évekért.
Sportolásra szintén van lehetőség. A kollégiumnak ugyan nincs tornaterme, de használhatják a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola sportpályáit. Van viszont a kollégiumban kondi-, asztalitenisz- és számítógépterem, s léghokizhatnak is a fiúk, ha éppen kedvük tartja.
Látogatásunk nem volt véletlen. A Szűz Mária Neve-templomban msgr. Huzsvár László bánáti megyés püspök celebrált szentmisét.
- Ma január 30-a van, vagyis Bosco Szent János ünnepe, ő a szaléziánus rend alapítója. Muzslyán négyen vagyunk a tagjai ennek a rendnek, amely éppen azzal a céllal jött létre, hogy támogassa a rászoruló gyerekeket, hogy lehetőséget adjon nekik az iskola befejezésére. Ma ünnepeljük Don Boscót, az alapítónkat - fejezte be a beszélgetést Sztoján atya.
,,Hitem és magyarságom szorosan összetartozik 
A törökbecsei Makó Róbert, a Vajdasági Magyar Diákszövetség nagybecskereki tagozatának elnöke több mint négy évig lakott a kollégiumban.
- Az Emmausz második otthonom volt, kimondottan magyar ajkú diákokkal. Nagyon jól megértettük egymást, egy olyan család, közösség alakult ki, amelyben egymást segítettük, ösztönöztük, mind a tanulásban, mind az élet más területén. Az egyház mindig közel állt hozzám. Számomra nagyon fontos a vallás, mert úgy érzem, hogy hitem és magyarságom szorosan összetartozik. Nagy dolognak tartom, hogy a szórványban, Muzslyán, egy magyar kis faluban létrejöhetett ez a kollégium.
Róbert elmondta azt is, hogy a VaMaDiSZ-nek Nagybecskereken tíz tagja van, feladatuk elsősorban a diákok érdekképviselete. A becskereki egyetemi karokon nagyon kevés magyar diák tanul, ezért elsősorban a középiskolásokat segítik. Minden évben megszerkesztik a felsőoktatási tájékoztatót, amit aztán a diákok között terjesztenek. Fontosnak tartják azt, hogy a fiatalok elsősorban Vajdaságban tanuljanak tovább, mert azt tapasztalják, hogy azok a diákok, akik Magyarországon folytatják tanulmányaikat, csak nagyon kevesen térnek vissza szülőföldjükre. Makó Róbert tanulmányai után visszatér Törökbecsére. Biztató jel a szórványban élő magyar kisebbség számára, hogy vannak olyan intézmények, kollégiumuk, amelyek szívvel-lélekkel vállalják gyermekeik nevelését és felkészítését.