Robothírolvasók munka közben

Robothírolvasókat használ a kínai állami hírügynökség. A két gépi bemondót a vállalat munkatársai mintájára készítették el. Az egyik a kínai, a másik az angol nyelvű hírműsorokban szerepel majd. A szoftver kínai. A mimikát, a szájmozgást és a hangot gépi tanulásos módszerrel javították. Azt mindenki eldöntheti, hogy mennyire élethűen. A Hszinhua és a Sogoru kínai technológiai cég által közösen fejlesztett mesterséges intelligenciát a kelet-kínai Vucsenben, az internet-világkonferencián mutatták be a közönségnek. Egy videofelvételen az egyik robothírolvasó közölte, hogy ez az első napja a hírügynökségnél, és megígérte, hogy fáradhatatlanul fog dolgozni a nap 24 órájában, hogy tájékoztassa a nézőket, mivel a hírek szövegét folyamatosan táplálják a rendszerébe.

Főként Görögországban működnek az ENSZ-kártyák

Leginkább Görögországban kapnak bankkártyára segélyt a regisztrált menedékkérők és az elismert menekültek, Magyarországon nem működik ez a rendszer. Az Európai Bizottság által finanszírozott programban azok részesülhetnek, akik nem kapnak más segélyt, és vállalják, hogy abban az országban maradnak, amelyik befogadta őket. A Civil Összefogás Fórum vezetői közben levelet írtak Brüsszelbe, mert szerintük a rendszerrel kapcsolatban felmerül a terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás gyanúja. „Az Európai Unió bizottsága és az ENSZ menekültügyi főbiztossága közösen névtelen bankkártyákat osztogat a migránsok között. Havi fix apanázs érkezik rá, több ezer euró” — ezt a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke jelentette ki. Kósa Lajos szerint több tízezer ilyen kártyát adhattak ki, és csaknem 130 millió eurót utalhattak rájuk. A politikus úgy véli, hogy az összeghez Soros György is hozzájárult.

Óriási esőerdő-pusztítással jár az aranybányászat Peruban

Hatalmas területű elsődleges, azaz érintetlen esőerdő veszett oda az elmúlt öt évben a kézi és a kisüzemi aranybányászat miatt az Amazonas-medence Peruhoz tartozó részén — derült ki a Wake Forest Egyetem Amazóniai Tudományos és Innovációs Központjának (CINCIA) új elemzéséből. „Az erdőirtás mértéke egészen megdöbbentő” — hangsúlyozta Luis Fernandez, a központ ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a 2013-ban végzett első átfogó elemzés azt mutatta, hogy a bányászat miatt 30 000 hektárnyi perui esőerdő veszett oda, öt évvel később pedig már csaknem 100 000 hektárnyi erdőtől megfosztott területet azonosítottak. A perui Madre de Dios nevű térségben működő CINCIA kutatói egy újfajta — a korábbinál 20-25 százalékkal nagyobb pontossággal működő — módszert kidolgozva azonosították azokat a területeket, amelyek a kézi és a kisüzemi aranybányászat áldozatai lettek. A kisüzemi aranybányászat utóhatásait nehéz kiszűrni, mivel a műholdas felvételeken az érintett térségek természetes vizenyős területeknek tűnhetnek. A pusztítás mértéke azonban hatalmas.