A közép-bánáti Begaszentgyörgy község tizenkét településének mintegy 17,5 ezer lakosa van, közöttük a teljesen magyar Tordával, valamint a számottevő magyar közösségű Magyarittabéval, Tamásfalvával és Udvarnokkal. A lakosság főleg mezőgazdasággal foglalkozik, a gazdasági ágazatot szinte csak az Agroživ baromfifeldolgozó vállalat képviseli, de az utóbbi időben annak is veszélybe került a működése. Mivel a falvak és a község központja között viszonylag nagyok a távolságok, az önkormányzat az úthálózat kiépítésén és javításán fáradozik, hogy a munkások és a diákok gond nélkül ingázhassanak.
— A középiskolás diákjainkat azzal is támogatjuk, hogy kétszázötvenen kedvezményesen utazhatnak Nagybecskerekre és Csernyére — mondta Lázár Jenő, a begaszentgyörgyi község alpolgármestere, majd folytatta az utóbbi hónapok történéseinek az ismertetését.
— A tavalyi évben, július 4-én alakult meg az új vezetőség, de a helyzet azóta is forrong egy kicsit. A koalíció, amelyből csak a Szerb Haladó Párt maradt ki, stabil ugyan, de időnként, mint két hónappal ezelőtt is, vannak kezdeményezések a megbontására. Úgy érzem, a felbomlása senkinek sem áll érdekében, hiszen mindannyian ismerjük egymást, korábban is együttműködtünk a művelődésben, oktatásban, sportban.     
• Július óta viszonylag rövid idő telt el. Vannak-e már olyan eredmények, amelyekről beszámolhat a nyilvánosságnak?
— Az elmúlt hat hónapban több pályázatot nyertünk. A tartományi mezőgazdasági titkársággal, a vajdasági vízgazdálkodási vállalattal és az önkormányzattal közösen mind a tizenkét településen rendbe hozzuk, kitakarítjuk a határban lévő csatornákat. A munkálatok értéke százmillió dinár, ebből a mi részünk 35 millió. A projektum folytatásaként szintén a tartománynál szeretnénk pályázni az öntözőrendszer bővítésére, a tartományi mezőgazdasági titkárságtól viszont a mezőőrszolgálat további működésére gondoskodtunk eszközökről. A szeméttelep egy korábbi sikeres pályázat eredményeként készülhet el. A pénz már egy éve a folyószámlánkon van, de adódtak bizonyos gondok, melyeket eddig nem sikerült kiküszöbölni. A második fázisban a hulladék szelektálását és újrafeldolgozását kívánjuk megoldani.
Folyamatban lévő jelentős beruházásunk a szennyvízhálózat kiépítése. Az első lépést már megtettük, Begaszentgyörgyön készül a szűrőberendezés, a rendszert innen tervezzük tovább fejleszteni, először a legközelebbi településekre, majd a többire is. Az elképzelés megvalósításához talán elegendő lesz az előttünk álló négyéves ciklus.
Mivel a lakosság zöme a mezőgazdaságból él, az idén a mintegy 6800 hektár állami föld bérbeadása lesz az egyik legfontosabb feladatunk. A hároméves bérleti szerződések októberben járnak le, reméljük, hogy amint a korábbi években, most is lesznek a licitálók között magyar termelők Tordáról, Magyarittabéról, Udvarnokról. A falvakban egyébként előadásokat szervezünk erre a témára.
• Milyen a község idei költségvetése?
— Én reálisnak tartom. 712 millió, ami tíz százalékkal több, mint az elmúlt évben. Januártól a helyi közösségek pénzelése is majdnem teljes egészében a községi költségvetésből történik, és két közvállalat — mintegy hetven dolgozóval — szintén bekerült ebbe a finanszírozási rendszerbe. Az utóbbiaktól azt várjuk, hogy ne csak a segítségre számítsanak, hanem hasznot is hozzanak a községnek, esetleg önellátókká váljanak. A helyi járulékot jelenleg öt településen fizetik, de abban bízunk, hogy a május 24-ei helyi közösségi választások után ez a helyzet is megváltozik. A pótadó nélkül ugyanis nagyon nehéz a helyi közösségeket működtetni, hiszen erre a célra csak a legszükségesebb eszközöket tudjuk biztosítani, amiből falufejlesztésre már nem telik.
A tervek között szerepel egy ipari park kiépítése is. Ez azért fontos, mert szeretnénk itt tartani a diplomás fiataljainkat. Ahhoz azonban, hogy a tudásukat a szülőhelyükön kamatoztassák, munkahelyeket, megélhetést kell számukra teremteni. A meglévő intézményekben azokat a diákjainkat próbáljuk elhelyezni, akiknek a tanulmányait a község támogatta. 
• Begaszentgyörgy községben 15 százalékos a magyarság aránya, de a vezetőségben jelentős helyeket harcoltak ki maguknak. Mit tudnak tenni a magyar közösség érdekében?
— Rajović Kalina a községi közigazgatás vezetője, a pénzügyi osztályon Mészáros István közgazdász erősíti a pozíciónkat, a képviselő-testületben három képviselőnk van, a községi közművelődési intézet igazgatónője a tamásfalvi Szarka Edit. Nagyon fontos, hogy az információk közelében legyünk, nyitva tartsuk a szemünket, idejében értesüljünk a történésekről, kezdeményezésekről. Csak így tudjuk a magyar polgárok számára is biztosítani mindazt, ami megilleti őket. Segítünk nekik, hogy hozzájussanak a pénzeszközökhöz, útmutatást adunk a pályázatokhoz, a kérdéseikkel bármikor hozzánk fordulhatnak. Nem azért mondom, mert én is ott élek, de a tordai helyi közösséget mindenképpen meg kell dicsérnem. A falut az egész községben jó példaként emlegetik, hiszen mindent megtesznek a környezetünk fellendítéséért, számos pályázaton vesznek részt, mind a művelődési életben, mind a civil szférában.