Tanulatlanság

Szerbia lakosságának 17 százaléka analfabéta, 23 százaléka pedig csak általános iskolai végzettségű, vagyis a lakosság 40 százalékának nincs középiskolai végzettsége, illetve semmilyen képesítése. Ezeket a megdöbbentő adatokat Ljubiša Antonijević, az oktatási miniszter segédje tette közzé. (Tanjug)

Nyomoznak

A szerb belügyminisztérium külön csoportot hozott létre annak érdekében, hogy feltárja a szerb olajvállalatnak, a NIS magánosításának ügyét. Az állami vállalat 51 százalékos tulajdonrészét 2008 végén adták el az orosz Gazprom Neftnek. A szerződés értelmében az orosz fél 400 millió eurót fizetett azzal a megkötéssel, hogy a pancsovai olajfinomító modernizálására további 500 milliót ruház be. Nebojša Stefanović belügyminiszter múlt heti bejelentése szerint a mostani vizsgálódásnak az a célja, hogy kiderítsék, történtek-e esetleg szabálytalanságok a magánosítás során. Boris Tadić volt államelnök, aki a magánosítás idején töltötte be tisztségét, ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a téma feszegetése a szerb—orosz kapcsolatok megromlásához vezethet. (Tanjug)

Minden a régiben

Szerbia külpolitikai prioritásairól Aleksandar Vučić miniszterelnök azt nyilatkozta a Večernje novostinak, hogy azokkal kapcsolatban nem várható változás. Vagyis Szerbia nem fog változtatni az Oroszországgal való viszonyán, s — megítélése szerint — mindez nem fogja veszélyeztetni az ország európai útját, vagyis a csatlakozási tárgyalásokat sem. (Večernje novosti)

Szerb „önkéntesek”

A szerb miniszterelnök az ukrajnai válságról úgy nyilatkozott, hogy mindkét fél, vagyis az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok oldalán is harcolnak szerb önkéntesek. Úgy véli, ez igen káros országára nézve. Noha ennek jelenleg semmilyen törvényi szankcióval nem lehet útját állni, Szerbia a külföldi hírszerzőszolgálatokkal együttműködve követi az érintett személyek mozgását. Vučić azt is bejelentette, hogy a közeljövőben módosítani fogják a büntetőtörvénykönyvet, mely szankcionálni fogja a szerb önkénteseknek, a háború hiénáinak a külföldi szerepvállalását. (Tanjug)

Kettős mérce

Tomislav Nikolić államelnök az ukrán krízissel kapcsolatban viszont kettős mércéről beszélt a múlt héten. Szerbia elnöke úgy véli, hogy országát, amikor másfél évtizeddel ezelőtt arra tett kísérletet, hogy helyreállítsa Koszovó feletti szuverenitását, túlzott erőbevetésre hivatkozva bombázták. Most, amikor Ukrajnában a Kijevhez hű hadsereg a saját polgárai ellen harcol, ez nem számít. (Tanjug)

Magánosítás

A múlt héten a szerb kormány megindította a tulajdonában lévő vállalatok újabb privatizációs fordulóját. A közgazdászok szerint a meghirdetett 156 cégből jó, ha 40-et sikerül eladni, illetve megoldani a további működését. A szeptember 15-ei határidő után a sikertelenül aukcióra bocsátott cégekre kivétel nélkül lakat kerül majd. Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem közgazdász professzora is pesszimista a magánosítással kapcsolatban, s arra mutat rá, hogy az eladásra kínált vállalatok többsége elveszítette a piacát, elavult technológiával, nagy munkaerő-felesleggel és hatalmas adósággal működik. (Večernje novosti)

Elég-e?

A mérvadó Politika napilap arról cikkezett, hogy mire és mennyire elég az az egymilliárd dollár, amely a múlt héten folyt be az országba. A pénzösszeget az Egyesült Arab Emirátusok utalta át a szerb költségvetés fenntartására. A Fiskális Tanács megítélése szerint ez az összeg csupán arra lesz majd elég, hogy általa még egy kis ideig fenntartsák a fenntarthatatlan helyzetet, azaz néhány hónapig elodázzák az államcsőddel kapcsolatos spekulációkat. A szakemberek megítélése szerint Szerbiának évi 5 milliárd euróra van szüksége, hogy finanszírozza az államkassza hatalmas hiányát, illetve hogy kamatostul visszafizesse az eddig felvett kölcsönöket. A helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy a fizetésre jelenleg a költségvetés nyolc, a nyugdíj kifizetésére pedig tíz százalékát fordítják. (Politika)