home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Ki mint vetett, úgy arat
(bús)
2004.11.10.
LIX. évf. 45. szám
Ki mint vetett, úgy arat

* Alelnök Úr, engedje meg, hogy a Hét Nap szerkesztősége nevében gratuláljak a megválasztásához. Nem tudom, volt-e rá példa, hogy egy kormánynak a volt szocialista országok valamelyikében másodszor is bizalmat szavazzanak a választópolgárok. Azt hiszem, a tartományi kormánypártok képviselői...

* Alelnök Úr, engedje meg, hogy a Hét Nap szerkesztősége nevében gratuláljak a megválasztásához. Nem tudom, volt-e rá példa, hogy egy kormánynak a volt szocialista országok valamelyikében másodszor is bizalmat szavazzanak a választópolgárok. Azt hiszem, a tartományi kormánypártok képviselőinek sikerült ez Közép-Kelet-Európában először...
- A rendszerváltó időszakban - a nehézségekkel szembesülve - nagyon nehéz egy kormánynak olyan mértékben megfelelnie a kihívásoknak, hogy a választópolgárok ne kívánjanak változásokat. Azt hiszem, hogy a Tartományi Végrehajtó Tanács munkáját a választások során a polgárok igen jó osztályzattal értékelték, ezért vált lehetővé, hogy voltaképpen ugyanaz a hármas pártszövetség: a Vajdasági Szociáldemokrata Ligáé, a Vajdasági Magyar Szövetségé és a Demokrata Párté alakítson ismét kormányt. A választópolgárok kétségkívül jutalmazták, hogy nekünk - ha csak részben is - sikerült megvalósítanunk azt a választási ígéretünket, hogy visszaállítjuk a tartomány autonómiáját. Ennek köszönhetően a Vajdaságban ma már 16 milliárdos bevétellel gazdálkodunk. A bevételek többsége sajnos még így is Belgrádba vándorol, de ami elmegy, már alig több annál, mint ami itthon marad. Elmondható tehát, hogy az elmúlt négy esztendőben sikerült a tartományi autonómiának néhány szegmensét helyreállítani, és azt hiszem, hogy azokon a területeken, amelyeken helyreállítottuk az önrendelkezést, a polgárok érezték, hogy a munkánkat jól végezzük. Gondoljunk csak a Vajdasági Fejlesztési Alap sikeres működtetésére, vagy az oktatás és a művelődés területére. Azokon a területeken, ahol a Vajdaság visszanyerte a hatásköreit, érezhetően javult a helyzet. Könnyebben hozzáférhetők voltak a miniszterek, és a decentralizáció is megvalósult. Nem az Újvidék-központúság érvényesült. Döntéseink során kikértük a helyi lakosság és a helyi képviselők véleményét, hogy tanúsítsuk: az önrendelkezésnek és a decentralizációnak csak és kizárólag a polgárok életminőségének a javítása, a jobbá tétele a célja. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a polgárok ismét bizalmat szavaztak nekünk. Másrészt pedig azzal, hogy a vajdasági hatalmi szint botránymentesen politizált. Nem voltak veszekedések. Legalábbis a nyilvánosság színe előtt nem. A hatalmi koalíció meghatározó pártjai úgymond zárt ajtók mögött tárgyalták meg a vitás kérdéseiket, és ez azért volt fontos, mert nem tűnt úgy, hogy a koalíció hatfelé kívánja vezetni a tartomány szekerét. Nem is akarta egyébként, hiszen minden fontos kérdésben konszenzus jött létre, és ezt méltányolták is a választópolgárok, akik azt a hatalmat szeretik, amelyik kiszámítható, és amelyik képes arra, hogy a szűk pártérdekeket alárendelje a közösség érdekeinek. A Vajdasági Magyar Szövetségnek ebben meghatározó szerepe volt, hiszen a Demokrata Párt és a Liga között azt a hidat képezte, amely egyensúlyozó tényezőként kiszámítható, kiegyensúlyozott politizálást eredményezett. És az sem mellékes, hogy ez a kiszámítható és kiegyensúlyozott politizálás teljesen mentes volt mindenféle pénzügyi vagy egyéb, bűnözéssel összefüggő botránytól. Ezek azok az okok, amelyek miatt bizalmat kaptunk arra, hogy ha némileg eltérő erőviszonyok között is, némileg eltérő csapattal, de tovább folytassuk azt az utat, amelynek három alapcélja van: az európai integráció, Vajdaság autonómiájának a megszilárdítása és bővítése, valamint a nemzetiségek és a szerb nemzet egyenrangúsága és békés egymás mellett élése. Külön örülök annak, hogy a VMSZ-nek ilyen nagy szerep jutott az elmúlt négy évben, és titkáraink meghatározó módon hozzájárultak ezeknek a céloknak a megvalósításához. A stabilitáshoz, a kiegyensúlyozottsághoz, emellett pedig még olyan külön nemzeti célokat is sikerült közös érdekként megvalósítanunk, amelyekre korábban nem volt példa.
* Milyen külön nemzeti célokra, érdekekre gondol elsősorban?
- Hát, van néhány. Emlékezzünk csak vissza! Minden koalíciós partnerünk támogatta a magyar gimnáziumok és a magyar tanítóképző kar megalakítását, a nyelvrendeletet, és számos egyéb olyan kimondottan kisebbségi érdekeket képviselő határozatot, amelyeket a Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezett. A kölcsönös bizalom tehát megvan, és nekünk most az a feladatunk, hogy tovább erősítsük, hiszen ha ez a kölcsönös bizalom és ez a közös, egyeztetett érdekek mentén való politizálás folytatódik, jó esélyünk van arra, hogy még közelebb kerüljünk azokhoz a célokhoz, amelyeket négy évvel ezelőtt meghirdettünk.
* A kölcsönöcs bizalom a külső szemlélő számára is egyértelmű. Azt viszont már kevesebben értik, hogy a VMSZ miképpen erősíthette meg pozícióit a kormányban, ha kevesebb képviselője van, mint négy évvel korábban.
- Ez is két okra vezethető vissza. A koalíciós partnerek méltányolták, hogy nekünk a számarányunkhoz viszonyítva nagyobb teljesítményünk volt ez elmúlt négy év folyamán. Ezért egy pillanatig sem vitatták, hogy bizonyos tárcákat ugyanazok a személyek vezessék tovább, akik eddig is vezették. Ugyanakkor matematikai okai is vannak a mi térnyerésünknek. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy a VMSZ 11 képviselője a mostani 64-es többségben nagyobb százalékban van jelen, mint a korábbi 17 képviselője a 117-es kormánytöbbségben. Az elmúlt időszakban sokan azt hangoztatták, hogy a VMSZ az SZDE hullámain evezve jutott képviselői mandátumokhoz. Hogy nincs mögötte magyar tömegtámogatottság. Hát ezek a választások most alaposan rácáfoltak ezekre a mendemondákra, hiszen a VMSZ önálló választási listájára a vajdasági lakosságnak majdnem a kilenc százaléka szavazott. Úgyhogy ez most igazoltan magyar, a VMSZ önálló listájára leadott voksokkal megszerzett 11 képviselői mandátumot jelent. És az sem elhanyagolható tényező, hogy a VMSZ a harmadik legerősebb párt a tartományi képviselőházban a Szerb Radikális Párt és a Demokrata Párt mögött. És hol vannak azok, akik habzó szájjal üvöltötték, hogy letörlik a jelenlegi vezető koalíciót? A Szerbiai Demokrata Párt például, a maga hat képviselőjével? Sehol. A polgárok az ő teljesítményüket is méltóképpen értékelték.
* Jó példáért ne menjünk a szomszédba: vajdasági magyar politikai pártok is indultak nagy mellénnyel...
- Az idei választások ismét bebizonyították, hogy a politikai színtéren a Vajdasági Magyar Szövetségen kívül gyakorlatilag a magyarságnak bárminemű támogatását élvező politikai opció nincs. Az, hogy abban a választói egységben, ahol mi nem állítottunk jelöltet, a VMDP képviselői mandátumhoz jutott, és ezáltal plurálissá vált a vajdasági magyar politikai színtér, még nem változtat azon a tényen, hogy a VMSZ az egyetlen olyan meghatározó politikai erő a Vajdaságban, amelyet komolyan vesznek a politikai partnerei, és önerőből képes talpon maradni. Azok a követelések, amelyek szeretnék a részarányos képviseletet az automatizmus elvén biztosítani a tartományi képviselőházban, azoknak a mankója, akik képtelenek önerőből képviselői mandátumhoz jutni. A VMSZ ezúttal is bebizonyította, hogy nincs szüksége ezekre a mankókra, sőt még az ötszázalékos választási küszöb eltörlésére sem, hiszen majdnem tízszázaléknyi szavazatot kapott, és én azt hiszem, hogy amennyiben képesek leszünk hitelesen képviselni az európai demokratikus opcióval közösen a nemzeti érdekeinket is, a következő választásokon sem veszítjük el a polgárok bizalmát.
* Hogyan tovább, alelnök úr?
- Előre a kitaposott úton! A múlt héten nagy intenzitással már el is kezdtük a munkát. A VMSZ esetében tulajdonképpen folytonosságról beszélhetünk, hiszen a környezetvédelmi titkárságon kívül ugyanazok az emberek vezetik majd a munkát, akik az elmúlt négy esztendőben is vezették. A kormányon belül jó munkalégkör uralkodik, két fontos ,,apróság-ra azonban hadd hívjam még fel a Tisztelt Olvasó figyelmét: a tartományi kormánynak talán még sohasem volt annyi magyar nemzetiségű tagja, mint most. Dr. Lódi Gáborral öten vagyunk összesen, és ez a szám a kormánytagok húsz százalékát teszi ki, csakúgy, mint a képviselőházban, ahol szintén mintegy húsz-százaléknyian vagyunk mi, vajdasági magyarok. És ez azért kimagaslóan szép teljesítmény, mert pozitív diszkrimináció nélkül sikerült számarányainkat meghaladóan jelen lennünk a tartományi képviselőházban és a tartományi kormányban.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..