Kezdet és vég

Kezdet és vég

József Attila halálának 80. évfordulójára

December 3-án volt nyolcvan éve annak, hogy Balatonszárszón az 1248-as számú tehervonat halálra gázolta József Attilát. Összeállításunkban nagy költőnk életének első és utolsó helyszínére kalauzoljuk el olvasóinkat.


Budapest, Gát utca 3.

1905. április 11-én Budapesten, a Gát utcában, a 3-as számú bérházban született József Attila. Hogy melyik lakásban, arról nincsenek pontos adatok, hiszen a család mindössze három hónapig lakott ezen a helyen, majd továbbköltözött. A költő kamaszkoráig ez az esemény számtalanszor megismétlődött, de az igazi otthon sajnos később sem adatott meg számára.

Az épület földszinti részén kialakított első emlékszobát 1964-ben Kassák Lajos nyitotta meg. Az uniós forrásokból felújított bérházban 2015. április 11-én, a költő születésének 110. évfordulóján adták át rendeltetésének az új József Attila Emlékhelyet. A XXI. századi muzeológiai elvárásoknak megfelelő, oktatási célú, sőt, kulturális turizmusra is alkalmas tárlat összesen 120 négyzetméteren várja az érdeklődőket.


A Horváth-panzió

Az összeállítás a költő órája köré épül, emellett megtekinthetőek a tárgyi hagyaték más elemei is (a bizonyítványai, az igazolványa, a tolla, az irattárcája, a cigarettatartója), valamint számos fotó, hang- és videóanyag segíti az emlékezést. Érdekességként említhető, hogy Ferencváros interaktív térképén leírással és fotókkal megtalálhatóak a költő későbbi lakhelyei is — összesen tizenkilenc helyen élt a kerületben. Végül a nézelődők közös fotót készíthetnek egy kiválasztott József Attila-portréval, melyet elküldhetnek a saját e-mail-címükre.


A balatonszárszói vasútállomás

Balatonszárszón, a villasoron álló József Attila Emlékmúzeum valójában az a Horváth-panzió, ahol a súlyos betegségből lábadozó költő életének utolsó napjait töltötte, és ahonnan 1937. december 3-án, a kora esti órákban az utolsó sétájára indult. Ez az épület és a kiállítás szintén európai uniós forrásból újult meg 2011-ben. Azokat azonban, akik szeretik József Attila költészetét, már maga az utca is borzongással töltheti el, hiszen a járda — egy kis romantikus túlzással — az ő lábnyomát őrzi.
 

„November 28-án szerelme, Flóra látogatta meg, december 2-án — a halálát megelőző napon — a Szép Szó vezérkara és az orvosa is fölkereste. Barátai új kötet-lehetőségről, lektori állásról és a régen várt Baumgarten-díj odaítéléséről hoztak »biztos« híreket. Másnapra mintha kicserélték volna, újra tervezgetett. Nővéreivel gyengéd és segítőkész volt egész nap. Még az ebédet is megette, ami addig nem volt szokása. Újságot olvasott, mókázott a gyerekekkel, leveleket írt. Este — miközben Etus kenyeret dagasztott, Jolán a kicsiket fürdette — sétálni indult. Nem sokkal később kopogtattak: a halálhírét hozták. 19 óra 35 perckor a balatonszárszói állomáson a menetrendben nem szereplő, induló tehervonat halálra gázolta. Jolánt a sorompónál csendőr tartóztatta föl, mögötte feküdt a halott költő, Nagy-Magyarország térképével letakarva.” (Részlet Valachi Anna irodalomtörténész írásából)


Az „Idesereglik, ami tovatűnt” című kiállítás (kurátor: H. Bagó Ilona, látványterv: Fakó Árpád és Zalavári Tibor) élete utolsó időszakából visszatekintve állít emléket József Attilának. Természetesen nem hagyományos módon, hanem a mai világ szellemének megfelelően. Az idézetek, kordokumentumok olvasgatása, a korabeli fotók, eredeti használati tárgyak — közöttük az a fehér ing, amelyben meghalt — nézegetése mellett interaktív tartalmak vonzzák az erre fogékony, fiatal generációkat.


Emlékmű versidézetekből

A József Attila szellemiségét megidézni kívánó látogatóknak a Balaton-parti településen kötelező program a vasútállomás, valamint Ortutay Tamás és Sarkady Mária 1998-ban felállított meghökkentő alkotása, az írógépbillentyűkből, versidézetekből, vasúti elemekből összeállított emlékmű és a 7-es főút mellett található, úgynevezett régi sírkert, ahol a költőt december 5-én eltemették. Az emlékkő az itt írt utolsó versének sorait idézi: „Íme, hát megleltem hazámat…” A balatonszárszóiak ekkor még nem tartották túl sokra az öngyilkos ismeretlent, ám öt évvel később, a budapesti újratemetésekor már országszerte a legnagyobb költőként emlegették.


A szerző felvételei


Az első sírhely


Kiállítás a szülőházban

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Mikor mentem a faluból kifelé...”
Barangoló
Baranyai ősz
Barangoló
Facebook

Támogatóink