Kevesebben termelünk többet

Kevesebben termelünk többet

Az állami tévé hírműsorában a napokban többször is elhangzott, hogy a GDP az év végéig elérheti a 4 százalékot is.

Amikor először mondták, azt hittem, csak apró nyelvbotlás, tévedés, de többször is megismételték.

Végül a bejátszásban az „illetékes” már pontosabban fogalmazott: a GDP növekedése éri el az év végéig a 4 százalékot. Így már értelmezhető, és ez ugye azt jelenti, hogy a tavalyi évben megvalósított társadalmi össztermékhez képest az idén az év végéig bruttóban 4 százalékkal többet termelünk. Ha ez valóban így lesz — és van is rá reális esély —, akkor az már figyelemre méltó eredménynek számít.

Ez a környező országokkal összehasonlítva is kiváló teljesítmény lenne, még akkor is, ha tudjuk, a várható 4 százalék nem pusztán a szorgalmunk és a jó kormányzás eredménye lesz. Az „égiek” is beleszóltak, hiszen a tavalyi aszályos év után most nagyon kedvezően alakult az időjárás a növénytermesztés szempontjából. Az árakra viszont ez negatívan hat (külön téma lehetne), de összességében „saccperkábé” 0,5—0,8 százalékot nyomhat a GDP-n az agrárium idei teljesítménye. Ha az idei jó termést sikerül most be is takarítani, a növénytermesztésben — melyben a kukorica dominál — mintegy 5,5—6 milliárd dollárnyi új érték keletkezik. 2017-ben ez az érték 4,5 milliárdot tett ki, és 14,8 százalékkal maradt el az előző évihez képest. Az ígérkező kukoricatermés különösen jó annak tükrében, hogy az idén a szokásos 1,2 millió hektár helyett mindössze 900 000 hektáron díszlik a tengeri.

A híradóban ezután arról beszéltek, hogy az idén ismét kevesebb a diák, a legtöbb iskolában kevesebb az elsős, de ahol nem, összességében ott is csökkent a tanulók száma. Persze, itt megint nem sokat tudunk meg a precíz megfogalmazás és a pontos számok nélkül, de azzal tisztában vagyunk, hogy a demográfiai folyamatok nem kedvezőek. A gazdasági és demográfiai jelenségek egymással több téren is szoros kölcsönhatásban állnak. A népesség létszáma, valamint a kor, nem és családi állapot szerinti megoszlása nagy gazdasági jelentőséggel bír. Bizonyos demográfiai fogalmakat a gyakorlatban is a gazdasági szemlélet alapján alakítanak ki — ilyen például a tankötelezettség vagy a nyugdíjkorhatár.

A népesség egésze és annak különféle ismérvek szerinti összetétele tehát meghatározza a gazdasági jelenségeket, ez azonban fordítva is érvényes. A kölcsönhatások valójában olyan egymásba illeszkedő, koncentrikus köreivel állunk szemben, ahol az egyik vagy másik körbe tartozó jelenség egyidejűleg ok és okozat is lehet. A demográfiai folyamatok sokkal inkább előreláthatóak, megjövendölhetőek, mint a gazdaságiak. Speciális jellegük és időhorizontjuk van, melyet a képzett demográfusok jól ismernek, és a rendelkezésre álló adatok alapján pontosan tudják, hogy egy nagyobb létszámú korosztály születése egyúttal esély is arra, hogy két-három évtizeden belül újra egy nagyobb létszámú korosztály szülessen, továbbá arra is, hogy hatvan-hetven év múlva a nyugdíjba menők létszáma is megemelkedjen.

A jövőben szükségszerűen bekövetkező demográfiai folyamatokra nem árt már most, idejében felkészülni. A sokszor hirtelen változó, gyakran kiszámíthatatlan gazdasági folyamatokkal ellentétben a lassan, de biztosan beteljesülő demográfiai folyamatok nagy pontossággal előre jelezhetőek. A népesedési politika, valamint a demográfusok legfontosabb feladata az lenne, hogy az általuk már most jól látható, de a társadalom számára még nem érzékelhető demográfiai folyamatokból eredő lehetőségekre és veszélyekre jól érthető módon figyelmeztessenek. A gazdaság- és a népesedéspolitikát összefüggéseiben kellene szemlélni, ami nem merülhet ki abban, hogy még jó esetben is egyre kevesebben termelnek majd mind több kukoricát.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Természetes jelenségek?
Nézőpont
  • TÓTH Péter
  • 2018.11.07.
  • LXXIII. évfolyam 44. szám
„Kérem a következőt…”
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2018.10.28.
  • LXXIII. évfolyam 43. szám
Facebook

Támogatóink