Csantavéren az utóbbi időben drasztikus mértékben megszaporodtak a betöréses lopások. Tavaly havonta 25-30 betörést jegyeztek, decemberben ez a szám meghaladta a hetvenet, ami azt jelenti, hogy naponta két betörés is történt a faluban. A tettesek nem kímélik sem az üzleteket, sem a magántulajdont. Az ,,átutazók' általában nagyobb értékeket tulajdonítanak el, üzlethelységekbe vagy kisboltokba törnek be, illetve a magánházakból visznek el drága tárgyakat. Az általuk zsákmányolt javak a betörés észlelésekor már nincsenek Csantavéren, az értékesítésük más településeken megy végbe. A helybeliek kisebb értékeket lopnak, ők inkább az idősek háztartásaiba vagy üres házakba törnek be, s tüzelőt meg élelmiszert visznek magukkal. Murényi Tibor, a csantavéri helyi közösség közgyűlésének elnöke elmondta: a helyi közösség a rendőrségtől azt az információt kapta, hogy nyolcvan százalékban tudják, kik az elkövetők, hiszen általában ugyanazokról az emberekről van szó, sőt azt is tudják, kik veszik át az ellopott holmit. A legtöbb esetben elfogják a tolvajokat, hivatalból eljárást is indítanak ellenük, de utána már a bíróság határozza meg, hogy bűnvádi eljárás is indul-e az ügyben.
- Elfogadtunk egy európai uniós törvényt, amely az emberi jogokat védi, de nem fogadtunk el egy olyan törvényt, amely a magántulajdont védené. Tudomásunk van néhány személyről, akikkel szemben jogerős ítélet van érvényben, ők viszont halasztást kértek és kaptak, s tovább folytatják a fosztogatásokat. Úgy látjuk, hogy a bíróságon akadnak el ezek az ügyek. A lakosság körében lassacskán lincs-hangulat alakul ki a betörőkkel szemben. Olyan példa is akadt, hogy a sértett a betörőt lelökte a kerítésről, s később ezért a vásáron megkéselték. Nemrégiben összehívtunk egy ülést, melyen a közbiztonság is napirenden szerepelt. Az összejövetelen megjelent a belügyi szervek és a szociális központ képviselője is, a bíróságé viszont nem - mondja.
Az eltulajdonított tárgyak értéke legtöbb esetben nem haladja meg a 15 000 dinárt, így a rendőrség nem tesz feljelentést az elkövetők ellen, azaz a polgároknak maguknak kellene bírósági eljárást indítaniuk, ami további költségekkel járna. Csantavéren és a környező településeken tizenkét rendőr teljesít szolgálatot, de legalább tizennyolcra lenne szükség, hogy hatékony legyen a járőrszolgálat. A közbiztonság megerősítése érdekében a helyi közösség két őrző-védő kft-vel is folytatott már tárgyalásokat. Erre azonban nincs pénze sem a helyi közösségnek, sem az önkormányzatnak, így a vezetőség a biztonsági vállalatokkal tárgyal a lehetséges megoldásról. Murényi kiemelte, hogy olyan téves hírek keringenek, miszerint ő és a vezetőség szándékosan telepíti be a romákat Csantavérre.
- Ez nem más, mint rágalom, hamis vádaskodás. Ilyesmiről szó sincs, semmilyen szervezett betelepítés nem történik. A jövőben az álhírek terjesztői ellen vádat fogok emelni rágalmazásért - mondta Murényi.
Forgó József, a VMSZ csantavéri helyi szervezetének elnöke elmondta, hogy valamikor a faluban 11 000 ember élt, és sokkal kevesebb rendőr is képes volt a közbiztonság ellátására.
- Rendkívül elszaporodott a roma lakosság, ma már mintegy háromszázan élnek a faluban. A tősgyökeresek és az újonnan érkezettek között is feszültségek vannak. Az utóbbiak nagy része személyi okmányokkal sem rendelkezik, beilleszkedni pedig sehogyan sem akarnak a falu életébe. Rontják a közbiztonságot, fényes nappal is képesek megtámadni az embereket, nincs miből megélniük, a szociális segélyt elkótyavetyélik, és nagy részük betörésből él. Iskolázottságuk alacsony, doLgozni nem szeretnek és nem is nagyon akarnak. A faluban rossz a szociális és a gazdasági helyzet, a munkaképes lakosság nyolcvan százaléka munkanélküli. Nem állítható, hogy a faluban történt betörések mindegyikét romák követik el, az viszont kijelenthető, hogy a betörések 80-90 százaléka az utóbbi időben idetelepült roma populációból származók nevéhez fűződik. A tősgyökeresekkel nincs probléma, ők valamiképpen beilleszkedtek a társadalomba. A lakosság türelme fogytán, s ha nem tudjuk valahogy megoldani a közbiztonság kérdését, akkor félő, hogy az emberek saját kezükbe veszik a dolgokat, és súlyos atrocitások is történhetnek. Valamilyen megoldást kell találni. A törvénykezést meg kellene változtatni, a rendőrök számát növelni, a segélyeket pedig közmunkákhoz kellene kötni. Olyan szakmát kellene a bevándoroltak kezébe adni, amelyekből megélhetnének, így a szociális problémák csökkennének. Képezni kellene őket, a Magyarországon bevált módszereket át kellene venni és alkalmazni - mondta Forgó.
A helybeli Hunyadi János Általános Iskolának is sok kárt okoztak a hívatlan látogatók. Főleg a fémből készült tárgyakra vadásznak, így többek között elvitték a csatornafedő rácsot, a lábtörlők rácsát, a csatornákat, az ereszeket és a villámhárítókat leszaggatták, az óvoda konyhájából kipakolták az uzsonnára előkészített nyersanyagokat, az udvarból kivágták a fákat. Szedlár Erika, a Hunyadi János Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy minden esetet jelentettek a rendőrségen. A rendőrök kijönnek, helyszínelnek, de a tettesek még nincsenek meg. Térfigyelő kamerákat alkalmaznának, ajánlatot is kaptak már, de a szükséges összeget az iskola képtelen előteremteni rájuk. Értékeik megőrzése érdekében az iskolára és az óvodára riasztókat szereltek fel.
A Dušanovón élő Földi Istvántól 70 kg vörösrezet, a pálinkafőző kazán tetejét, két hosszabbítót, akkumulátort, házi permetezőt és tíz pár gumicsizmát vittek el az éjszaka leple alatt a tolvajok, miközben a háziak békésen aludtak.
- Szomszédom mesélte, hogy nála az egész kazánt elvitték, s én akkor rá sem gondoltam arra, hogy nálunk is ugyanez megtörténhet. Vacsora közben a feleségemnek meséltem a szomszéddal történteket, amikor a fiam kiment, majd közölte velem, hogy nincs meg a kazán teteje. Előbb azt hittem, hogy tréfálkozik, majd én is kimentem, és meggyőződtem róla, hogy valóban nálunk is jártak a betörők - mondja a károsult.
Úgy tűnik, a betörők senkitől sem félnek, s lassan már odáig jutunk, hogy a saját tulajdonát védelmezővel is szembeszállnak. Mindenki legyen óvatos, mert félő, hogy ezek a személyek semmitől sem riadnak vissza.