Ljubomir Aleksov és Józsa László aláírja az együttműködési megállapodást

Ráckevén, az impozáns Savoyai Kastélyszállóban tartotta meg együttes ülését a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács. A megbeszélésen jelen volt Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kül- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Petar Lađević, a szerb kormány emberi és kisebbségi jogi szolgálatának az igazgatója. Egyébként a két ország kisebbségi közösségeinek az önkormányzatát, kulturális autonómiáját képviselő vezetői első alkalommal találkoztak egymással.
Az összejövetelen együttműködési megállapodás jött létre az Országos Szerb Önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács között. Az okmányt a két elnök, Ljubomir Aleksov és Józsa László látta el kézjegyével, valamint aláírták azt a közös állásfoglalást és szándéknyilatkozatot is, amely Magyarország és Szerbia jószomszédi kapcsolataival foglalkozik. Mivel a két intézmény érdekelt a dokumentumállomány fejlesztésében, a szakmai információk áramoltatásában, a tájékoztatásban, a közös pályázatok készítésében, keretegyezmény született a magyarországi Szerb Dokumentációs és Kulturális Központ és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet részéről is, ezt Borivoj Rusz és Hajnal Jenő igazgatók hitelesítették. A jelenlévők meghallgatták Bordás Győzőnek, az MNT kulturális bizottsága alelnökének a szerb-magyar, azon belül pedig a magyarországi szerbség és a vajdasági magyarság közötti kulturális kapcsolatok alakulásáról szóló előadását.
Gémesi Ferenc szakállamtitkár úr szerint a kisebbségi lét mindenképpen számos hátrányt jelent, és ennek oldása a kormányzatok feladata. Akkor is meg kell ezt tenniük, ha több pénzbe, odafigyelésbe és törvénykezésbe kerül. Kijelentette: az eseménynek kettős jelentősége van.
- A politikai üzenete az, hogy a kulturális autonómia intézményei jól-rosszul, de mindkét országban funkcionálnak. Nagyon fontos, hogy a kisebbségi közösségek választott testületei képesek leülni és beszélgetni. A másik szempont inkább gyakorlatias: kulturális, oktatási és tudományos kérdésekben ugyanis elindul egyfajta együttműködés a vajdasági magyar és a magyarországi szerb intézmények között. Ennek az lehetne a hozadéka, hogy sikerül sokkal jobban feldolgozni a két országban élő nemzeti közösségek történelmét, a létező kapcsolódási pontokat. Javaslatok hangzottak el színházi találkozókra, műfordításra, könyvkiadásra. Ez az az út, amelyen a legkönnyebb elindulni, mégis a legtöbbet hozhatja a két népnek. Azt is megjegyzem, hogy a magyar állampolgár nem látja, mi a valóság Szerbiában, hogyan tudna ő, például, vállalkozóként érvényesülni. Először a valóságot kellene egymásnak, egymásról bemutatni, ehhez kellenek a már felsorolt területeken a kapcsolatok.
Ljubomir Aleksov, az Országos Szerb Önkormányzat elnöke úgy vélte, megállapodásuk egyfajta üzenet is lehet a nagypolitika számára.
- A politikai szereplőkkel szemben való együttes fellépés Budapesten, Belgrádban és Újvidéken is erősítheti a határon innen és túl élő kisebbségek helyzetét, érdekérvényesítését. Remélem, segíteni tudjuk a jószomszédi viszony fennmaradását a két állam között. Az aktuálpolitikai kérdésekben a Szerb Országos Önkormányzat közgyűlése meghozta a maga állásfoglalását, és eljuttatta a magyar közjogi méltóságokhoz. Magyarország és Szerbia egymásra van utalva, hosszú távon érdekeltek a partnerség fenntartásában, amit mi is támogathatunk. Úgy gondoljuk, hatásosabb egy ilyen üzenet, ha nincs benne aktuálpolitika, hanem nagy és általános igazságokat fogalmaz meg.
Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, egy korábban kigondolt és hallgatólagosan már elfogadott együttműködést intézményesítettek. Ezután nincs helye az improvizációnak, végre kell hajtani azt, amiben megállapodtak.
- Nekünk érdekünk fűződik ahhoz, hogy Szerbia és Magyarország valódi jó szomszédként építse a kétoldalú kapcsolatait. Ennek szeretnénk mi az előmozdítói lenni a magunk eszközeivel - jelentette ki, majd hozzátette, a hazai kisebbségi és emberjogi hivatal igazgatójának, valamint a miniszterelnöki hivatal szakállamtitkárának a jelenléte jó alkalom arra, hogy kritikát is megfogalmazzanak. Magyarországon továbbra sincs meg a jogszabályi háttere a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének, Vajdaságban viszont nincs elfogadható törvény a nemzeti tanácsok, vagyis az országos kisebbségi önkormányzatok választásának módjáról, hatásköréről, finanszírozásáról. Évek óta nem ült össze a kormányközi kisebbségi vegyes bizottság. Pozitívumként említhető, hogy mindkét országban van kisebbségi törvény és lehetőség a kisebbségi önszerveződésre és az önkormányzatiság kiépítésére.