home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Jogos a termelők felháborodása
Tóth Lívia
2015.10.05.
LXX. évf. 39. szám
Jogos a termelők felháborodása

A közelmúltban az újvidéki székhelyű Matijević húsfeldolgozó üzem nyilvános árverésen megvásárolta a csődeljárás alatt lévő zentai Poljoprivreda Rt. Mezőgazdasági Kombinátot, 541 hektár termőfölddel, a jószágfarmokkal és az öntözőberendezéssel együtt. A birtokhoz tartozó mintegy 2400 hektár öntözhető földterület azonban, melyből a magántermelők bérelni szeretnének, állami tulajdonban van. Ez a helyzet okozta a Tisza-parti városban azt a feszültséget, amelynek végkifejlete még várat magára.

A legutóbbi licitáción ezeket az öntözhető parcellákat kivonták a folyamatból, ami rendkívül felháborította az érdeklődőket. A magyarázat szerint ez azért történt meg, mert a birtok tulajdonosa, akinek előbérleti joga lenne, keresetet adott be a gazdasági bírósághoz, hogy tiltsa meg a községnek a 2400 hektárnyi föld kisebb részekre bontását. Ennek következtében a polgármester módosította a licit egységeit és elhalasztotta a kérdéses terület árverését. Az intézkedés a megjelent gazdák egy részét felháborította, mert csak a helyszínen értesültek róla. Úgy vélték, megkárosították őket, ezért közös jogi lépést fontolgatnak. Attól tartanak, ismét kijátszhatják őket, és ezúttal sem jutnak állami földhöz, ami korábban már többször előfordult velük.

Politikai játszma áldozatai?

Az összejövetelen jelen volt Sándor József, a felsőhegyi földműves-szövetkezet igazgatója is, aki szakemberként és a Magyar Mozgalom alakuló agrárfórumának koordinátoraként fejtette ki véleményét az esetről. Szerinte ismét a politika határozta meg az események alakulását, és a termelők politikai játék áldozatává váltak.

— Szeptemberben végre elkelt a zentai mezőgazdasági birtok. Ezzel befejeződött az az egy évtizedes agónia, amelynek egy korábban jól működő vállalat és több száz dolgozó lett az áldozata, valamint többmilliárdos adósság keletkezett. Én örömmel fogadtam a hírt, habár a Matijević név a mi vidékünkön nem hangzik a legjobban, de azt el kell ismerni, hogy rendbe rakta azokat a cégeket, amelyeket ő privatizált. Viszont a kombináthoz tartozik mintegy 2400 hektár, öntözőrendszerrel felszerelt, állami tulajdonban lévő föld. Ennek a most hatályos szerbiai törvények alapján kötelezően licitációra kell kerülnie, de annak előnyjoga van, akié a területen lévő öntözőrendszer, vagyis az új gazdának.  

Az igazi háború valójában három évvel ezelőtt kezdődött el, amikor döntés született a minisztériumban, hogy a földeket bérbe kell adni, függetlenül attól, hogy csődeljárás alatt van a birtok, de a helyi érdekek valahogy mindig úgy alakultak, hogy a magántermelők nem tudtak labdába rúgni. Az idén a helyzet egy kicsit más, mert van egy minisztériumi döntés, hogy a földterületeket ki kell adni. Ennek megfelelően az önkormányzatban ki is írták a licitációt, de közben a gazdasági bíróság meghirdette a birtok eladását. A pályázatok licitációs része előbb zárult le, mint ahogy a Matijević megvette a földeket, illetve kifizette az első részletet. Ő akkor már nem tudta érvényesíteni az előnyjogát, de beadott egy keresetet a gazdasági bíróságra, hogy vizsgálják felül a földek bérbeadására vonatkozó licitációt, mert a kérdéses 2400 hektárt azonnal használni szeretné. A valódi, törvényes állapot azonban az, hogy ő csak a jövő év október 1-jétől tudna pályázni, de akkor biztosan meg is nyerné. Ezért jogos a termelők mostani felháborodása. Ennek az ügynek még nincs vége, a legutóbbi információm az, hogy a gazdasági bíróság nagyon gyorsan, még a múlt hét vége előtt döntött, méghozzá a termelők javára. Nekem a dokumentum nem volt a kezemben, de ha ez igaz, akkor mielőbb meg kellene tartani a licitációt, és ezeknek a földeknek a leendő bérlők kezébe kell kerülniük.

Az egy másik kérdés, hogy a termelők az elkövetkező egy évben tudják-e használni az öntözőrendszert, kaphatnak-e vizet, hiszen ezért az új tulajdonoshoz kell fordulniuk, aki bizonyára megszabja majd a szolgáltatás árát.

(A szerző megjegyzése: A beszélgetés szeptember 25-én készült, Sándor József pedig másnap értesített, hogy látta a kérdéses döntést, melyben a gazdasági bíróság valóban a termelőknek adott igazat. Ez azt is jelentheti, hogy a licitációt talán már az interjú megjelenése előtt megtartják. A történésekre egyébként a Magyar Mozgalom a hétvégén közleményben reagált.)

* Mindezek tudatában megéri akár csak egy évre is kibérelni a földeket?

— Mivel Zentán nincs elég föld, sokkal nagyobb a termelők érdeklődése, mint az állami földterületek nagysága. Valamivel több mint háromezer hektár bérbe vehető állami föld van, de ennek egy része nem használható mezőgazdasági célokra, mert gyenge minőségű rétről, legelőről van szó. A község területén három-négy-öt nagyvállalkozó vagy mezőgazdasági termelő van, az összes többi a kis kategóriába tartozik. Hogy ezek az emberek a mezőgazdasági termelőket sújtó terhek — elsősorban nem az adóra gondolok, hanem a nyugdíjalapra, mely valóban nagy megterhelés — ellenére meg tudjanak élni, ahhoz minden jövedelemre szükségük van. Ha ki tudnának bérelni akár egy évre is öt-tíz hektárt, javulhatna az anyagi helyzetük. Attól függően, hogy a földeket milyen kultúrával vetik be, hektáronként 300-500 euró tiszta jövedelemre tehetnek szert. Az idén eddig az olajrepce bizonyult a legjobbnak, 1000 euró fölötti bevételt hozott hektáronként.

* Mi a véleménye a készülő új földtörvényről?

— Szerbiában, mivel nem tudják kiadni, évente mintegy 500 000 hektár termőföld megműveletlen marad. Ezért most módosítják a törvényt, és a minisztérium ennek a területnek a felét, mondjuk, 250 000 hektárt saját felhatalmazás alapján eladhat vállalatoknak, vállalkozóknak, sőt, akár külföldieknek is. Mivel Vajdaságban kevés olyan föld található, amely nem művelhető, félő, hogy a termelőknek szerbiai legelőket és hasonló minőségű területeket kínálnak majd fel bérletre, az itteni állami földeket pedig azoknak adják oda, akik többet tesznek a minisztériumi illetékesek zsebébe. Mindeközben a vagyon-visszaszármaztatás fiókba van süllyesztve, az érdekeltek továbbra sem tudják, visszakapnak-e valamit, vagy sem. Ezt az eddigi kormányok nem merték vállalni, nyilván azért, mert akik a tűz közelében vannak, azok most gazdagodni szeretnének. A földet eddig az önkormányzatok adhatták bérbe, hozzájuk folyt be a jövedelem java része, ezután viszont a minisztérium eladhatja ezeket a területeket. Ez egyértelműen visszaélésre ad lehetőséget, erre már többen is rámutattak. A mi embereink, főleg a kistermelők, ide vannak kötve ehhez a rónasághoz, és eszükbe sem jut, hogy elmenjenek valahova Szerbiába egy fennsíkon legelőt venni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..