— A darab a hallássérültek és siketek világnapján kerül bemutatásra, de érthető és élvezhető lesz a halló és a hallássérült közönség számára is. Az előadás műhelymunka keretében készült el. A fiatalokkal leültünk, megbeszéltük, hogy ők mit szeretnének. Végül egy meseszerű történet mellett döntöttünk, melynek kiinduló szövege az Alice Csodaországban című történet. Kollázs-dráma készült. Először együtt meghúztuk az elsődleges szöveget, majd a fiatalok elkezdték tanulni. Aztán következett a nehezebbik rész, mivel mindezt meg kellett tanulni jelnyelven is. Nagy segítséget nyújtott nekünk ebben egy magyarországi hallássérült lány, Toldi Gál Marietta és a noszai Vas Ágnes, aki már jó ideje foglalkozik jelnyelvvel. Nem kell arra számítani, hogy az Alice Csodaországban című történet elejétől végig megjelenik. Fiatal színészeink félig még gyerekek, de már kacsingatnak az Élet felé. Ezt az életérzést szerettem volna ,,megfogni’’, megmutatni, hogyan is szembesül az ebben a korban levő fiatal az élet bizonyos dolgaival, s ezeken a szakaszokon vezettem végig őket az előadás során. A darabban elhangzó daloknak a szövegét feliratozzuk, így azok számára is érthetővé válik, akik nem hallanak. Az átkötő zeneszámok során vetítünk is, a zene lüktetését és dallamát vizuálisan is megjelentetjük — mondta Mácsai Endre, a darab rendezője.
A jelnyelves előadás Vas Ágnes ötlete volt, aki már egy ideje foglalkozik jelnyelvvel. A célközönséget főként Magyarországon látják.
— Magyarországon hét siketiskola működik, és hétféle jelnyelv létezik. Előadásunkat szeretném mind a hét iskolába eljuttatni. A nem halló közönséghez is szeretnénk közelebb vinni a színházat, s számukra is szórakozási lehetőséget biztosítani — mondta Vas Ágnes ötletgazda, a darab rendező asszisztense.
Az előadást azonban nemcsak Magyarországon, hanem nálunk is szeretnék minél több helyen bemutatni. A színjátszók várják a meghívásokat, felkéréseket, hiszen céljuk a darab minél szélesebb körben való bemutatása.