Intézmények, média, Vajdaság napja, listázás

Intézmények, média, Vajdaság napja, listázás

32. ülését tartotta meg az MNT

Forum Könyvkiadó Intézet, zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, Zentai Történelmi Levéltár, topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, Topolya Község Múzeuma, Zentai Magyar Kamaraszínház, szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Magyar Szó Lapkiadó Kft., Hét Nap Lapkiadó Kft., Pannónia Alapítvány — ezeknek az intézményeknek a tevékenysége szerepelt a Magyar Nemzeti Tanács 32. ülésének napirendjén.


Szalai Attila felvételei

A tanács 83 napirendi pontot vitatott meg, a tanácsnokok elsősorban a végrehajtó bizottság korábbi döntéseit hagyták jóvá, főleg oktatási intézmények igazgatóválasztási eljárását, iskolaszéki és igazgatóbizottsági tagcseréket, átképzésre vonatkozó beiratkozási tervet, tankönyv előzetes jóváhagyását, kulturális-művelődési egyesületek igazgatóválasztási eljárását, igazgató- és felügyelőbizottsági tagok cseréjét, tartományi és városi kulturális, tájékoztatási pályázatok támogatását.

Két sürgősségi előterjesztés is a tanács elé került: Tari István (VMDK) Vajdaság napjával kapcsolatban, Joó-Horti Lívia, Siflis Zoltán és Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) pedig dr. Várady Tibor jogtudós, akadémikus nevének meghurcolása és mindennemű listázás ellen nyújtott be állásfoglalás-javaslatot.

Az MNT elfogadta a tanács 2017. évi költségvetésére vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést. Az EuroAudit megállapította, hogy az MNT minden lényeges szempontból a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel összhangban cselekedett, vagyis Szerbia Köztársaság támogatását a törvénynek és a költségvetési terveinek megfelelően használta fel, a támogatásból származó bevételeket és kiadásokat pedig szabályszerűen számolta el 2017. december 31-ével bezárólag.

A Magyar Nemzeti Tanács támogatta Vukov Ciganjik Gordana kinevezését a szabadkai Lifka Sándor Art Mozi igazgatójának.

 

Történelmi siker a Minority SafePack kezdeményezés

1,32 millió ember írta alá a kezdeményezést, ebből 900 000 aláírás érkezett Magyarországról és a Kárpát-medence országaiból. A kettős állampolgárságú vajdasági magyarok hozzájárultak az európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés sikeréhez — mondta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke az ülés elején. Összesen 11 európai ország csatlakozott az ügyhöz.

Uniós szinten jelenleg nincs olyan jogi szabályozás, amely megfelelő garanciát nyújtana az őshonos nemzeti közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzésére. A Minority SafePack néven előterjesztett javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében. A szervezőknek 2018. április 3-áig több mint 1 millió aláírást kellett összegyűjteniük.

 

Média

A vajdasági magyar tájékoztatás kapcsán alakult ki az első vita. Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója elmondta, a napilap célja továbbra is magyar nyelven és magyar szellemiségben tájékoztatni mindazokról az eseményekről, amelyek számíthatnak a vajdasági magyarság érdeklődésére. Hozzátette, folytatódott az élőújság-sorozat és a mentorprogram. Közlése szerint az eladott példányszám tavaly 6,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest, a napilap mellett a Jó Pajtásból és a Mézeskalácsból is kevesebbet vásárolnak. Hangsúlyozta viszont, hogy a legfrissebb adatok szerint az év első negyedévében megállt a csökkenés, sőt, márciusban 4 százalékkal nőtt. Leszögezte, a vajdasági magyar közösség magáénak érzi a lapot.

Joó-Horti Lívia (Magyar Mozgalom) a szerinte egyoldalú tájékoztatást rótta fel a Magyar Szónak, Tari István (VMDK) pedig megkérdezte, hogy a naponta átlagosan 5600 értékesített példányból mennyi a tiszteletpéldány, és hogy mi a helyzet a „feketelistákkal”. Az igazgató erre válaszolva közölte, 1,6 millió példányról van szó évente, ebből 102 000 a tiszteletpéldány. Talpai Sándor (Magyar Összefogás) sérelmezte, hogy ha médiáról van szó, állandóan felmerül a politika és a VMSZ neve. A média azokról tud írni, akik tesznek valamit, akik megjelennek a közéletben. Arról viszont nem tud írni, ha nem történik semmi — értékelte az ellenzék tevékenységét.

László Edit, a Hét Nap Lapkiadó Kft. igazgatója a 2018. évi módosított pénzügyi terv ismertetése során elmondta, erre azért van szükség, mert összeállításakor még nem kaptak információt arról, hogy a tartományi titkárság 26,5 millió dinárról 27,567 millióra növeli az évi támogatást.

Bodzsoni István, a Pannon RTV-t működtető Pannónia Alapítvány igazgatója elmondta, nincs adósságuk, tavaly jelentősen bővítették a sugárzási területet, valamint a műsorkínálatot a rádiókban és a tv-ben, ezenkívül kiterjesztették a partnerkörüket, növekedett a marketingbevétel, nőtt a munkatársak száma, így a cég kielégíti mind a négy platform igényeit, illetve a magyar közmédia, más magyarországi tömegtájékoztatási eszközök és a szerbiai médiapiac megrendeléseit. Bejelentette, hogy befejeződött a Pannon Médiaház építése, elkészült a régi Magyar Ház felújítása, két rádióstúdió kapott helyet az épületben, június elején beköltözik a Magyar Szó, illetve a Hét Nap és a Szabadkai Magyar Rádió, az új épületben pedig olyan stúdiókapacitások találhatóak, amelyekkel egyetlen kisebbségi médium sem dicsekedhet. Európai szintű RTV-központ épült. A műszaki beüzemeltetés folyamatban van, egy hónap alatt befejeződik, s akkor kezdődik a műsorsugárzás az új központból. A teljes átállás valószínűleg szeptemberben lesz.

Dudás Károly (Magyar Összefogás) dicsérő, elismerő mondatokat fogalmazott meg, majd Joó-Horti Lívia (Magyar Mozgalom) felvetette, hogy a vajdasági magyar médiának teret kellene adnia az ellenzék fék- és ellensúlyszerepének, nem csak „közleménygyárat” látni benne, és mellőzni. Tari István (VMDK) úgy fogalmazott, annyi embert érdekel a politika, ahányan veszik a pártújságot. Talpai Sándor (Magyar Összefogás) reagálásában kifejtette, nem vagyunk annyian, hogy egymás ellenzéke legyünk, mert ha ez folytatódik, a tömbből is szórvány lesz. Bodzsoni István az elhangzottak kapcsán megjegyezte, hogy a Pannon RTV és a média nem lehet másmilyen, mint a társadalom, a társadalmi erőviszonyok. Mi lenne, ha a média elkezdene úgy viselkedni, ahogyan azt az ellenzék állítja? — tette fel a kérdést. Hajnal Jenő MNT-elnök a vita végén úgy fogalmazott, a politika mellett a média teljes kínálatát, tartalomgazdagságát is figyelembe kellene venni, és köszönetet mondott a Pannon Médiaház építőinek, illetve Bodzsoninak a szakmaiságáért.

 

Vajdaság napja — vagy tartományi jelentőségű nemzeti ünnepeink?

Állásfoglalás a Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya által elfogadott és közvitára bocsájtott határozati javaslatról, amely a Vajdaság hivatalos ünnepnapját indítványozza címmel nyújtott be sürgősségi indítványt Tari István (VMDK). Indoklása szerint 1918. november 25-e a délvidéki magyarság megalázásának, semmibevételének dátuma. Az egyik legnagyobb nemzeti tragédiánkra emlékeztető nap megünneplésére tett javaslat, nemzeti önérzetünket és méltóságunkat sértve, nem a békés együttélés ügyét szolgálja — hangsúlyozta. Javaslata szerint ezért az MNT-nek el kellene utasítania, elfogadhatatlannak és sértőnek találva, Vajdaság AT Kormányának határozati javaslatát, mely Vajdaság napjának november 25-én való megünneplésére vonatkozik.

Hajnal Jenő MNT-elnök válaszul elmondta: a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság körlevélben fordult a nemzeti tanácsokhoz, egyebek között az MNT-hez is, és azt kéri, hogy jelöljék ki azokat az ünnepeket, amelyeket tartományi jelentőségű ünnepnek szeretnének kinyilvánítani. Nyilas Mihály titkárt hivatalos levélben az MNT elnökeként arról tájékoztatta, hogy az MNT már 2005 szeptemberében döntött arról, hogy a három legjelentősebb ünnepünk — március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a — nemzeti ünnepünk. Tari István kezdeményezését azért nem fogadjuk el, mert azzal ezeket a szálakat vágnánk el — fogalmazott. Ebben a pillanatban nekünk sokkal fontosabb, hogy nemzeti ünnepeinket tartományi jelentőségű ünnepként ünnepeljük, hiszen tartományi szinten hivatalossá válhatnak magyar ünnepeink Vajdaság Autonóm Tartomány napjának és más tartományi jelentőségű ünnepeknek a megünnepléséről szóló határozattervezet képviselőházi elfogadásával — fejtette ki később újságírói kérdésre válaszolva.

Dudás Károly (Magyar Összefogás) felszólalásában a politikai bölcsesség és a nemzeti önérzet mentén fejtette ki gondolatait, sérelmezve, hogy Kárpát-medence-szerte az utódállamok megünnepeltetik az elszakított nemzetrészekkel a magyarság számára tragikus dátumokat.

Végül ketten szavaztak Tari István beadványa mellett, négyen tartózkodtak, a többiek nem támogatták az elfogadását.

 

Listázásról — eltérő szempontok szerint

Három ellenzéki MNT-tag állásfoglalás-javaslatot nyújtott be sürgősségi indítványként dr. Várady Tibor jogtudós, akadémikus nevének meghurcolása és mindennemű listázás ellen. A magyarországi Figyelő hetilap olyan cikket közölt, amely a Magyar Nemzeti Tanács egyik, hazai és nemzetközi megbecsülésnek örvendő korábbi tagját és jelenlegi támogatóját, dr. Várady Tibor akadémikust, valamint a magyar és a nemzetközi tudomány más kiemelkedő képviselőit, a civil szféra meghatározott tagjait „egy spekuláns embereiként” tüntette fel egy listán — áll a Magyar Mozgalom képviselőinek sürgősségi indítványában. Joó-Horti Lívia, Siflis Zoltán és Zsoldos Ferenc szerint az MNT-nek ki kell nyilvánítania, hogy elfogadhatatlannak tartja a magyar történelemben különösképp rossz emlékű, ártó listázások gyakorlatát, és kiáll a vajdasági magyar közösség megbecsült tagjának, az MNT volt tagjának és jelenlegi támogatójának, dr. Várady Tibor jogtudósnak és akadémikusnak a nemzetépítő, ösztöndíj-alapító munkássága mellett.

Ezek alapján bárki bármikor valamilyen listára kerülhet — mondta indoklásában Joó-Horti. Megjelent a lista, és Vajdaság néma maradt — fogalmazott.

Az állásfoglalásnak nincs jogalapja, a legalapvetőbb formai követelményeknek sem tesz eleget, de a tartalmi szempontok teszik egyértelműen elfogadhatatlanná — reagált Hajnal Jenő. Egyrészt az MNT-nek, mint a vajdasági magyar közösség jogainak védelmével felruházott testületnek, nincs olyan felhatalmazása, hogy állást foglaljon anyaországi sajtótermék, pontosabban egy lap egyetlen írása miatt. Nem Váradyról van szó, hanem egy listáról, annak többi tagjáról is — hangsúlyozta az MNT elnöke. Ezután így fogalmazott: — Mi magunk válunk tekintélyrombolóvá, karaktergyilkossá, ha erre reagáltunk. Tiszteljük annyira Várady Tibort, hogy tudjuk, akkor teszünk érte a legtöbbet, ha megköszönjük neki most is mindazt, amit tett. A Magyar Mozgalom pedig egyebet sem tesz, különösen az elmúlt időszakban, mint listázik. Mennyiben szól a javaslat Váradyról?

Dudás Károly (Magyar Összefogás) felháborítónak nevezett minden listázást, viszont feltette a kérdést, hogy egy magyarországi lapban megjelent listára miért is kellene reagálnia. Az előterjesztők akkor nem hördültek fel, amikor Orbán volt a célpont, és érdekes, hogy amikor Gyurcsány Ferenc listázott, az egész határon túli magyarságot próbálta kirekeszteni a nemzetből, akkor miért nem akartak állásfoglalást elfogadni? — tette fel a kérdést. Leszögezte, egy dolog, hogy egymás között elmondjuk, hogy méltatlan, felháborodunk, de a politikai, nyilvános közbeszédnek nem kell foglalkoznia egy periferikus lapban megjelent listával.

Az állásfoglalás-javaslatot végül ketten támogatták.

A Magyar Nemzeti Tanács ebben az összetételben várhatóan még három ülést tart, kettőt a nyári szünet előtt, egyet pedig szeptemberben — tájékoztatott a testület elnöke az MNT 32. ülésének végén.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Ez volt március 15-e!
Nemzetpolitika
A nemzet alapköve a múlt ápolása
Nemzetpolitika
  • Zséli Ágnes
  • 2019.03.17.
  • LXXIV. évfolyam 11. szám
Facebook

Támogatóink