A vajdasági magyar közösség terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának egyik kiemelt célja, hogy megállítsa a fiatalok elvándorlását. Ezt olyan gazdasági környezet megteremtésével szeretnék elérni, amely ösztönözné az itthon maradást.

A stratégiai terv alapján egy 35 pontból álló operatív akciótervet dolgoztak ki. Ennek fő elemei a technikai segítségnyújtás, mely alapján egyetlen átfogó, támogató és lebonyolító szervezetet kell létrehozni, melynek neve Vajdasági Magyar Közösségfejlesztési Központ lenne. A második fontos rész a keretfeltételek megteremtése állami struktúrákon keresztül. Ez alapján a programba négy alapelvre fordítanak kiemelt figyelmet: az infrastruktúrafejlesztésre, a jogszabályi rendszer átalakítására, a környezetvédelemre és az oktatásra. Az akcióterv általános részébe tartozik a szabványosítás, a marketing- és kommunikációs tevékenység, a természeti erőforrások közös tulajdonban való megtartása, valamint az erőforrások fejlesztése. A dokumentumban szerepelnek ágazati akciótervek is, melyekben a mezőgazdasággal, a turizmussal, a gazdasággal és a munkaerőpiaccal külön foglalkoznak.

A program végrehajtása még az idén megkezdődik. 2015 végéig kidolgozzák a hitelkonstrukció részleteit. 2016 januárjában kiírják az első pályázatokat és már annak az évnek az első negyedében jóváhagyják az első támogatásokat, majd folyósítják a pénzt.

A program részleteiről, végrehajtásáról, céljairól dr. Nagy Imrét, az Újvidéki Egyetem tanárát kérdeztük.

* A vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési programot milyen kritériumrendszer alapján alakították ki? A 35 pontból álló operatív akciótervnek melyek a legfontosabb pontjai? Melyek voltak az elsődleges szempontok és a kiemelt célok a gazdaságélénkítés kapcsán?

— A stratégiai célok és az azokon belüli tevékenység prioritásait a térségben megnyilvánuló társadalmi-gazdasági alaphelyzet diktálta. A gazdaságfejlesztési program a térség adottságai, gondjai alapján, valamint a kínálkozó külső és belső lehetőségek, a fennálló korlátok, veszélyek figyelembevételével körvonalazódott. A stratégiai célok definiálásához azonban figyelembe vettük az EU-s irányelveket, Szerbia és Vajdaság, valamint a vajdasági községek területfejlesztési dokumentumai irányelveit, kereteit. A gazdaságélénkítés és ennek kapcsán a fiatalok helyben tartása, elvándorlásuk megfékezése a kiemelt cél, mely jól működő vállalkozásokkal, munkahelyekkel érhető el, és nem feltétlenül a multinacionális cégek idetelepedéséből adódó olcsó munkahelyekkel. Mivel a stratégiai célok, azok prioritásai, illetve a részletes intézkedések rendszere túl nagy, és sok átfedés van, az akcióprogramokat tematikusan csoportosítottuk. Így az általános akciótervek közül például a szabványosítás támogatása esetében pályázni lehet, akár a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés vagy a turizmus területén valamilyen nemzetközi szabvány megszerzésére, mely manapság már elengedhetetlen feltétele a nemzetközi piacokon való megjelenésnek. Az ágazati akciótervek az élelmiszer-termelés, illetve a termékek piacra juttatásának folyamatát támogatják, és hasonló segítségért pályázhatnak majd a tudásalapú ipari, kisipari vagy idegenforgalmi vállalkozások is.   

* A mezőgazdaság fejlesztésének kulcsszerepet szánnak. Mindezt hogyan képzelik el? Mivel lehetne segíteni a rendkívül nehéz helyzetben levő mezőgazdaságon?

— Nem a mezőgazdaság fejlesztésének szánunk kulcsszerepet. A magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek piacra juttatása a kiemelt stratégiai cél, ehhez pedig azokat a mezőgazdasági ágazatokat kell alapul venni, amelyek ki tudják szolgálni ezeket a feldolgozóipari ágazatokat. Új termékstruktúrán kellene gondolkodni, illetve ennek mezőgazdasági megalapozásán, a feldolgozóiparral való innovatív összekapcsolásán.

* A turizmus serkentésének támogatása szintén előtérbe kerülhet a közeljövőben. Milyen turisztikai pályázatok vannak készülőben?

— Még egyetlen stratégiai céllal kapcsolatban sincsenek pályázatok előkészületben. Az idegenforgalmi vonzerő és a szálláshely-kapacitás fejlesztése az elsődleges cél. A kettőnek egyidejűleg kellene fejlődnie, és nagyon fontos, hogy a különféle ágazatok kiegészítsék egymást, az idegenforgalmi destinációk több lábon álljanak. A gyógy- és a rekreációs mellett a kulturális turizmus fejlesztése előnyös lehet, ám valamennyi ágazatnak integrálnia kellene a gasztro- és a borturizmust. Egymást kiegészítve kellene megjelenniük a kínálatukkal, ezeket az adottságokat köthetnék össze például a tiszai és a dunai hajózással, ami most már kiváló lehetőségeket nyújthat, főleg, ha el tudnánk érni, hogy a vendégek egy-két napot itt töltsenek el.

* A célok között szerepel a kis- és a középvállalkozások fejlesztése, támogatása kedvezményes hitelkonstrukciókkal. Ennek ellenére a program kritikusai a többi közt azt emelik ki, hogy a feltételrendszer inkább a nagyvállalatoknak kedvez. Mi erről a véleménye?

— Nem tudom, kik a program kritikusai, azt sem, hogy mit emeltek ki. Nyilvánosan nem olvastunk ilyen kritikákat, pedig vártuk a véleményeket. A nagyvállalatoknak természetesen bejáródott mechanizmusaik vannak a pályázásra, és az is indokolt, hogy ők is a technológiai fejlesztésre igényelnek támogatásokat, hiszen nekik is új gépsorokat kell beiktatniuk, hogy fenntartható, energiahatékony, anyagtakarékos, környezetbarát lehessen a termelésük, amit az EU is megkövetel. A fiatal mikrovállalkozásoknak, ha innovatívak, lehetőségük van rá, hogy tudásalapú fejlesztésekkel jelenjenek meg. A mostani, már sikeres vajdasági kisvállalkozások nem most alakultak, nem egyik napról a másikra lettek sikeresek. A kezdővállalkozásoknak több időre van tehát szükségük a kibontakozáshoz és az érvényesüléshez. Ha a kezdet eredményes, a további folyamat tovább támogatható.