A könyvtár, ha jól használjuk, szövetségesünk lehet a tanév során. Nem csupán a tanulásban, hanem a pihenésben, a feltöltődésben is segíthet. Hogy mégis miként fordítsuk saját hasznunkra ezt a titokzatos intézményt, arra Huszka Márta, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar könyvtárosa adott nekünk tippeket.
Könyvtárosunk három éve dolgozott, amikor letette a kötelező szakvizsgát, de hogy ne csak a többségi nyelven ismerje a könyvtárosi szakma fortélyait, Márta a magyar országgyűlés elnöke által támogatott tanulmányúton is részt vett. A képzés célja az volt, hogy a külhoni magyar könyvtárosok megismerkedjenek a magyarországi könyvtári rendszerrel, az ott használatos könyvtári programokkal, illetve hogy anyanyelvükön is elsajátítsák a könyvtárosi szakszavakat. A tanulmányút során Márta számos olyan példát látott, amellyel hatékonyabbá lehetne tenni a könyvtár működését, ezekből néhányat átültetett a saját munkahelyére is:
— Rendkívüli élmény volt a Corvinus Egyetem könyvtára. Nagyon tetszett, hogy ott vannak tanulószobák. Elméletileg itt, az olvasóteremben is csendben kell lenni, viszont a hallgatók itt tanulnak, és ha csoportban dolgoznak, akkor egy kicsit hangosabbak, zavarják a többieket. Egy külön tanulószoba lehetne a megoldás. Magadra csukod az ajtót, és tudsz figyelni. Érdekes volt, hogy ott kis kosarakba rakosgatják a könyveket, akár egy boltban, így nem kell kézben vinned őket. Ott vezették be azt a kezdeményezést is, hogy foglalj magadnak könyvtárost. Facebookon ír a hallgató, hogy szüksége van a könyvtárban segítségre, a könyvtáros pedig válaszol, hogy mikor tudja őt fogadni. Nekünk is van Facebook-oldalunk, bármikor írhatnak a hallgatók üzenetet — mondja Márta.
A nagy kérdés pedig: hogyan lehet segítségére egy középiskolásnak vagy egy egyetemistának a könyvtár, miként teheti magáévá, és hogyan éljen a lehetőségeivel? Könyvtárosunk három tippet sorol fel:
- Mindenekelőtt el kell fogadnia, hogy a könyvtár segít neki. Valóban. Nem biztos, hogy mindig mindent az interneten kell megkeresni. Az is fontos forrás, csak akkor nagyon jól kell tudni szelektálni: mi az, ami mérvadó, és mi az, ami nem. A könyvtárban biztosra mehet.
- Amikor belép egy könyvtárba, akkor ne azt várja, hogy a témában, melyben kutatni szeretne, rögtön talál egy könyvet, mely mindenre választ fog adni. Tisztában kell lenni azzal, hogy ez egy kutatómunka, több forrásból kell dolgoznia, több szempontból leírnia, hogyan alakultak mások kutatásai, és a végén a saját következtetéseit kell levonnia. Ez nagyon fontos, és ez az, amit nehéz a hallgatóknak megmagyaráznunk. Ha van egy témájuk, például testnevelésből a mozgás hatása a gyermek személyiségfejlődésére, akkor nem az van, hogy fogok egy könyvet, és abból kiírom, mert abban minden benne van, hanem jobban bele kell mélyedni például az emberi anatómiába és a pszichológiába is. Az egyetemistaéletnek arról kellene szólnia, hogy a hallgató különböző forrásokból rakja össze a munkáját, ahogyan a legvégén a diplomadolgozatát is.
- Nem elhanyagolható, hogy a könyvtár nagyon sokszor a béke szigete is. Itt mindig jó hangulat van, és általában csend, így ki lehet zárni a külvilágot. Látom a hallgatókon, hogy sokszor pihenni jönnek ide, elvonulnak a világtól.
A lényeg tehát az, hogy az iskolaév elején, az első könyvtári látogatások egyikén a diákok tudakolják meg, milyen rendszer szerint kutathatnak — ez szinte minden könyvtárban egyedi —, mely alapján az év során használni tudják az intézményt, és mindjárt barátságosabb lesz a hely. Merjenek segítséget kérni a könyvtárostól. Keresniük persze önállóan kell, de fontos megérteniük, hogy ne kész megoldásokat várjanak. A többi már tőlük függ!
