- Szabó Attila fotója

Dobai János jogász, Begaszentgyörgy község alpolgármestere, a tordai helyi közösség tanácsának elnöke, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes hosszú évek óta képviseli a vajdasági szórványmagyarság érdekeit, a Bánátban élő magyar közösség egyik legfőbb összetartója. Lelkiismeretes munkájáért a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével tüntették ki. Vezetése alatt olyan beruházások valósultak meg Tordán, amelyeket már évek óta terveznek.
- A múlt évben mintegy 400 millió dinár értékű beruházás történt a falunkban, és ezt meg kell köszönnöm azoknak - elsősorban a VMSZ-nek és a Tartományi Nagyberuházási Alapnak -, akik belátták: ennek a kis közösségnek támogatásra van szüksége. A legfontosabb munkálatok között tartjuk számon a Torda és Udvarnok közötti út felújítását, a központi vízvezeték- és a víztisztító berendezés kiépítését, a gázvezeték létrehozását (melyre hamarosan csatlakoznak az első háztartások), a kápolna bővítését, a csatorna rendbehozatalát a határban - hogy csak a legfontosabbakat említsem.
* Torda mégis egy elöregedő falu. Mit tesznek azért, hogy jobb életfeltételeket teremtsenek, és itt tartsák a fiatalokat?
- A terveink között szerepel az iskola bővítése négy új tanteremmel, valamint a tornaterem építése. Remélem, a falunapig meg is kezdődnek a munkálatok. Nagy szükség van a templom felújítására is, mely munkálatok szintén hamarosan elkezdődnek. A szennyvízcsatorna tervdokumentációja is elkészült már, ez a beruházás az év második felére várható. Tovább gondolkodunk a tordai gyógyvíz hasznosításán. Ez már nagyon régi téma, végső ideje áttérnünk a beszédről a tettekre. Március végén nagyszabású tanácskozást szervezünk, melybe a szakembereken kívül a potenciális befektetőket is bevonjuk. Bízunk benne, hogy a megbeszélés eredményes lesz, és a tordai víz ''elindul” a világhírnév felé vezető úton. A környékünk azonban nemcsak gyógy-, hanem termálvízben is gazdag, ami újabb lehetőségeket kínál, elsősorban a turizmus, a vendéglátás, a hagyományőrzés terén. Valóban az a legfontosabb célunk, hogy a fiataljainkat idekössük a faluba, ezért különböző munkahelyteremtő projektumok megvalósítására törekszünk. Kisüzemeket, vállalkozásokat kell idecsábítanunk, melyek elhelyezkedési lehetőséget teremtenek. Ha növelni ugyan nem tudjuk, megtartani azért szeretnénk a lakosság jelenlegi számát. A falufejlesztési programunk nagyon ígéretes, számos új munkahely megnyitását teszi lehetővé.
* Hogyan fogadják a polgárok ezeket a beruházásokat?
- Nagyon jól. Az itt élők már évek óta várják ezeket a változásokat, éppen ezért néha kissé türelmetlenek, szeretnének mindent felgyorsítani, egyszerre megvalósítani. Nagy dolgokat értünk el, de ez nemcsak az én érdemem, hanem a falu összefogásának az eredménye.
* Dobai Jánosra azt mondják, hogy amit a fejébe vesz, azt ki is járja a falujának. Mi motiválja ebben a tevékenységben?
- Meg az a mondás is járja rólam: ha kidobnak az ajtón, akkor visszamászom az ablakon. Én ilyen ember vagyok. Amit elgondolok, annak addig járok utána, amíg meg nem valósul. Adni szeretnék a szülőfalumnak, mert nagyon szeretem. Nem a kitüntetésért, elismerésért teszem. Akkor vagyok elégedett magammal, ha valami sikerül, ha látom, hogy az emberek megbíznak bennem. A legnagyobb hála és köszönet számomra az, ha érzem, érdemes volt, nem dolgoztam hiába.
* Tartományi mezőgazdasági titkárhelyettesként mit tud tenni az ágazat helyzetének a javításáért?
- Bevallom, sok mindent másként képzeltem el, amikor ezt a tisztséget elvállaltam. Mivel a legtöbben ebből élnek, tartományunkban a mezőgazdaság a legfontosabb tevékenység. Ezzel szemben illetékes helyen az agrárpolitikát nem veszik annyira komolyan, mint amennyire a jelentősége folytán megérdemelné. Habár nagyon beszűkültek a lehetőségek és hatáskörök, leginkább azt szeretném elérni, hogy a vidékfejlesztési eszközök felosztásakor a magyar települések egyenrangú elbírálásban részesüljenek. Bízom benne, hogy a mezőgazdaság helyzetbe hozása a gazdák megbecsülését is elősegíti. A megélhetés javítása érdekében azonban nekik is változtatniuk kell, a már megszokott búza, kukorica, napraforgó helyett olyasmit kell termelniük, ami kifizetődő, és ebben segítségre van szükségük. Fontosnak tartom a magyar-magyar kapcsolat kihasználását, az európai uniós tapasztalatok átadását, s ebben jelentős helyen van a pályázati pénzek lehívása. Kapcsolatunk a szerbiai minisztériummal szintén javításra szorul, de azt kell elérnünk, hogy a tartománynak befolyása legyen a különböző törvények, rendeletek meghozására, a támogatások elosztására. Sajnos, a mezőgazdaság fejlesztésének a stratégiájáról továbbra sem Vajdaságban, hanem Belgrádban döntenek. Ezért a saját bevételi forrásainkból igyekszünk okosan gazdálkodni. A vízhasználati járulékot vidékfejlesztésre, a vízellátási gondok megoldására, utcai esővíz-elvezető csatornák építésére, parkosításra, tárolók építésére, a falusi turizmus fejlesztésének támogatására, az állami földek bérbeadásából származó bevételt pedig szintén vidékfejlesztésre és határrendezésre fordítjuk.