Húsz éve énekelnek a csókai csalogányok

Húsz éve énekelnek a csókai csalogányok

Népdalaink a népi kultúra virágai. Zengő ajkakon élő remekművek, melyek a tudatlanok kincsének és a tanultak élő csodájának tekinthetőek. A népdalok világa évezredes fejlődésben kiérlelt, leszűrődött művészet, mely kis arányaiban olyan tökéletes, akárcsak egy nagyszabású mestermű. Szabályok és rend nélkül virulnak, virágos rétté nyílnak, mérhetetlen harmóniájú teljességgé.


Az ünneplő csalogányok (Tóth Ilona felvétele)

Ezekkel a mondatokkal vezette fel Horváth Noémi — aki maga is az ünnepeltek közé tartozik — a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesületben a Csalogány asszonykórus fennállásának huszadik évfordulója alkalmából megszervezett bensőséges összejövetelt. A székház nagytermében barátaikat, szakmai segítőiket, támogatóikat — köztük Dudás Károlyt, a VMMSZ elnökét, Balázs Ferenc polgármestert és Kormányos Lászlót, a csókai művelődési és oktatási központ igazgatóját — köszöntötték a nótázásra, mulatozásra mindig kapható vidám hölgyek.

A csoport vezetője, a Magyar Életfa díjas Tóth Rozália — mindenki Rózsi mamája —, miközben felidézte az eltelt két évtizedet, felkérte a jelenlévőket, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek Vass Erzsébet volt kórustagra és a tanítómesterükként tisztelt Bodor Anikó népzenekutatóra.


Rózsi mama és három Pilike-tag

Kiss Tóth Erika, a Móra Ferenc MME elnöke azt is elmondta, hogy hamarosan elkészül az a hanghordozó, amelyen a népdalkedvelők a csókai csalogányok énekét élvezhetik majd.

A Csalogány asszonykórus tagjai legszívesebben a csókai, illetve a saját tájegységükből származó gyűjtéseket énekelnek ízes, bánáti ö-ző nyelvjárásban. Igaz, hogy amikor először felléptek — a művelődési egyesület megalakulásának 25. évfordulóján —, úgy gondolták, az csak egyszeri alkalom lesz, ám azóta sem tudták abbahagyni. Fáradhatatlanul munkálkodnak a magyar népdal megőrzésén, éltetésén és továbbadásán. Méltán büszkék a számos elismerésükre, de az Aranypáva Nagydíj mellett mégis a Bodor Anikóról elnevezett díj számukra a legkedvesebb, melyet a Durindón érdemeltek ki. Utánpótlásról is gondoskodtak: az általuk megszabott úton sikeresen lépked már a Pilike leánykórus. 

Az esti műsort természetesen az ünnepeltek nyitották meg, méghozzá abban a viseletben és azzal az népdalcsokorral, amellyel először mutatkoztak be a Durindón. A jó hangulatot a csókai Pannónia férfikar, a Rákóczi férfikórus, a Pöngetyű citeraegyüttes, a Pilike leánykórus, a Juhász zenekar, a bogarasi Búzavirág Népdalkör és a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület tamburazenekara és népdalkórusa fokozta.


Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Jótékonysági Mikulás-bál Muzslyán
Bánáti Újság
  • Borbély Tivadar
  • 2018.11.14.
  • LXXIII. évfolyam 45. szám
A tizenöt éves Bokréta
Bánáti Újság
  • (ZSE)
  • 2018.11.13.
  • LXXIII. évfolyam 44. szám
Facebook

Támogatóink