Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök Pekingben tárgyalt. A kétnapos kínai-amerikai csúcstalálkozónak a középpontjában a kínai–amerikai kapcsolatok jövője, a kereskedelmi kérdések, a globális biztonság, Tajvan és Irán ügye áll.
A kínai elnök a találkozó elején úgy fogalmazott, hogy a világ új fordulóponthoz érkezett, ezért Kínának és az Egyesült Államoknak közösen kell választ adnia korunk meghatározó kérdéseire. Hszi szerint a két országnak el kell kerülnie az úgynevezett Thuküdidész-csapdát, és új modellt kell találnia a nagyhatalmak együttélésére. Mint mondta, Kínának és az Egyesült Államoknak több közös érdeke van, mint nézetkülönbsége, és a stabil kétoldalú kapcsolat nemcsak a két ország, hanem az egész világ számára előnyös. Hozzátette: együttműködés esetén mindkét fél nyerhet, szembenállás esetén viszont mindketten veszíthetnek.
Fotó: Beta/Pool Photo via AP/Kenny Holston
Hszi Csin-ping azt is hangsúlyozta, hogy a két országnak partnerként, nem pedig riválisként kellene tekintenie egymásra. A kínai államfő szerint 2026 történelmi jelentőségű mérföldkő lehet a kínai–amerikai kapcsolatokban, amely új fejezetet nyithat a kétoldalú viszonyban. Kiemelte ugyanakkor Tajvan kérdését is, amelyet a kapcsolatok egyik legfontosabb ügyének nevezett, figyelmeztetve arra, hogy annak helytelen kezelése veszélyes helyzetbe sodorhatja a két ország viszonyát.
Donald Trump a találkozó nyitányán „nagyszerű vezetőnek” nevezte Hszit, és azt mondta, megtiszteltetés számára, hogy találkozhat vele, valamint hogy a barátjának nevezheti. Az amerikai elnök szerint korábban is sikerült gyorsan megoldaniuk a felmerülő nehézségeket, és úgy fogalmazott: a mostani egyeztetés nyomán az amerikai–kínai kapcsolatok „jobbak lehetnek, mint valaha”. Trump több vezető amerikai üzletemberrel érkezett Pekingbe, köztük Elon Muskkal, Jensen Huanggal, az Nvidia vezérigazgatójával, valamint Tim Cookkal, az Apple vezetőjével.
A találkozó különös jelentőséget kap, mivel Donald Trump 2017 után most először látogatott Kínába amerikai elnökként. A két ország viszonya az elmúlt években a kereskedelmi viták, a technológiai exportkorlátozások, Tajvan ügye és a geopolitikai versengés miatt jelentősen megromlott, ezért a pekingi csúcstalálkozót mindkét fél részéről a kapcsolat stabilizálásának lehetőségeként értékelik.
Forrás: MTI, Szerbiai RTV, Reuters