A kárpátaljai fiatal hármas: Kocsis Mária, Nagy Hajnalka és Fuchs Andrea

A magyar kultúra napja alkalmából a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, az Anyanyelvi Konferencia és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezésében az idén is megtartották a már hagyományosnak számító Kárpát-medencei Kulturális Fórumot. Ez a tanácskozás azonban más volt, mint a korábbi évekbeli, és ezt már a címe is tükrözte: Előttem az utódom, vagyis 24 ? n ? 80.???????????????????? A megbeszélésen ugyanis a Kárpát-medencei kulturális intézetek és művelődési ernyőszervezetek vezetői mellett ifjú munkatársaik is részt vettek. Sőt, a fiatalok nem csendes szemlélőként ültek az asztal körül, hanem beszámoltak a tevékenységükről, tapasztalataikról, programokat vázoltak fel, ötleteket cseréltek. Szó volt többek között a munkahelyekről, a fiatalok foglalkoztatottságáról, a szakemberhiányról, a hagyományok, a nemzethez való tartozás fontosságáról. A cím a generációk közötti munkakapcsolatra is utalt.
A Muravidéken két nagyobb vajdasági falura való magyar közösség él, a legutóbbi népszámlálás adatai alapján hétezren vannak. Lendván a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet több programot kínál a kétnyelvű oktatási intézményekben tanuló gyerekeknek, közöttük olyat is, amellyel a magyar értékekre kívánnak rámutatni. A tánc- és citeracsoport mellett anyanyelvápolással, történelmi, földrajzi vetélkedők, szavaló- és tanulmányi versenyek, irodalmi pályázatok, színházlátogatás, bábelőadások szervezésével foglalkoznak. A fiatalok saját egyesületet hoztak létre, amely felvállalta azt a Kelepelő tábort, amelyet másfél évtizeddel ezelőtt a muravidékiek, a csallóköziek és a vajdaságiak hoztak létre, koncertre, színházlátogatásra invitálja a tagságát. Eredményesen működik a Diáxínpad, nemrégiben egy utánpótláscsoport is megkezdte a próbákat. A színházkedvelők álma a félprofi társulat létrehozása lenne. A fiatalok egy része problémaként éli meg, hogy a korosztályuk többsége nem büszke a magyarságára, nem ismeri a kulturális és történelmi múltját, ezért a nemzeti öntudat megerősítését az egyik legfontosabb feladatuknak tartják. Azt vallják, ha nem tudják, honnan jönnek, akkor azt sem tudhatják, merre tartanak.
Az 1991-1997 között zajló háború súlyosan érintette a horvátországi magyarságot, a külföldre távozottak egy része később sem tért vissza a szülőföldjére. Jelenleg a mintegy 16 és fél ezer magyar 30 százaléka a Drávaszögben él, a többiek szétszórtan az országban. Két ernyőszervezetük van, az egyik az 1998-ban alakult Magyar Egyesületek Szövetsége, amelynek a képviselői jelen voltak a zentai tanácskozáson. A központi irodájuknak tíz főállású munkatársa van, valamennyien fiatalok. Az egyik fő feladatuk az állandó és időszakos programok rendezése, mint például a Horvátországi Magyar Kultúrhét, a különböző szemlék, találkozók, a magyarság nemzeti ünnepeinek a megtartása, de a tájékoztatás, a kiadói tevékenység, az érdekvédelem sem idegen tőlük. 2003-ban indították útjára a játszóházukat, melynek segítségével azokat a gyerekeket is bevonják a magyar közösségbe, akiknek a közvetlen környezetében nincs magyar iskola. Jelenleg kilenc aktív játszóházuk van, és ezt a programot a horvát oktatási minisztérium is elfogadta. Az intézményen kívüli oktatás keretébe tartozik a népzenei képzés is, melynek a harmadik évfolyama zajlik a pélmonostori Sztárai Mihály Oktatási és Kulturális Központ szervezésében. A helyben való boldogulás érdekében hozták létre nemrégiben a Baranyai Júlia nevét viselő első magyar nyelvű népfőiskolát Horvátországban, amely nagy sikerrel bonyolította le eddigi tanfolyamait, mint például az idegenforgalmi, a néptáncoktatói és a játszóházvezetői képzés.
Beregszászban tavaly nyáron épült fel az Európa-Magyar Ház, amelynek a keretein belül megalakult a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet. Három nagy részlegre tagolódik, a közgyűjteményire, a közművelődésire és a tudományos kutatóműhelyre. A tanácskozások, konferenciák, képzőművészeti kiállítások, író-olvasó találkozók mellett nem hanyagolják el a közösségépítő ifjúsági programokat és a felnőttképzést sem. Új kezdeményezésük a Kárpátaljai Magyar Krónika kiadása, a kárpátaljai magyar régió népművészetének és gasztronómiájának a bemutatása, valamint a vőfélytalálkozó létrehozása és a hozzá kapcsolódó anyag összegyűjtése. A fiatalok nyaranta a hagyományos jurtatábort látogathatják, vagy részt vehetnek az idén ötödik évfordulóját ünneplő Kárpátaljai Könnyűzenei és Képzőművészeti Fesztiválon.
Az összejövetelen érdekes beszámoló hangzott el arról a kolozsvári kezdeményezésről, amelynek célja a magyar házak világtalálkozójának a megszervezése lenne, de a jelenlévők megismerkedhettek a felvidéki Csemadok művelődési intézetében található népzenei adattárnak a működésével is.
A házigazda szerepében Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szakmunkatársa elmondta, szerették volna a saját korosztályukkal, a következő generációval megteremteni a kapcsolatot, és ez meg is valósult. Élménybeszámolók születtek, amelyekből ötleteket meríthetnek. Ezért a fórum folytatása az ötletbörze volt, amikor leültek egy laptop köré, és felmondták, mire van szükségük, melyek a továbbgondolásra érdemes kezdeményezések, a jól működő programok, melyeket esetleg mások is tudnak hasznosítani. Az elképzelés alapján találkoztak az ''Ötletre váró gazdák és a gazdára váró ötletek”, melyekből akár a Kárpát-medencei magyar fiatalok közös tervezetei is kifejlődhetnek. Ez most már rajtuk múlik!