A házbizottság hétfői ülésén érvényesnek minősítette a Tisza parlamenti frakciójának indítványát, amelyben Baka Andrást jelölik köztársasági elnöknek – közölte Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés házelnöki feladatait ellátó alelnöke.

A jelölést 140 képviselő támogatta. A Mi Hazánk szintén benyújtott egy államfőjelölést, azt azonban mindössze hat képviselő írta alá, így nem felel meg az érvényességi feltételeknek. Ennek kimondásáról ugyanakkor nem a házbizottság, hanem az Országgyűlés dönt.

A köztársasági elnök megválasztásáról kedden 14 órától titkos szavazást tartanak, amelynek eredményét várhatóan 15 órakor hirdetik ki. Az első fordulóban az a jelölt nyeri el az államfői tisztséget, aki megszerzi az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását. Ha ez nem sikerül, második fordulót tartanak, amelyben a két legtöbb szavazatot szerző jelölt közül a több érvényes voksot kapó jelöltet választják meg.

Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény tizenhetedik módosítása nyomán Sulyok Tamás mandátuma július 20-án megszűnt. Az államfő jogköreit azóta ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

Fotó: Facebook/Tisza-frakció

Az új köztársasági elnök megbízatása nem kezdődik meg azonnal. A megválasztott államfő a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, előtte pedig esküt tesz az Országgyűlés előtt. Amennyiben augusztus 11-én megválasztják, és az eredményt még aznap kihirdetik, legkorábban augusztus 19-én kezdheti meg munkáját.

Az Alaptörvény módosítása szerint az új államfőt az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választják meg. Hivatalba lépéséig meg kell szüntetnie az esetleges összeférhetetlenségi okokat, harminc napon belül pedig vagyonnyilatkozatot kell tennie.

Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen. A sérthetetlenség magában foglalja a büntetőjogi védelmet, a büntetőeljárás alóli mentességet és a kiemelt személyi védelmet is.