Személyazonosságukért harcolnak az afgán nők

Afganisztánban egy nő nevének nyilvános használata és kiejtése olyannyira illetlennek és sértőnek számít, hogy még az elhunyt nők sírkövére sem írják rá a nevüket. Ehelyett általában a családjukon belüli rokonsági fokukat jelölik, a férfi családtagokhoz viszonyítva, vagyis X. Y. úr édesanyja, lánya vagy testvére, illetve ehhez hasonló sírfeliratok láthatóak.

Egy másik példa a jelenségre, hogy a születési anyakönyvi kivonatban nem is szerepel az anyja neve rubrika, továbbá az esküvői meghívón sem tüntetik fel a menyasszony nevét, helyette az édesapja vagy a leendő férj neve szerepel rajta, és a velük fennálló rokoni viszony alapján tesznek utalást a nőre. E jelenségek miatt afgán nőjogi aktivisták egy csoportja nemrég egy olyan kampányt indított a közösségi médiában, amely a nők nevének használatával kapcsolatos régi hagyomány felszámolását hivatott elősegíteni. A #HolVanANevem online megmozdulás célja annak kivívása, hogy a nők neve is szerepelhessen a hivatalos dokumentumokon, illetve megjelenhessen a közbeszédben.

Informatikai botrányba keveredett a svéd kormány

Válságba kerülhet a kisebbségben levő svéd kormány, méghozzá egy informatikai botrány miatt. Egy állami cég, a Nemzeti Szállítmányozási Hivatal ugyanis 2015-ben kiszervezte az informatikai ügyintézését az IBM-hez, mely cég ezután több országból alkalmazott munkaerőt a svéd ügyek intézésére. A nem svéd alkalmazottak viszont nem estek át a svéd előírások szerinti átvilágításon és biztonsági ellenőrzésen, holott a kezelt információk között érzékeny adatok is találhatóak. A külföldi — a többi közt cseh — informatikai szakemberek tehát például jogosítványok, járművek adataihoz férhetnek hozzá, illetve olyan emberekről szóló információkhoz is, akiknek személyazonossága védett. A hivatal vezetőjét januárban már menesztették, és bizalmas információk szabálytalan kezelése címén megbüntették. „Több miniszter semmibe vette kötelességét, ami nem maradhat következmények nélkül” — hangoztatta Annie Lööf, az ellenzéki, jobbközép négypárti szövetség vezetője.

Juncker újabb furcsa esete, most az alelnökét simogatta

Az Európai Bizottság tapogatásairól, kedves pofozgatásairól, paskolásairól és vicces kézfogásairól is elhíresült elnöke ismét kitett magáért. Jean-Claude Juncker újra hálás témát adott a fotósoknak azután, hogy Brüsszelben Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, illetve a minőségi jogalkotás, az uniós intézményközi kapcsolatok, a jogállamiság és az uniós alapjogi charta tiszteletben tartása ügyében illetékes tagját kedves fejsimogatással üdvözölte a bizottság heti ülésén. Juncker játékossága talán Orbán Viktor 2015. januári üdvözlésekor volt a legviccesebb: akkori kézfogásuk az interneten is világhódító útra indult. Az EB-elnök előbb kezet fogott a magyar miniszterelnökkel, majd a még belé kapaszkodó Orbán Viktort kihúzta a sajtóteremből.