Május 1-je a munka ünnepe. A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap a legtöbb országban hivatalos szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról emlékezik meg. Gyökerei az Egyesült Államokba vezetnek, ahol a nyolcórás munkanapot követelő sztrájkhullámok egyik állomása az 1886. május 1-jén Chicagóban megtartott demonstráció volt. A munka ünnepéről elmondható, hogy a XX. századi politika fel- és kihasználta saját céljai eléréséhez. Akadt hatalom, amely igyekezett a maga képére formálni, más hatalom pedig el kívánta lehetetleníteni. A majálist sokan a természetben, erdőben, parkban töltik, de vannak, akik a nagy tömegeket vonzó közösségi rendezvényeket, míg megint mások a családi és baráti körben való sütést-főzést részesítik előnyben. Ön hol majálisozik? — tettük fel a kérdést olvasóinknak.

KŐMŰVES Péter, a Spartacus Ökölvívóklub edzője:

— Edzőként magaménak vallom a munka nemzetközi ünnepét. Mint minden szabadkainak, május 1-jén nekem is általában Palicsfürdőre vezet az utam. Palicson már évszázados hagyománya van a majálisnak. Igaz, a tó vize már nem alkalmas fürdőzésre, de a gyönyörű, szecessziós stílusban épült Női strand a sétánnyal, az elmaradhatatlan vásárral, vidámparkkal és Palics gyöngyszemével, az állatkerttel kárpótol ezért. Már gyerekkorom óta minden május 1-jén végigjárom ezt a cseppet sem könnyű útvonalat, melybe a nap végére még a legedzettebbek is belefáradnak. Reméljük, hómentes majálisunk lesz, bár a szüleim elbeszélése alapján az ’50-es években előfordult, hogy a munka ünnepén bizony havat kellett lapátolni.

FABÓ Ildikó szabadkai triatlonista:

— A májusi ünnepekben Dubrovnikban leszek, ahol harmadik alkalommal tartanak félmaratont. Nem a hagyományokat követve töltöm a majálist, hanem saját stílusom szerint, azaz sportosan. Szeretek a természetben tartózkodni, az erdőben viszont nem. Kerülöm a nyüzsgést, a tömegrendezvényeket, inkább a Tisza-parti sétát, az új helyek és látnivalók megismerését helyezem előtérbe. Versenyek után a legtöbbször maradunk még egy kicsit, megismerkedünk a várossal. Így lesz ez Dubrovnikban is. Nagyon várom már a megmérettetést. A születésnapomon már futottam félmaratont, de május 1-jén még sosem.

KOLESZÁR Évi palicsi óvónő:

— Barátainkkal tavaly is megbeszéltük, hogy az idén előbb kezdünk el azon gondolkodni, hogy hol is töltjük a majálist, ám „természetesen” most is, mint minden évben, az utolsó pillanatra hagytuk a döntést, és kapkodva kérdezgettük egymástól: merre menjünk? Volt olyan elképzelés is, hogy Magyarországra, de ezt elég gyorsan elvetettük. Végül a hazai terepnél maradtunk. Mindenki elmondta az ötletét, ajánlatát, és közös megegyezés alapján eldöntöttük, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az idén is egy hajdújárási tanyán töltjük az ünnepet. A kellemes környezetben minden megvan, amitől a majális csakis jó lehet: röplabdapálya és egy nagy tó, melyben horgászhatunk vagy fürödhetünk is, ha az időjárás lehetővé teszi. Emellett egy rostélyozásra szánt hely is vár bennünket, az állatbarátok pedig kutyusokkal és lovakkal is találkozhatnak. Ahhoz, hogy igazán jól érezhessük magunkat, a vidám társaság a legfontosabb, ez viszont nálunk sosem gond. A többi csak részletkérdés.

NAGY VARJAS Árpád szabadkai biztosítási tanácsadó:

— Erdélyben, Bihar megyében fogok hegyet mászni május 1-jén. Nem ez lesz az első eset, hogy a majálist hegymászással töltöm. Egy hegymászóotthonban fogunk megszállni, gyönyörű tájakat láthatunk majd, illetve megismerkedünk a helyi emberekkel is. A rostélyozás sem marad el, a következő héten pótoljuk majd be a társaság valamelyik tagjánál. A palicsi majálissal kapcsolatban sincs semmi kivetnivalóm, annak is megvan a jó oldala, viszont a hegymászást sokkal emberközelibbnek érzem. Mászás közben megázunk, jól átfagyunk, de mivel mozgunk, nem fázunk meg. A szálláson átöltözünk, és egy forró tea vagy forralt bor után élénk társasági életet élünk.

A nyitókép Szabó Attila illusztrációja