home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Hogyan beszéljünk úgy a múltról, hogy ne hamisítsuk meg?
Gyurkovics Virág
2013.03.13.
LXVIII. évf. 11. szám
Hogyan beszéljünk úgy a múltról, hogy ne hamisítsuk meg?

A Symposion folyóirat legújabb, Trauma/Nosztalgia I. című lapszámáról

„A történelem a trauma perspektívájában újraszituálódik, többé nem az, amit közvetlenül megérthetünk. A történelem azt a módot kezdi jelenteni, ahogyan belekeveredünk egymás traumáiba. Az emlékezet etikai és politikai kérdés is: hogyan beszéljünk úgy a múltról, hogy ne áruljuk el (ne hamisítsuk meg) azt, és miképpen lehet úgy integrálni a jellegüknél fogva elszigetelt, kimondhatatlan eseményeket, hogy a történetmesélés, az élménymegosztás segítse a trauma elengedését, múlttá válását, a gyógyító feledést.” — Bonyolult kérdéssor ez, amit csak úgy lehetséges megválaszolni, ha mélyen beleássuk magunkat a témába.

Hogy egy szöveg megírásán keresztül hogyan működik a traumának mint olyannak a feldolgozása, valamint hogy miként működik ez annak olvasásán keresztül a befogadóban, az újabb kérdéseket szül. Többek között ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására tesz kísérletet a Symposion folyóirat szerkesztősége (Sirbik Attila főszerkesztő, Mikola Gyöngyi és Terék Anna szerkesztők) legújabb, Trauma/Nosztalgia I. című lapszámában, amely néhány napja került ki a nyomdából.

A folyóirat annak kutatására helyezte a hangsúlyt, hogy mit jelent a sorstörés fogalma térségünkben, és hogyan képes megszólalni a trauma a szövegeken, illetve a képeken keresztül.

Traumafeldolgozás

A trauma — mint központi fogalom — gyújtópontba állításának jelentős előzményei vannak a lapnál. A Symposion folyóirat ugyanis már évek óta, a 2009-ben megjelent Bűn/ártatlanság — szag/illat elnevezésű lapszám óta, a Roncs és a Közép-Kelet-Európa közhelyei című számokon keresztül egészen a most megjelent Trauma/Nosztalgia számig egy tematikus sorozatot követ. A témák olyan szövegeket hívtak életre, amelyek többnyire a ’90-es évek délszláv háborúit, Jugoszlávia szétesésének kérdéskörét boncolgatják, a háborúk éveiben felnőtt generáció problémáit járják körül. 

Noha az előző számok írásai nem kifejezetten eköré épültek fel, a trauma mégis lényeges és központi fogalomként jelent meg bennük. Ezért is érezték szükségesnek a szerkesztők egy ilyen, konkrétan e fogalom köré épülő lapszám összeállítását, hiszen a traumák csak akkor oldhatók fel, ha abból a csendből, amelyben megbújnak, kiemelik, és megszólaltatják őket. A Trauma/Nosztalgia I. számban pontosan ez történik.

Kétnyelvűség, többféle megközelítés

A Symposion már évek óta két nyelven jelenik meg. A szám összeállításában való közreműködésre ezúttal is mind a magyarországi, mind a délszláv területen élő szerzők felkérést kaptak. A régió eminens íróival együtt olyan szerzőket is megszólalásra kértek a szerkesztők, akik nem az irodalmi/tudományos magaskultúrából jönnek, és olyanokat is, akik ritkán és/vagy nem professzionális szinten foglalkoznak írással. Közülük többen a ’90-es évek háborúi okozta traumákból indultak ki, de voltak olyanok is, akik például a különféle gyermekkori traumákról írtak. Ez egy több szempontú megközelítést eredményezett, melynek kapcsán a szerkesztők arra a következtetésre jutottak, hogy nincs különbség trauma és trauma között: egy gyermekkori megrázkódtatás ugyanúgy súlyos problémát okozhat, mint például egy háború során elszenvedett lelki sérülés.

Jelen esetben nincs különbség műfajok és beszédmódok között sem. A beérkezett szövegek azt mutatják, hogy mind az irodalom, mind a tudományos megközelítés irányából induló szerzők inkább a személyes hangvétel, az esszéisztikus megszólalás mellett tették le a voksot. Külön figyelmet érdemel az is, ahogyan a különféle megközelítésmódok mentén születő írások a lapszámon belül találkoznak egymással.

A szövegeket azok belső párhuzamai, tematikus összefüggései mentén rendezték egységekbe a szerkesztők.

Vizualitás

A Symposion illusztrátorainak csapata meglehetősen kiszélesedett, a Trauma/Nosztalgia I.-ben szereplő képzőművészek ennek köszönhetően a régión, vagyis Magyarországon, Szerbián, Horvátországon kívül Belgiumból, Franciaországból, Svédországból, Lengyelországból, Romániából, Brazíliából is küldtek alkotásokat. Az eddigiektől eltérően azonban nem a kész szövegekre, hanem személyes traumáikra reflektáltak az alkotók.
A szerzők portréinak széttrancsírozottsága a trauma és a nosztalgia mentális strukturálódásának mikéntjét követi, vagyis a trauma csendjéből érkező emlékbetörések tökéletlen zajainak vizuális leképezése.

Traumafeloldozás

Régiónkban olyan generációk nőttek fel, amelyekben a lelki sérülések mélyen el vannak ásva, és ez rengeteg problémát okoz a társadalmunkra nézve. A Symposion folyóirat teret és helyet biztosít nemcsak arra, hogy a szerzők kiírják magukból megrázkódtatásaikat, hanem arra is, hogy a fordításoknak köszönhetően, a más szemszögből megélt tapasztalatokat is megismerhessék az olvasók.

Ahogyan arra a címben szereplő római egyes is utal, a Trauma/Nosztalgia I. lapszáma után folytatás várható. A szerkesztés során ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy maradtak még feltáratlan részterületek, és vannak olyan szerzők, akik szeretnének hozzászólni a témához.

A Trauma/Nosztalgia II. szám abból a szempontból is érdekes lehet majd, hogy az arra íródó szövegeket már kommunikáltatni lehet az első lapszámban megjelentekkel, így megtörténhet a reflexió, születhetnek kritikák, reagálások, amelyeket szükség esetén egy harmadik lapszámmal lehet majd közrefogni.

De egyelőre hagyjuk és figyeljük, hogy a most született folyóirat élni kezdjen, a benne olvasott szövegek pedig az olvasóban érni kezdjenek.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..